Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap
UNICEF jelentés a gyermekjólétről

GYERMEKJÓLÉT A FEJLETT ORSZÁGOKBAN

Egy nemzet állapotának valódi fokmérője az, mekkora figyelmet fordít gyermekeire – az ő egészségükre, biztonságukra, anyagi jólétükre, oktatásukra és szocializációjukra és arra miként vannak szeretve, értékelve és beilleszkedve családjukba továbbá abba a társadalomba amelybe születtek.

Február 14-én mutatta be az UNICEF legújabb jelentését a gyermekek helyzetéről a fejlett országokban. A 21 fejlett országot tartalmazó rangsorban Magyarország a 19. helyet foglalja el.

A teljes kutatási jelentés letölthető dokumentuma

A magyar gyerekek helyzete.

A jelentés rendkívül fontos. De nem azért, mert szenzáció. A legújabb adatok is csak 2003-ig mennek vissza, de többnyire az 1995 és 2002 közti évekből származnak. Jelzik, hogy nem új, hanem nagyon is tartós és régi problémákról van szó, de olyanokról, amelyek nem sorsszerűek: ha a társadalmak úgy akarják, megoldhatók. Ami a jelentésben új, az a gyerekek helyzetét komplex módon bemutató nemzetközi adattár. A fejlettnek nevezett országokat még soha nem riasztották ilyen lelkiismeret ébresztő módon a gyerekek ügyében.

Magyarország a gyermekjólét színvonala tekintetében a 21 fejlett ország közül a 19. helyen áll. Az első 7 hely a skandinávoké, hollandoké és spanyoloké. Az utolsó három helyen Magyarország, az USA és Anglia van. A jelentés nagy visszhangot kapott, kivált a rossz helyezésű országokban. Anglia – noha az utolsó években központi kérdéssé vált a gyerekszegénység ügye, és ez még nem mutatkozhat az adatokban – újra önvizsgálatot tart, hogy vajon eleget tett és tesz-e a gyerekekért. Mi sem tehetünk mást.

A gyerekjólét egyes összetevőinek helyezése a 21 ország alkotta mezőben a legjobb és a legrosszabb helyzetű ország, valamint Magyarország esetében

  Anyagi jólét Egészség, biztonság Oktatás Családi, kortárs kapcsolat Magatartás, kockázatok Szubjektív jólét Átlagos helyezés
Első: Hollandia 10 2 6 3 3 1 4,2
Magyarország 20 17 13 6 18 13 14,5
Anglia 18 12 17 21 21 20 18,2

Vannak a vizsgált területek között olyanok, amelyeken viszonylag jók vagyunk. Például a szülő-gyerek kapcsolat, a kisgyerekek védőoltásai, a könyv helye az otthonokban mintha rendben lennének. Amiben utolsók vagyunk, az a csecsemőhalandóság, valamint a szülők foglalkoztatottsága, ami minden más szegénységmutató egyik alapja. De nagyon rossz a helyezésünk az iskolai teljesítmények és a gyerekek otthoni tanulási körülményei esetében. Magas a fiatalkorú terhesség mutatója és a kissúlyú újszülöttek aránya. Nem jók az egészséges táplálkozás és életmód mutatói, sok a csellengő gyerek.
Mindent egybevetve, tenni kell. Még ebben a sokaknak rosszat hozó 2007-es évben is az eddiginél több erővel kellene megakadályozni, hogy a gyerekeken is csattanjon az ostor. És az utolsó percben vagyunk, hogy elkezdődjék a gyerekes családok helyzetét, a gyerekek esélyeit sokoldalúan, tartósan javító program, a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia. Hamarosan elkészül az ezt tartalmazó Országgyűlési Határozat. Ha a Parlament ezt nagy többséggel megszavazná, lenne remény, hogy komoly figyelem, jelentős erőforrások jussanak e célokra. A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy számottevő közösségi (állami, önkormányzati) erőforrások és felelősségvállalás nélkül nem mehet jól a gyerekek ügye.Ám az is érzékelhető az adatokból, hogy csak a pénz nem elég: gyerekbarát társadalom is kell. Ha van ügy, amiért érdemes összefogni, ez az.

Ferge Zsuzsa