Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap Sajtó Olvastuk, láttuk, hallottuk Dr. Barcy Magdolna személyes hangú szakmai megjegyzései az Improvers Group "Javaslat a mélyszegénységben élő családok és gyerekek helyes életvezetési szokásainak kialakításához" című tanfolyam ajánlatához, amelyet a hátrányos helyzetű kistérségekben indul
Dr. Barcy Magdolna személyes hangú szakmai megjegyzései az Improvers Group "Javaslat a mélyszegénységben élő családok és gyerekek helyes életvezetési szokásainak kialakításához" című tanfolyam ajánlatához, amelyet a hátrányos helyzetű kistérségekben indul
Feldúltam magam a küldött képzési felhíváson. Sajnos, ez jól ismert: valaki talál/kap egy amerikai vagy más jóléti államból egy képzési anyagot, és egy kis hazai, szegénység/cigányság-szósszal leöntve megpróbálja itt elsütni. Vadaknak a színes gyöngyöket.Az anyagnak valóban - a felvezető-ajánló oldalt kivéve - semmi köze a szegénységhez, a gyerekekhez meg pláne. Az utószocializációról nem is beszélve, mert arról sincs benne szó az ajánlást kivéve.
A bicska kinyílt a zsebemben, mikor a mellékletek áttanulmányozásából kiderült, hogy amit ajánlanak, az:
-   néhány "kiemelkedően eredményes ember szokásait", ill. 5000 sikeres ember attitűdjeit megvizsgálva (hogyan, mikor, ki által?)
-   egy felületes készségfejlesztő program (ezt hívják ők a család által hiányosan szocializáltak utószocializációjának):
-   7 szokást tanítanak, mondván: "Miért ne adjuk meg minden fiatalnak a lehetőséget?" (20. old).

A 7 szokás/attitűd/készség (ezek a hányavetien fordított szövegben szinonimák):
-   proaktivitás, céltervezés, prioritások állítása, világszemlélet, empatikus hallgatás, szinergiateremtés, kreatív önfejlesztés gyakorlása (hogyan, milyen körülmények között?)
-   mint gondolkodási minták garantálják az "egészséges személyiség" kialakulását. Máshelyütt kiderül, hogy egy féléves programról van szó (hány óra, gyakoriság????)

Erősen ködösített, hogy kiket is képeznek: a hivatkozásokban főként iskolai diákok és pedagógusok szerepelnek, de az anyag gondos tanulmányozása során kiderül, hogy ez tulajdonképpen részint :
-          egy "Életvezetési tanácsadó képzés" (5. old), mintaadó személyek tudatos fejlesztése (ez nem lenne rossz ötlet, ha a képzési anyag nem lózungokból állna),
-          részint családfejlesztés, "akik képesek értelmezni saját.... felelősségüket" (6. old)
-          részint trénerképzés, majd humán tanácsadó, sőt coach képzés (ez lesz a mintaadó személyek képzéséből) (10-11. old),
-          végül projektmenedzser-képzésnél kötnek ki.

A 7 életvezetési szokás – melyet a sikeres emberek tudnak – hol
-   „időtálló vezetői alapelveket integrálnak” (14, old),
-   hol szervezeti változáskezelésre jók (12. old),
-   hol a kreatív együttműködési készséget reprezentálják: „A tanulókat általában felkészíteni a XXI.sz. kihívásaira” (13. old),
-   hol egyszerűen „általános életvezetési kompetenciák”-nak elnevezve semmitmondó általánosságoknak tekinthetők.
A dolgozatban állandóan hivatkoznak különféle nagyszámú iskolai és egyéb terepen történő vizsgálatra, ill. főként csak az eredményekre, de ezek dokumentálása még hivatkozás szinten se történik meg - így bárki bármilyen eredményéről be tudna számolni.

A családi fejlődést illusztrálandó rész (23. old) egyetlen db híres lelkész sikertörténete olvasható, aki " a kiemelkedően eredményes családok 7 szokásán..... kívül... a sikeres házasságok 8 szokása c. programokat alkalmazta", miáltal 700 család "megerősödött".
Az anyag legvégén kiderül, hogy
-   van egy magyarországi munkatársuk, bizonyos Gerber Zsuzsa, meg egy másik: Ecséd István.
-   Az is kiderül, hogy a szegény/vezető/coach stb. képzéshez van kidolgozott munkaanyaguk: munkafüzetek, videók, kézikönyv, egyéb eszközök,
-   Az is, hogy az iroda nemzetközi és hazai munkatársai végezték a legtöbb hivatkozott képzést, a fantasztikus eredményekkel,
-   sőt az is, hogy „14.000 munkatárs… áll az  ügyfelek rendelkezésére (22. old), Franklin Corey vezető felnőttképzési vállalkozó vezetésével.

Mindezt a „mélyebb életfejlesztési attitűdfejlesztés (3. old), a „felkészítő coach munka képzések (sic) szocializációja céljából” (6. old).

Valójában a legbanálisabb kapcsolati, együttműködési, interperszonális kommunikációs készségek fejlesztéséről van szó, azon az alapon, hogy ami a sikeres embereknél bejön, azt kell a szegényeknek tanítani, coach-okon (!) keresztül eljuttatni. Jól elbújtatva az is kiderül, hogy kiknek ajánlják ezt a programot: esélyegyenlőségi problémák, életszakaszbeli változások, női szerepkonfliktusok, emberi kapcsolatok terén mutatkozó diszharmónia, önismereti igények esetén (10. old).

Szóval tisztesen kidolgozott üzleti vállalkozás, csapnivalóan fordítva, egy kis gondot sem fordítva az adaptálásra, a célok, célcsoport, eszközök, eredményesség kimunkálására. Mindezt „a szociális segélyekből élő réteg” (3. old) számára.

További jó nyarat, de jobb programokat kívánva:
Barcy Magdolna