Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

VÉLEMÉNY 1.

MTA GYEP  Iroda

gyep_logo.png

Az MTA-TKK  Gyerekszegénység elleni   Programiroda

gyermekes családok érdekeit kiemelő

véleménye

a kormányzat válságkezelő javaslatainak gyermekes családokat érintő elemeiről

  1. A családi ellátások eddig tervezett – megtakarítást alig jelentő, bonyolult, társadalmilag káros lépései helyett egy viszonylag kevéssé fájdalmas és költséghatékony megoldást javaslunk: az 1 gyermekesek legkevésbé veszélyeztetett csoportjánál (2 szülős, 5 éven felüli gyerek) a családi pótlék ideiglenes felfüggesztését.  Néhány indokot alább ismertetünk.
  2. A válságkezelés számos, a gyermekes családokat érintő lépését összeférhetetlennek tartjuk a Nemzeti Stratégiával.  A családi pótlék, illetve a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások eddig javasolt módosításai megtakarítást alig jelentenek, költségesek, társadalmi hatásuk kiszámíthatatlan vagy kifejezetten káros; nem illeszkednek valamilyen konzisztens koncepcióhoz, és többnyire a nemzetközi gyakorlathoz sem.
  3. Az eddigi válságkezelő  tervek nem reagálnak a válság egyik legsúlyosabb következményére, a lakásvesztésre. (2009. márciusában csak Budapest IX. kerületében 300 családot fenyeget kilakoltatás.) Azonnali megoldás kell legalább gyermekes családok kilakoltatásának megakadályozására, és többet kell tenni a megelőzésért. Érvényt kell szerezni annak, hogy a kilakoltatás ne történhessen meg annak vizsgálata nélkül, hogy a család valóban megkapta-e azokat a pénzbeni és természetbeni szociális támogatásokat, amelyekre jogosult volt.  Tovább kell fejleszteni az adósságkezelés szabályozását. Jelentős szociális kedvezményhez jutáshoz kötelezően kapcsolódjon szociális, építési stb. szakértők mérlegelési kötelezettsége. 

A családi pótlék javasolt átalakításának indoklása

A javasolt megoldás:

A válság idejére, azaz két-három évre az egy gyermek után családi pótlékot kapók család pótlékának felfüggesztése, (0 családi pótlék), kivéve, ha

         - a gyermek  5 év alatti;
         - a szülő egyedül neveli gyermekét;
         - a gyermek fogyatékos.

A javaslatot alátámasztó adatok:

-    Az egy gyermekesek helyzete az átlagnál jobb, arányuk az alsó decilisekben fele a többgyermekesekének – 11 vs. 22 % az alsó decilisben, 22 vs. 43 % az alsó ötödben. A felső öt  decilisben az 1 gyerekes családban élő gyerekek aránya 45%, a 3 és több gyerekeseké 11%.

-    A kisgyermekesek az átlagnál szegényebbek, a kisgyermekek aránya az alsó decilisekben az átlagosnál magasabb.

-    A gyermeküket egyedül nevelők a teljes családoknál szegényebbek.

-    Az érintett családoknál az abszolút és relatív veszteség kisebb, mint a többi megoldás esetén, és interjúk szerint a szegényeknél sem drámai a hatás.

A javaslat ellen szóló érvek:

-         Családosok fogyasztásra költhető pénzét csökkenti (ha családonként nem is sokkal).

-         Érinthet szegényebb családokat is.

A javaslat mellett szóló elvi érvek:

-     Nem jelent szakítást az univerzalizmus elvével (a 0 családi pótlék a 0-kulcsos adó módjára fogható fel). Épp ezért bármikor visszaállítható a teljes rendszer.

-     Ennek ellenére viszonylag „jól céloz”.

-     A családi pótlék adóalapba-vonásával ellentétben érzékeny a szegénység két legfontosabb ismérvére, a gyerek életkorára és a gyerekszámra.

-     Semmilyen új igazolást, bürokratikus eljárást nem igényel.

-     Nem erősíti az előítéleteket, politikailag elfogadtatható.

-     Van magyar és nemzetközi precedens (Franciaországban nincs egy gyermek után családi pótlék.)

-     Közelítő becslések szerint a megtakarítás 30 milliárd vagy e fölött van.

 

Budapest, 2009, március 28.

Ferge Zsuzsa, a GYEP szakmai vezetője
Darvas Ágnes, a GYEP vezető kutatója