A gyerekszegénység járványszerű terjedésére az lehetne gyógyír, ha bevezetésre kerülne olyan differenciált, egyéni teljesítményt jutalmazó vagy annak hiányát büntető családtámogatási-gyámhatósági program, amely nem a mennyiségi szemléletű utódnemzést, hanem a megfontolt, felelősségteljes, jövedelmi státusszal szinkronban lévő gyermekvállalást honorálná.

”Magyarországon 700 ezer és 900 ezer között van azoknak a 18 év alatti gyerekeknek a száma, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, és a számuk folyamatosan nő” – állapították meg a témában rendezett konferencián. Effajta adatsorokkal a rendszerváltás hajnala óta bombázzák a közvélemény lelkiismeretét. Nem mintha 1989-90 előtt ne lettek volna az alapvető dolgokban hiányt szenvedő kis-és fiatalkorúak. Csak épp a helyzetüket feltárni akaró kutatók pártállami szilenciumra ítéltettek. Ehhez viszonyítva már az is haladás, hogy a problémát elismerve, beszélünk róla. De ha nem érjük be a kór leírásával, hanem tenni is akarunk a létminimum alatt vegetálók gyarapodásának megakadályozására, úgy az ilyenkor szokásos obligát sopánkodáson felül kellene emelkedni. Illetve végiggondolni, mennyiben felelős a társadalom, s mennyiben családjuk e fiatalok kilátástalan helyzetéért.

(hvg 2007.05.18. http://hvg.hu/velemeny/20070518_gyereknyomor_szegenyseg.aspx)

HVG - 2007. május 09.

Egyelőre nem lesz kötelező négyéves kortól óvodába járni - átmenetileg feladta tervét a kormányzat. 2010-től viszont állítólag lesz elég hely az óvodákban.

Legkésőbb ötévesen meg kell kezdeni az óvodai nevelést, ugyanakkor már hároméves kortól biztosítani kell az óvodai férőhelyet mindazoknak, akik ezt igénylik - nyomatékosította az elvet a múlt héten a kormány. Bizonyos esetekben kevés a haladék: 2008. január 1-jéig valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyerek óvodai nevelését meg kell oldani hároméves kortól (ahogy azt egyébként 2005 óta törvényi s előírja), 2010 augusztusától pedig már minden jelentkezőt be kell fogadni. Az eredeti előterjesztés szigorúbb volt, de az egyeztetések nyomán kimaradt belőle a 4. életévtől élő óvodakötelezettség.

"Kis lépésekben haladunk a cél felé" - mondta a visszavonulás kapcsán a HVG-nek Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője. Tulajdonképpen már most is meg kellene szervezni az óvodai ellátást mindazon helyeken, ahol ezt a 3-5 éves gyerekek szülei igénylik - mondta Csillag, aki szerint a mostani törvénymódosítás elsősorban azt segíti, hogy azok a kis falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekek is eljussanak az óvodába, akik ma még nem tudnak.

  Az eredeti cikk: http://hvg.hu/hvgfriss/2007.19/200719HVGFriss48.aspx

Tanulmány a Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatairól, kiterjesztésének lehetőségeiről

A program kiterjesztése során alapvető fontosságú lesz a helyi önkormányzatok megnyerése, érdekeltté tétele, feladatvállalása a programmal kapcsolatban. Ugyanakkor az önkormányzati intézmények nehézkességük, helyi politikai érdekeknek való kiszolgáltatottságuk miatt a települések egy részében nem tudnának a legjobb megvalósítói lenni a Biztos Kezdetnek. Ilyen esetben fontos szerepet kaphatnának az önkormányzattal együttműködő civil szervezetek, melyek rugalmasabb célmeghatározásuk, gyorsabb reagáló képességük miatt jobban tudnak alkalmazkodni a környezet változásaihoz. A civilek forrásai viszont általában nem elegendőek ahhoz, hogy önállóan működtessék a programot, így a helyi önkormányzat részvételére mindenképpen szükség van. Több helyen jól működött az a modell, melyben egy minden gyerekes család számára szolgáltatásokat nyújtó, nem stigmatizáló intézmény (pl. óvoda) szolgáltatásait bővítették ki a Biztos Kezdet programmal. A következő időszakban a szakmai minimumok meghatározásán kívül szükséges lenne a működési feltételek minimumát is megállapítani, és meghatározni azt is, hogy mi az, amit helyi forrásokból mindenképpen biztosítani kell a program számára.

Amennyiben a jövőben integrált óvodai, bölcsődei szolgáltatások kialakítására kerülne sor, akkor kézenfekvő lenne a Biztos Kezdet programot lehetőség szerint ezekhez az intézményekhez kapcsolni. Így a jelenleginél sokkal szélesebb körű, a családok szükségleteihez jobban igazodó szolgáltatások lennének kialakíthatók, melyek azonos helyen és időben elérhetőek. A kistelepüléseken működő kevés intézmény sokszor más, helyben nem létező intézmény funkcióinak egy részét is ellátja, így például az óvoda fontos segítő, közösségszervező, közművelődési funkciókat is betölt (lásd később az őrtilosi óvoda leírását). Az eredeti angliai Sure Start programban a Child Centre-ek szintén olyan integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmények, melyek a napközbeni gyermekfelügyelettől kezdve a szülők segítésén és oktatásán át szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások széles körét nyújtják az adott lakóközösségben élő bármely gyermekes családnak. A Sure Start irányítását néhol teljesen, másutt részlegesen integrálták a Child Centre-ekévek, ismét másutt az irányítás párhuzamosan, de egymással egyeztetet módon történik (http://www.surestart.gov.uk/publications/?Document=1546).

Ennek a cikknek a megvitatása a fórumban. (2 hozzászólás) 

A teljes tanulmány letölthető: http://www.gyerekesely.hu/component/option,com_docman/task,doc_download/gid,140/Itemid,3/

Biztos Kezdet programok indítása Magyarországon

A program előzményei Angliában

A Sure Start Program az Egyesült Királyságban a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában a hátrányos helyzetben lévők, így pl. a migráns családok állnak, amelyek sok esetben kevésbé tudják igénybe venni a különféle szolgáltatásokat. A Sure Start program 1999-ben indult az Egyesült Királyságban. A programot lépcsőzetesen vezették be, jelenleg a hatodik szakaszánál tart. Az eddig eltelt időszakban 500 helyi Sure Start kezdte el működését, amely négymillió hátrányos helyzetű gyermeket, vagyis a 4 év alatti szegénységben élő gyermekek egyharmadát érte el. A program két fő iránya:

• a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme, képesség- és készségfejlesztése, valamint
• a család mint közösség erősítése, támogatása.

Forrás: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1&articleID=5900&ctag=articlelist&iid=1

Sólyom László köztársasági elnök március 15-e alkalmából - Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter előterjesztésére - állami kitüntetéseket adományozott, melyek átadására Kiss Péter minisztert kérte fel.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje
(polgári tagozat)
kitüntetésben részesült:

Dr. Herczog Mária, a szociológiai tudomány kandidátusa, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet szakreferense:
Az intézményes gyermekvédelem, a családjukon kívül nevelkedő gyermekek ellátásának javítása, és az intézményrendszerek működésének segítése területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül.

Dr. Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége alelnöke:
A hazai szövetkezeti együttműködés fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepéért, a nemzetközi szövetkezeti mozgalom szervezeteiben végzett kimagasló munkájáért.