Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap
Kulcsszó keresése: Összesen 166 találat van.
Címke: intézmények; szolgáltatások Rendezés
Cikk
(Hírek)

Magyarországon az elmúlt néhány évben a Biztos Kezdet program két formájának modell-programjai valósultak meg, illetve működnek jelenleg is: a Biztos Kezdet Klubok és a Biztos Kezdet Gyerekházak.

2007 augusztus 06. (hétfő)
(Hírek)

Ebben az évben megszűnnek a hetes óvodák. Sok szülőnek az utolsó szalmaszálat, gyermekeiknek a gyermekvédelmi gondoskodás elkerülését jelentették ezek az intézmények.

Ónody-Molnár Dóra

Katalin hétfőn reggel viszi óvodába gyermekét és péntek délután hozza el. Éjjelenként takarít, nem tud otthon lenni a lányával, de pénze sincs annyi, hogy hét napon keresztül ellássa. Hozzá hasonlóan sokan kénytelenek hétfőn, az óvoda kapujában több napra elbúcsúzni a gyerektől. Mert hajnalban kelnek, konyhán mosogatnak, éjjel építkezéseken gürcölnek, raktárakat takarítanak, hogy fenntarthassák magukat. Vagy, mert egyáltalán nincs munkájuk. Legtöbbjük állami otthonban nőtt fel, egyetlen kötődése a gyereke, akit nem akar elveszíteni. Értük működtek a hetes óvodák. A gyerekek itt nem csak meleg ételt és gondoskodást kaptak, hanem fejlesztő pedagógustól, gyógypedagógustól egyéni fejlesztést, hogy az iskolába kerülve leküzdhessék a szegénységükből fakadó fizikai és pszichés hátrányaikat. Így van remény arra, hogy nem maradnak le, nem esnek ki az oktatásból, felnőtt korukban nem válnak a segélyezés alanyaivá. A hetes óvodák rugalmasan alkalmazkodnak a nehézsorsú családok igényeihez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az ide járó gyerekek a családjukban maradjanak, és ne kerüljenek állami gondozásba. Minderről valójában már csak múlt időben lehet beszélni, mert júniusban a fővárosi közgyűlés úgy döntött, nem finanszírozza tovább működésüket. 78 gyerek érintett, közülük hatot már gyermekvédelmi gondoskodásba vettek.

2007 július 15. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

(HVG 2007. június 06.)

A magyar oktatásirányítás ez évtől kezdve az alapvető állami fejkvótán felül nyújtott többletpénzeket a kistérségi társulásokon keresztül szándékozza eljuttatni az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatokhoz. Ezzel a döntéssel a kormányzat az utóbbiak számára világossá tette, hogy vagy betagozódnak egy kistérség alá, és alkalmazkodnak a kormányzat által előírt követelményekhez, vagy saját bevételeikből gazdálkodják ki az oktatási intézmény-finanszírozásához szükséges költségvetési támogatáson felüli összeget.

2007 június 09. (szombat)
(Hírek)

Tanulmány a Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatairól, kiterjesztésének lehetőségeiről

A program kiterjesztése során alapvető fontosságú lesz a helyi önkormányzatok megnyerése, érdekeltté tétele, feladatvállalása a programmal kapcsolatban. Ugyanakkor az önkormányzati intézmények nehézkességük, helyi politikai érdekeknek való kiszolgáltatottságuk miatt a települések egy részében nem tudnának a legjobb megvalósítói lenni a Biztos Kezdetnek. Ilyen esetben fontos szerepet kaphatnának az önkormányzattal együttműködő civil szervezetek, melyek rugalmasabb célmeghatározásuk, gyorsabb reagáló képességük miatt jobban tudnak alkalmazkodni a környezet változásaihoz. A civilek forrásai viszont általában nem elegendőek ahhoz, hogy önállóan működtessék a programot, így a helyi önkormányzat részvételére mindenképpen szükség van. Több helyen jól működött az a modell, melyben egy minden gyerekes család számára szolgáltatásokat nyújtó, nem stigmatizáló intézmény (pl. óvoda) szolgáltatásait bővítették ki a Biztos Kezdet programmal. A következő időszakban a szakmai minimumok meghatározásán kívül szükséges lenne a működési feltételek minimumát is megállapítani, és meghatározni azt is, hogy mi az, amit helyi forrásokból mindenképpen biztosítani kell a program számára.

Amennyiben a jövőben integrált óvodai, bölcsődei szolgáltatások kialakítására kerülne sor, akkor kézenfekvő lenne a Biztos Kezdet programot lehetőség szerint ezekhez az intézményekhez kapcsolni. Így a jelenleginél sokkal szélesebb körű, a családok szükségleteihez jobban igazodó szolgáltatások lennének kialakíthatók, melyek azonos helyen és időben elérhetőek. A kistelepüléseken működő kevés intézmény sokszor más, helyben nem létező intézmény funkcióinak egy részét is ellátja, így például az óvoda fontos segítő, közösségszervező, közművelődési funkciókat is betölt (lásd később az őrtilosi óvoda leírását). Az eredeti angliai Sure Start programban a Child Centre-ek szintén olyan integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmények, melyek a napközbeni gyermekfelügyelettől kezdve a szülők segítésén és oktatásán át szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások széles körét nyújtják az adott lakóközösségben élő bármely gyermekes családnak. A Sure Start irányítását néhol teljesen, másutt részlegesen integrálták a Child Centre-ekévek, ismét másutt az irányítás párhuzamosan, de egymással egyeztetet módon történik (http://www.surestart.gov.uk/publications/?Document=1546).

{mos_sb_discuss:8} 

A teljes tanulmány letölthető: http://www.gyerekesely.hu/component/option,com_docman/task,doc_download/gid,140/Itemid,3/

2007 május 11. (péntek)
(Hírek)

Biztos Kezdet programok indítása Magyarországon

A program előzményei Angliában

A Sure Start Program az Egyesült Királyságban a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában a hátrányos helyzetben lévők, így pl. a migráns családok állnak, amelyek sok esetben kevésbé tudják igénybe venni a különféle szolgáltatásokat. A Sure Start program 1999-ben indult az Egyesült Királyságban. A programot lépcsőzetesen vezették be, jelenleg a hatodik szakaszánál tart. Az eddig eltelt időszakban 500 helyi Sure Start kezdte el működését, amely négymillió hátrányos helyzetű gyermeket, vagyis a 4 év alatti szegénységben élő gyermekek egyharmadát érte el. A program két fő iránya:

a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme, képesség- és készségfejlesztése, valamint a család mint közösség erősítése, támogatása.

Forrás: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1&articleID=5900&ctag=articlelist&iid=1

{mos_sb_discuss:8}
2007 május 11. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Néhányan egy darab kenyérre is sóvárogva néznek, de olyan is van, aki kevés pénzét márkás ruhákra költi - különböző mértékű szegénységgel találkozni a Nógrád megyei Szécsényben és környékén. A szegénység a gyerekeket leginkább unalomba hajszolja: a kamaszok például órákat töltenek buszmegállókban üldögélve. Az ő helyzetük javításáért indítottak programot elsőként ebben a térségben. A helyiek egy része él az adódó új lehetőségekkel, de olyan is van, aki már nem bízik a programban.

{mosimage}

Az eredeti cikk az Origó portálon

2007 február 23. (péntek)
(Hírek)

Tolerancia és befogadás - Jó gyakorlatok az oktatásban Európa-szerte HOPPÁ Disszeminációs füzetek 7.

A kötetben szereplõ összefoglalókat olyan pedagógusok írták, akik valamilyen módon az átlagostól eltérõ hátterû vagy képességû tanulókat oktatnak, és külföldi tanulmányútjuk során vagy nemzetközi projektjük keretében is ezzel a témával foglalkoztak. Egyértelmû, hogy valamennyi szerzõ számos tapasztalattal gyarapodott a nemzetközi együttmûködés révén, amelyek mind a befogadó oktatás és a toleráns társadalom megvalósíthatóságát bizonyítják. Mint látni fogják, a jó példák gyûjtése mellett lehetõségük volt átgondolni saját itthoni tevékenységük eredményességét és a lehetséges fejlesztési irányokat is. Örömmel tapasztaltuk, hogy mindegyikük tudott olyan példát, gyakorlatot idézni, amelyet véleménye szerint "jobban csinálunk" Magyarországon, mint az egyes európai partnerországokban.

2007 február 15. (csütörtök)
(Hírek)

SZOLGÁLTATÁSOKKAL A GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLEN

A gyerekeknek illetve a gyerekes családoknak nyújtott szolgáltatások nem szűkíthetők a szociális szolgáltatásokra, s az ezeket vizsgáló munkánknak is több szektorra kiterjedőnek kell lennie. Az egészségügyi szolgáltatások, az oktatásban megjelenő szolgáltatások és végül a szociális szolgáltatások érintett célcsoportra irányuló vizsgálata szükséges, bár mindent átfogó elemzésre nem vállalkozhatunk.

Párhuzamosan a gyermekszegénység elleni program munkálataival a szociális ellátás/ szociális szolgáltatások vizsgálatára igen eltérő indíttatású munkálatokat figyelhetünk, így a Győri Péter nevéhez kapcsolható műhelymunkára, ahol a „A tékozló koldus..” néven ismertté váló szolgáltatáselemzési és fejlesztési téziseket alkották meg, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban kezdeményezett munkálatokra, ahol az Országos Szociálpolitikai Tanács létrehozásával és működtetésével kívánnak lépéseket tenni a szociális szolgáltatások megújítása érdekében. A párhuzamosság, a cselekvési jogosultságok tisztázatlansága, s bármiféle eredményesség megvalósulásának lassú volta az, ami szempontunkból igen kevéssé biztató, hiszen a gyerekeknek nincs idejük várni.....

Elkészült a "SZOLGÁLTATÁSOKKAL A GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLEN" című szolgáltatásfejlesztési koncepció. A tanulmány munkaváltozata megtalálható a programdokumentumok között (pdf formátumban).

{mos_sb_discuss:2}

2006 november 26. (vasárnap)
Dokumentumok
(Állásfoglalások)
A válság nyomán mélyül a gyerekszegénység és egyre gyakrabban találkozunk éhes gyerekekkel. Az ezt enyhítő sokféle eszköz közül jelenleg prioritásnak látjuk a gyerekek étkezésének némi javítását. Ezért javasoljuk a gyerekétkeztetésre vonatkozó szabályozás változtatását a 2011-es költségvetésben...  - 2010. október 22.
2010 október 22. (péntek)
(EGYÉB)
A mezőcsáti kistérség három gyerekirodájának egyikében, Tiszavalkon az iroda vezetőjének,  Bognár Istvánné Kelemen Évának a szerkesztésében havonta jelenik meg a lap, amelyet gyerekek írnak, találnak ki – mint ahogy magát a programot is, legalábbis a nyárit, amelyről képekkel teletűzdelt írásaikban beszámolnak.
2010 szeptember 16. (csütörtök)
(Hazai szakmai anyagok)
az AJB 1920/2010. számú ügybenKapcsolódó ügyek: 4777/2009, 1921/2010, 4012/2010, 4254/2010, 5357/2010.
2010 szeptember 13. (hétfő)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>