Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap
Szegénységellenes találkozó a parlamentben
Rászorulók a bársonyszékben

2006. október 15. 17:28 | Náray Tamás

Hajléktalanok, szegénységben élő gyermekek és az őket segítőké volt a főszerep szombaton a parlamentben. A szegénységben élők második találkozóján a témát átitató közhelyek helyett ezúttal olyan hangok is szót kaptak, melyek valódi megoldásokat javasolnak a problémára. Szerencsésen találkozott hát a kínálat és a kereslet a T. Ház falain belül.

Immáron másodszor került megrendezésre a szegénységben élők találkozója. Az eddigi eredmények értékelésével és a további teendők megbeszélésével munkacsoportok keretein belül foglalkoztak a szakemberek a valóban érintettek bevonásával.

Az esemény fővédnöke Szili Katalin, az országgyűlés elnöke személyes hangvételű beszéddel nyitotta meg a találkozót. Expozéját saját szegénységgel kapcsolatos élményeivel kezdte, melyet saját választókörzetében tapasztalt. Szili tüneti kezelés helyet globális probléma megoldást javasolt, s célként a társadalmi egyenlőtlenség felszámolását említette. „Az elkövetkezendő alkotmánymódosítások valamelyikén le kell majd fektetnünk, hogy milyen minimummal tartozunk a társadalom felé" - zárta sorait az elnökasszony.

Egy évvel ezelőtt ezen a rendezvényen indította el Gyurcsány Ferenc a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot, melyet az elmúlt egy évben siker koronázott - mondta el lapunknak Maczné Pletser Ágnes, az esemény főszervezője, a Magyar Szegénységellenes Hálózat  koordinációs testületének  tagja. „A világ nem változik, ha nem változtatunk saját magunkon" - üzente mindenkinek köszöntő beszédében Maczné. Érzékletes példájában a szegény családok életviteléről szólva mondta el, hogy esetükben 500 forint hiánya nem csak 500 forint hiányát, hanem az előre tervezés hiányát is jelenti egyúttal.

A Gyermek szegénység Elleni Nemzeti Programról és a Szegényellenes hálózat létrejöttéről Ferge Zsuzsa szociológus beszélt a Hetek Onlinenak. „Az Európai  Szegényellenes hálózat (EAPN) olyan tagszervezetet keresett, amely kimondottan a társadalom ezen rétegével fgolalkozik, és mivel hazánkban nem volt ilyen szervezet, ezért megalapítottuk a Magyar Szegénységellenes Hálózatot. Hogy az európaiak elégedettek velünk, abból is látszik, hogy nemrég Toledóban Márton Izabellát választották meg az EAPN elnökének." - mondta el a szociológus, hozzátéve, hogy azért nem szándékoznak a jövőben bejegyzett szervezetként működni, hogy megőrizzék mobilitásukat, és könnyebben kihazsnálhassák a pályázati lehetőségeiket.

Darvas Ágnes, az ELTE docense a gyermekszegénység ellenes program eddigi eredményeit és a további teendők konkrét területeit, céljait mutatta be. Beszédében a szegénységben élő családok számának leredukálását, a mélyszegénységben élő gyerekek felkarolását, és nyomor öröklődésének megakadályozását bevezte meg a három legfontosabb cselekvési területnek. Megítélése szerint a foglalkoztatottság tudna igazán nagy segítséget jelenteni a gyermekszegényéség leküzdésében, hiszen a szülök munkához jutása által a gyerekek életszínvonala is nő. Ugyanakkor a gyermekszegénység ellen az iskolákban is lehet küzdeni, az iskolai szegregáció megszüntetésével és a középfokú oktatásban való részvétel szélesebbre nyitásával. „Nem elég csak segélyeket osztani" - állítja Darvas Ágnes, miközben azt is hozzáteszi, hogy a támogatások elosztásának alapelvein is változtatni kéne.

Krémer Balázs szociálpolitikai szakértő a megszorító intézkedések céljairól és hatásáról fejtette ki álláspontját. Adatai szerint az elmúlt időszakban túl sokat költöttünk jólétre, melynek hatására a reálbérek ugyan a másfélszeresére emelkedtek, de az emberek ezt a többletet nem vásárlásra, hanem hitelekre költötték. Ezért aztán nem folyt vissza annyi, mint amennyit vártak, a szegénység mégis mérhetően csökkent.