Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Rövid helyzetkép a Szécsényi kistérségről

„Egy, ami sajnos nem nagyon sikeredik, ez a munkahelyteremtés; de hát ez nem az egyedi problémánk, hanem ez a térségnek a sajátossága…” (Iskolaigazgató, Szécsényi kistérség, 2008.)

A Szécsényi kistérség az Észak-Magyarországi Régióban található. Nógrád megye legkisebb statisztikai-területfejlesztési térsége, amely a legújabb besorolás szerint1  nincs ugyan az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége között, de fejlettségi sorrendben a 35. legrosszabb helyzetű. A kistérség – foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított – komplex mutatójának értéke 2,19 pont, amely jóval az átlag alatt marad (2,90 pont), ugyanakkor mindössze 0,2 ponttal magasabb, mint a 33 leghátrányosabb kistérség sorát záró lengyeltóti kistérség (2,17 pont). Kitekintve a kistérség határain túlra; mind a megye, mind a régió az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A megyék rangsorában Nógrádnál csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén rendelkezik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal.

1. ábra: A kedvezményezett kistérségek és a Szécsényi kistérség

1.ábra: A kedvezményezett kistérségek és a Szécsényi kistérség

Forrás: KSH, 2008.

A húszezer fős kistérség központja Szécsény város, amely 6359 fős népességével csak Rétságot előzi meg a hat nógrádi város sorában. A többi tizenkét község lakosságszáma 380 és 1900 fő között változik. Legkisebb az ófalujáról ismert Hollókő, legnépesebb a szintén a palóc centrumhoz tartozó Rimóc. A kistérség lakosságának ötöde gyerek (4088 fő), amely arány alig tér el a korcsoport országos arányától (19,3%).

1. tábla: A lakó-és az állandó népesség száma, a 0-17 évesek aránya a Szécsényi kistérség településein, 2008.

1. tábla: A lakó-és az állandó népesség száma, a 0-17 évesek aránya a Szécsényi kistérség településein, 2008.

Forrás: KSH (TEIR)

Kevés munka – nagy szegénység

Ahogy a megye egészében és a régió nagy részében, úgy a Szécsényi kistérségben is súlyos gond a foglalkoztatási lehetőségek szűkössége, a magas munkanélküliség. Mindez egyértelműen meghatározza az itt élők jövedelmi helyzetét, életkörülményeit. A Nógrád megyei, elsősorban Salgótarján környéki bányászat, nehéz- és könnyűipar a rendszerváltáskor összeomlott, melynek következtében ezt a vidéket az átlagosnál nagyobb mértékben érintette a strukturális munkanélküliség. A segéd-és betanított munkások – köztük sok cigány – hosszú évek, évtizedek óta nem találnak munkát, de a jobban képzettek munkaerőpiaci helyzete sem sokkal kedvezőbb. A térség kistelepülésein az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, a számottevő munkaerőt felszívni képes munkáltatók szinte teljesen hiányoznak. A kistérségi munkanélküliségi ráta (15-64 évesek) tartósan és jelentősen rosszabb az országos átlagnál. Amíg az országban a munkanélküliség mértéke 2002 és 2008 között alig 2 százalékot emelkedett, addig a Szécsényi kistérségben 6,5 százalékot: a munkanélküliségi ráta (15,2 százalék) közel kétszerese az országosnak (7,9 százalék). A foglalkoztatottság szintje 2002-2008 között 3 százalékot emelkedett, így 2008-ban (48,2 százalék) 8,5 százalékkal maradt el az országos rátától (56,7 százalék)2.  Sokat elmond a munkalehetőségek hiányáról az is, hogy 2008-ban a gyerekes családok harmadában (34,1 százalék) egyáltalán nem volt foglalkoztatott; ez a 2007-es országos aránynak (14,4 százalék) több mint kétszerese.

A szegénység alapvetően a rendszeres munkajövedelem hiánya miatt alakul ki. A kedvezőtlen foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett nem meglepő, hogy a kistérségben élők jelentős része létbizonytalanságban él.  Egy 2008-as felmérés szerint a gyerekes családok 43,6 százalék él jövedelmi szegénységben, miközben 2007-ben az országos ráta 19 százalék volt. Ráadásul korábbi adatfelvételekkel összehasonlítva az látszik, hogy a Szécsényi kistérségben a szegénység mértéke az utóbbi években emelkedett (2004-ben a gyerekes családok 38,3, 2007-ben 40,4 százaléka volt szegény). Mindez nagymértékben meghatározza az életkörülményeket és életesélyeket: 2008-ban a családok közel negyedében fordult elő, hogy nem jutott elég pénz élelmiszerre, harmaduk (29,1 százalék) volt eladósodva, és mintegy tizedük (12,3 százalék) otthonában nem volt fürdőszoba.

A Szécsényi kistérség települései

A Szécsényi kistérség települései

Forrás: TEIR

 


1 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. Törvény, illetve a 311/2007. (XI.17.) kormányhatározat alapján.

2 ÁFSZ és KSH adatok alapján.