A Szécsényi Gyerekesély Program

bemutatkozó anyagát ld. itt:

A szegénység újratermelődése olyan súlyos és növekvő probléma, hogy társadalmi cselekvést, közösségi beavatkozást igényel, éspedig a lehető legkorábbi életszakasztól:

• A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak.
• Bizonyított, hogy a korai életkorban történő beavatkozások (ha hatásukat további munka tartósítja) jóval hatékonyabbak, mint a későbbi kompenzáló programok.
• Beavatkozás hiányában a gazdasági következmény a fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, szociális ellátásokra).
• Beavatkozás hiányában a politikai és társadalmi következmény a fenntarthatatlan társadalom (társadalmi feszültségek, kettészakadó társadalom, reménytelenség, passzivitás, betegség, bűnözés és költségei).

A fenti problémák megoldására tett javaslatként készült el kormányzati felkérésre a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program 2006 márciusában. Ez egyrészt olyan javaslatokat tartalmazott, amelyek a gyermekszegénység csökkentését, újratermelődésének korlátozását szolgálják, másrészt felvázolta a hosszú távra, legalább egy generációnyi időre (25 éves időszakra, 2007-2032.) tervezett program fő irányvonalait, harmadrészt részletesebben kidolgozta az első három év teendőit.
A program alapján készült „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát az Országgyűlés 2007 májusában elfogadta.

A „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia és egyben a program céljai:
•    Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.
•    Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.
•    Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.
Az MTA Gyerekszegénység elleni Nemzeti Programot kidolgozó irodájának (GYEP iroda) munkatársai a program továbbfejlesztése és a „Legyen jobb a gyermekeknek” hosszú távú Nemzeti Stratégia jobb megvalósítása érdekében kezdték meg a „Szécsényi alkalmazási kísérletet”, a program komplex alkalmazását a Nógrád megyei Szécsényi kistérségben, amely 2006-ban még a leghátrányosabb helyzetű kistérség-csoportban volt. A kísérleti program indulása óta együttműködik a kistérség vezetőivel, szakembereivel és egyre több polgárával. 2008 novembere óta a program keretét a „Norvég pályázat” biztosítja, ami felgyorsította az eseményeket. A kistérségi munka mind jelentősebb részét végzi a Szécsényi Gyerek Iroda.

A program céljai  azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. A cselekvés módszerei szükségképpen mások. Nincs mód jogszabályalkotásra, a források szűkösek, viszont a személyes szolgáltatások, személyes hatások lehetőségei sokkal nagyobbak, és tényleges lehetőség a civil társadalom – érintettek és nem érintettek – cselekvésbe bevonása.
A Szécsényi Gyerekesély Program (SZGYEP) főbb kötelezettségei:
•    A gyerekszegénység elleni program, illetve az NS céljainak és alapelveinek megfelelő fejlesztések megvalósítása.
•    A fejlesztésekhez szükséges szolgáltatásszükségletek és forrásigények folyamatos felmérése.
•    A kistérségben élő gyerekes családok helyzetének javítása, a szükséges szolgáltatások és támogatások kiépítésének elősegítése.
•    A szolgáltatások kialakításához és működtetéséhez szükséges humánerőforrások megszerzésének támogatása.
•    Az NS kistérségi szintű megvalósítását célzó programok szakmai, módszertani előkészítése és támogatása.
•    A kistérségi megvalósítás tapasztalatainak folyamatos monitorozása, a következtetések visszacsatolása a helyi tervekbe (akciókutatás jelleg).

A SZGYEP jellegzetességei:
a)    Lokális program: a megvalósítás a kistérség összes települését, a teljes kistérségi társadalmat és annak fejlesztését célozza a helyi társadalommal való szoros együttműködésben. A szolgáltatásfejlesztés a helyi (települési) szükségleteket, a kistérségi identitás kialakításának szükségességét és a méretgazdaságossági szempontokat egyaránt figyelembe veszi.
b)    Komplex program: bár a program meghatározott területeken jól körülírt fejlesztéseket (l. később), szolgáltatásokat hoz létre, illetve hosszabb távon generálja azok működését, az egyes szolgáltatások egymásra épülnek. Folyamatosan bővül a közös célokra irányuló, de eltérő szakterületek által megvalósított szolgáltatások köre, illetve több, különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatás közös térben működik.
c)    Jelentős humánerőforrás bővítés jellemzi: a szolgáltatási ”sub” alapvető szükséglet a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását célzó programok kezdeti időszakában. A kistérségi komplex programok további lényeges eleme a hosszú, egymásra épülő folyamatok sora és ezzel párhuzamosan a helyi viszonyok, a szemléletmód változása.  Ehhez megfelelően felkészült szakemberek kellenek, akik gyakran nem találhatók meg a szegény térségekben. Az alapszolgáltatásokon és kötelező önkormányzati feladatokon túli szolgáltatások iránti szükséglet (pl. gyerekházak, iskolai koordinátorok, tanodák, szakmaközi műhelyek, közösségfejlesztők stb.) számos külső helyi szakértő folyamatos jelenlétét igényli. Ez a szakember szükséglet erre irányuló program és támogatás nélkül nem kielégíthető.
d)    Akciókutatás jellegű: a kiinduló pontot a gyerekszegénység elleni ún. rövid program képezte. Ennek alapján történt az első beavatkozások megtervezése. A több mint három éve folyó programot a folyamatos értékelés, újratervezés és a program, ezen belül a szolgáltatások körének és tartalmának ehhez igazított fejlesztése jellemzi. A folyamat része a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetében bekövetkező változások folyamatos nyomon követése.
e)    Program-, nem pedig projektjellegű: a szokásos projektkorlátoktól (rövid időtartam, menet közbeni változtatás nehézkessége, komplexitás hiánya) mentesen, viszonylag rugalmasan alakítja tevékenységeit, folyamatosan igazodva és reagálva a helyi társadalom változó igényeire
f)    Kísérleti/modell-jelleg: alkalmasnak kell lennie további hasonló programok szakmai, módszertani és képzési alapjainak kidolgozására, a tapasztalatok átadására.

A SZGYEP közreműködésével megvalósult helyi fejlesztések 2006 és 2009 között:
•    Szolgáltatások beindítása az NS által kijelölt, és a 2006-os pályázatban megjelölt területeken.
•    A célokat szolgáló új beavatkozási területek, új módszerek és eszközök meghatározása, kialakítása.
•    A fejlesztéseket előkészítő és monitorozó kistérségi gyerekbizottság és szakterületenkénti albizottságok létrejöttének elősegítése.
•    A fenntarthatóság új formájaként helyi szociális szövetkezet létrehozása.
•    A helyi szabályozási rendszer egyes pontjainak módosítása.
•    A helyi fejlesztésekhez szükséges forrásteremtés.

A komplex gyerekprogramok további kistérségekre történő kiterjesztését is segíti a SZGYEP a kistérségi szükséglet- és helyzetfelmérés módszertani megalapozásával, valamint a kistérségi megvalósítás módszertani és megvalósítási tapasztalatainak folyamatos elemzésével.

A program cselekvési területeinek rövid tartalma:
•    Korai képességgondozás, Biztos Kezdet Gyerekházak: BK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.
•    Közoktatási integráció, a közoktatás fejlesztése. Közoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.
•    Ifjúságfejlesztés. Ifjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.
•    Információs társadalom fejlesztése. IT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.
•    Egészségesebb gyerekkor. Egészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.
•    Szociális és közösségi munka alprogram: egyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.
•    Szülők foglalkoztatásának elősegítése alprogram: a gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva.
•    Lakhatást javító szolgáltatások alprogram: A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.
•    Szociális gazdaság alprogram: A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése