Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap
Téma: a gyermekszegénység alakulása Magyarországon

Van mit javítani gyermekeink életkörülményein. A közismert tragikus példák mellett nemzetközi felmérések is erre intenek bennünket. Egyes adatok a sor végére, mások a középmezőnybe helyeznek bennünket.

Éhező szülők és gyermekeik, családok mélynyomora" cimmel jelent meg írás a Magyar Hírlap online oldalain, hírt adva a "Legyen jobb a gyerekeknek" stratégiáról Pintér Attila szerkesztésében, Jász Annamária, Smanykó Igor, Suhajda Zoltán, Végh Zsófia közreműködésével.

{mosimage}

Idézet a cikkből:

Legyen jobb a gyerekeknek

A magyar gyermekes családok szegénységi arányai
(százalék, 2004)

Középső jövedelem 60% alatt/A KSH által számított létmin. alatt
Összes háztartás: 14/28
Összes gyermekes házt.: 19/41
Egy gyermek van: 11/29
Két gyermek van: 19/34
Három vagy több gyermek van: 36/60

Forrás: Nemzeti stratégia

A stratégia kidolgozását egyfelől a gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi kötelezettségeink teszik szükségessé. A kabinet fontos társadalmi célnak tekinti a szegénységi ciklus megszakítását is. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a gyerekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nemcsak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy felnőttként bekapcsolódjon a nagy társadalmi rendszerekbe.

Ugyancsak a gyermekek jóléte és a kormány szakmai elképzelése állt annak a tegnapi budapesti konferenciának a középpontjában, ahol a téma szakértői véleményezték a rendkívül összetett problémát. Ferge Zsuzsa szociológus a kormány Legyen jó a gyermekeknek című országgyűlési határozati javaslatát elemezve kijelentette: egy generáció alatt szeretnék növelni a gyermekek közötti társadalmi egyenjogúságot, csökkenteni az életesélyüket rontó devianciákat. A felsorolt eredményeknek a program szerint már rövid távon meg kell mutatkozniuk. A hosszú távú cél átalakítani mindazon társadalmi mechanizmusokat, intézményeket és szolgáltatásokat, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a kirekesztést.

Hiányzott a politikai akarat

A szegénység mérésére többféle módszer és határérték létezik. Az Európai Unióban használatos fogalom szerint az számít szegénynek, aki nem éri el a mediánjövedelem hatvan százalékát. Ez a Társadalomkutató Intézet adatai szerint 2005-ben Magyarországon évi 966 ezer forint volt. (A középső jövedelem számításakor országos szinten sorba rendezik az egy főre jutó jövedelmeket és meghúznak egy határvonalat. A lakosság egyik fele az így képzett vonal alatt, a másik része felette lesz.) Újabb, de kevésbé kidolgozott módszerek már a család társadalmi kapcsolatait, beilleszkedését, továbbá lakáskörülményeit is vizsgálják.

A gyermekszegénység a felnőttek rossz életkörülményeivel függ össze; itthon a felnőttek tizenként százaléka, a gyermekek húsz százaléka él szegénységben. "Az egyik fő ok az alacsony foglalkoztatottság: a magyar gyerekek tizenöt százaléka él olyan családban, amelyben nincs aktív kereső" – mondta a Magyar Hírlapnak Darvas Ágnes szociológus, az ELTE docense. A kutatók évtizedek óta hangoztatják, hogy tenni kell a gyermekszegénység ellen, de a megvalósításhoz sosem volt politikai akarat.

A gyermekszegénység által leginkább veszélyeztetett csoportok a három- és többgyermekes, valamint az egyszülős családok, a fogyatékos gyermeket nevelők, továbbá a kistelepüléseken lakók. "Össztársadalmi probléma, hogy a szülők rossz életkörülményeit továbbviszik a gyerekek is, az iskola pedig ahelyett, hogy megszüntetné, még jobban felerősíti a társadalmi különbségeket" – jelentette ki Darvas Ágnes. Javítani kell a foglalkoztatáson és az oktatáson, a gyerekeknek pedig olyan – akár óvoda előtti – "szolgáltatásokat" kell biztosítani, amelyek csökkentik a társadalmi különbségeket. A szociológus egyszerű példaként a játékot említette, hiszen sok gyereknek életkörülményei miatt erre sincs lehetősége. Darvas Ágnes mindezek mellett a lakáskörülmények javítását, az egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetését, valamint a szociális és gyermektámogatás fejlesztését tartja a legsürgősebb teendőknek.