Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM




A Ferge Zsuzsa vezetésével 2005 vége óta működő MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda 2011. szeptember 15-én megszűnt.
A Programiroda tevékenysége ezen a "régi" honlapon érhető el.


A volt munkatársak egy része alapította meg a GYERE Gyerekesély Közhasznú Egyesületet.
Munkánkról itt tájékozódhat.
Címlap
Kulcsszó keresése: Összesen 26 találat van.
Címke: szociális szövetkezet Rendezés
Cikk
(Sajtó, nyilvánosság)

Szabad a pálya | 2011. június 26.

A Klubrádió Szabad a pálya! című műsorában Nyilas Mihály, az Esély főszerkesztője beszélget Dandé Istvánnal, az LHH kistérségi gyerekesély programok Dél-dunántúli regionális koordinátorával és Simon Mihállyal, a Szécsényi Gyerekesély Program programkoordinátorával.

A beszélgetést itt hallgathatja meg: {mp3}szgyep_klub20110626_vagott{/mp3}

2011 június 26. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Magyarországról jövök | 2011. június 18.

Az általános szegénység szempontjából az európai mezőny közepén vagyunk, de a gyerekek kilátásai nagyon rosszak.

... Négy évvel ezelőtt indult el az MTA Gyermekszegénység Elleni Programja, amelynek keretében a "Szécsényi Gyerekesély program" működik. Itt már látszanak az első eredmények is...

A teljes cikket és a hangfelvételt itt találja meg: MR1-Kossuth Rádió

2011 június 18. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

Külföld | Láng Balázs | 2011. június 5.

Lee Davis a társadalmi vállalkozások világméretű mozgalmának alapítója. Állítja: a társadalmi vállalkozások hatékonyan segíthetik a cigányok, és a munkaerőpiacról kiszorultak felemelkedését, így megoldhatják Magyarország legégetőbb szociális problémáit. A Nesst szervezet vezetőjével az EU-elnökség egyik hivatalos programján, a Társadalmi Vállalkozások Napján beszélgettünk.

Az interjút itt olvashatja el: FN.hu

2011 június 05. (vasárnap)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Az idei Gyereknap alkalmából a Szécsényi kistérség néhány településén - a gyerekek nagy örömére - bemutatkozott az eKamion. Az eMultiCoop Szociális Szövetkezet IT mentorai a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérésére a Városligeti Gyermeknap Biztonságos Internet Sziget elnevezésű kétnapos programjában vettek részt.

[nagyításhoz kattintson a térképre] {phocagallery view=category|categoryid=60|imageid=2189}
2011 június 01. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Gazdaság-munkaerőpiac-foglalkoztatás | Budapest, 2011. május 24., kedd (MTI)

A szociális szövetkezetek és a szociális gazdaság "kiváló terepet" jelentenek arra, hogy az elsődleges munkaerő-piacon elhelyezkedni nem tudó embereket a gyakorlatban is munkára késszé és képessé tegyék - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) szakmai konferenciáján.

2011 május 24. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Jelenlét - Romák és a közélet | 2011. április 30.

A Jelenlét című műsorban Domány András beszélget Kun Zsuzsával és Farkas Zsomborral a Legyen jobb a gyerekeknek! és a Szécsényi Gyerekesély Programról.

A hangfelvételt itt hallgathatja meg*: Magyar Rádió Hangtár (17:04-től)

* A Magyar Rádió adóin elhangzott műsorokat honlapjukon a sugárzást követően 3 hétig hallgathatják meg.

2011 április 30. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

Hírek | 2011. április 7.

Hozzértés, hozzáférés és Internet mindenkinek!

Tegnap – a karbantartási munkák miatti hosszú várakozás után - végre hivatalosan is üzembe állt az eKamion.

A különleges közösségi Internet Pont egyelőre egy helyben áll Szécsény főterén; de hamarosan elindul és a – tervek szerint - Nógrád Megye számos településen teljesít majd szolgálatot; a digitális írástudás terjesztésén kívül, könnyedebb programokkal – lan-partykkal, előadó- és vetítőteremmel - várja a régió állampolgárait.

 

A teljes cikket itt olvashatja el: eMagyarország Centrum

2011 április 07. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

2011. március 21.

Lezárult a Szociális Innováció Alapítvány negyedik éve meghirdetett pályázata azok számára, akik társadalmi célú projekteket sikerrel valósítanak meg.

Társadalmi vállakozónak számít valaki, aki alapított egy szervezetet vagy projektet, amely innovatív, fenntartható és gyakorlatias megoldást jelent valamely égető társadalmi gondra. Maga a szervezet vagy projekt származhat az üzleti világból, a civil életből vagy a helyi közigazgatásból egyaránt a tulajdonformára, az üzemmódra és az üzleti modellre való megkötés nélkül – bárhonnan, ahol látszik, hogy a vállalkozás célja nem csak a bevétel, hanem egyben a közhasznúság maximálása is.

Az ünnepélyes díjátadás 2011 március 21-én, 16 órai kezdettel az AVF-en volt az "esély" konferencia keretében.

Üzlettudományokkal a társadalmi vállalkozásokért ProBono díjat 2010-ben két vállalkozás nyerte el.

Az egyik díjazott az e-MultiCoop Szociális Szövetkezet, a Szécsényi Kistérségben az e-MultiCoop Szociális Szövetkezet megalapításáért és működtetéséért ...

A teljes cikket itt olvashatja el: SZIA

2011 március 22. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

[origo] vállakozói negyed | 2011. február 28.

Áru- és vásárlóhiánnyal küzd a Magosz által életre hívott szociális bolthálózat, ami egyrészt a hazai élelmiszer-termelőket kívánta jobb helyzetbe hozni, másrészt a lakosságnak akart olcsóbb termékeket kínálni ...

A teljes cikket itt olvashatja el: [origo] vállakozói negyed

2011 február 28. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Zöld Kub | Műsorvezetõ: Gáti Miklós és Gerenday Bars Ágnes | 2011. január 26.

Az interjút itt hallgathatja meg: {mp3}FS_Klubradio_Zoldklub_20110126_vagott{/mp3}

2011 január 26. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 20. számában | Czifrik Balázs | 2010. december 16.

Harmadik éve léteznek nálunk is úgynevezett szociális szövetkezetek, amelyekben a tagok demokratikusan irányított közös vállalkozásban próbálják céljaikat megvalósítani. A számtalan nehézség ellenére életképesnek bizonyuló szécsényi eMultiCoop Szociális Szövetkezetnél jártunk ...

A teljes cikket itt olvashatja el: Tudatos Vásárló

2010 december 16. (csütörtök)
(Szociális szövetkezet)
A szociális szövetkezet gondolata az országos program egyik fontos prioritásához: „a szülők foglalkoztatásának javítása” célhoz kapcsolódik. Önálló program (beavatkozási) területi „rangját” elsősorban a program fenntarthatóságában játszott fontos szerepe révén vívta ki. Elnevezése többször is változott. Kezdetben – mint „közösségi modell” – elsősorban a helyi erőforrások jobb kihasználásának eszközéül kialakítandó modell ötleteként foglalkoztunk vele. A közösségben (kistérségben) kielégítetlen szükségletek és a rendelkezésre álló erőforrások viszonya alapján három kategóriát különböztettünk meg: a belső (kistérségi) erőforrásokból helyi igényeket, a külső (állami) erőforrásokból helyi igényeket, és a belső erőforrásokból külső (piaci) igényeket kielégítő változatot. A laikus elnevezés ismeretlen volta túlzottan nehézzé tette a modellek megértését, s mivel a különféle nem piaci (vagy nem tisztán piaci) foglalkoztatásra és vállalkozási bevételre irányuló közösségi szerveződések (egyesületek, alapítványok, önkéntes szerveződések, társas vállalkozások stb.) legismertebb elnevezése a „szociális gazdaság”, a terület elnevezése is erre módosult. Sajnos ma Magyarországon a szociális gazdaság elnevezéshez a nemzetközi és az európai gyakorlathoz viszonyítva is egy meglehetősen leszűkített értelmezés társul. Furcsa, de – a kétes történelmi tapasztalatokra gondolva talán érthető módon – a szociális gazdaság más országokban legjellemzőbb, meghatározó szerveződése a „szövetkezet” nálunk szinte teljesen kimaradt a fogalomkörből. Ugyanakkor a klasszikus szövetkezet az évtizedek alatt kiérlelődött alapelveivel, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek egyidejű kielégítésére történő törekvésével ideális eszköz bizonyos piachibák korrekciójára, fenntartható társadalmi és gazdasági rendszerek kialakítására. Emiatt a szövetkezet, különösen a ma érvényes törvényi szabályozás szerint a „szociális szövetkezet” kiemelt szerepet játszhat a kistérségi gyerekesély programok fenntarthatóságának biztosításában is. A komplex program céljainak elérése szempontjából további fontos jellemzőkkel meghatározott  - kistérségi szinten lehetőség szerint egyetlen, speciális szabály elemekkel (működési modellel) rendelkező - szövetkezetet tartunk leginkább megfelelőnek. A szövetkezet egyik működési területe (pillére) éppen a gyerekprogram fókuszában álló (köz)szolgáltatások működtetése. Ezen szolgáltatások egy része normatívával rendelkezik, más részéhez nincs normatív központi forrás biztosítva. A sikeres szövetkezet reális lehetőséget jelent a szűkös erőforrások hatékonyabb kihasználására is, ami lehetővé teheti ezen szolgáltatások jobb működtetését is. A hatékonyság-növekedésre pl. „a tulajdonosi szemlélet” érvényesülése adhat reményt, mivel a szövetkezetben a szolgáltatást nyújtók nem csupán alkalmazottak, de tulajdonosok is (lehetnek). A magyarázó okok közé sorolható a szolgáltatásokat nyújtók belső motivációja is. A „szövetkezeti lét”, a „szövetkezeti modell” egyik lényege, hogy a munka értékmérője elsősorban a megbízhatóság és a minőség, nem pedig a pénz, illetve a pénzben kifejezett profit, ami különösen az említett szolgáltatások esetében általában torzított értékrendet, s evvel gyengébb munka-minőséget eredményez (pl. gyermekétkeztetés, közétkeztetés). A szövetkezet másik működési területének – a belső fogyasztási pillérnek – esetében olyan igények kielégítéséről van szó, amelyek esetében létjogosultsága van a szolidaritásnak, a szociális gazdaság egyik fontos alapelvének. Ezt érvényre juttatva, a szövetkezet – ha nem is díjmentesen, de – az  igények kielégítésének közösségi formában történő megszervezésével, mindenki (a közösség minden tagja) számára vállalható anyagi teher árán, a szolgáltatásokat elérhetővé teheti. E pillér egyes tevékenységei áttételesen  kapcsolatban áll(hat)nak a gyerekprogram más prioritásaival is. Az egyik ilyen például a lakáskörülmények javítása. A szövetkezet egyik, e körbe tartozó  lehetséges tevékenysége az építő- és szerelő munka, főként, ha a közösségi intézmények gazdasági-, műszaki fenntartási feladata is a szövetkezetre hárul. Erre (is) alapozva kiépíthető olyan kapacitás, amely a szövetkezeti tagok lakásépítési és -felújítási igényeinek kielégítésébre is felhasználható.Ugyanebbe a csoportba sorolható még sok olyan alapvető szükségletet kielégítő szolgáltatás, amely ma számos család esetében rosszul, szűkösen, rossz minőségben vagy egyáltalán nem érhető el. A szövetkezet harmadik működési területe a piacorientált termelés pillére. A három pillér mindegyike munkahelyeket teremt. A szülők foglalkoztatása szempontjából tehát a szövetkezet egésze bír jelentőséggel. A szövetkezet fejlődése, tevékenységeinek bővülése új munkahelyek létesítését, egyben a szülők foglalkoztatási helyzetének javítását biztosíthatja. A pillérek sok esetben nem különülnek el egymástól. Ahogyan a példaként említett építő(ipari) és élelmezési tevékenységek esetében is látható a közszolgáltató és belső fogyasztási pillérek lehetséges kapcsolódása, ugyanúgy a profittermelő pillérrel is átfedésbe kerülhet e két terület, hiszen az építőipari kapacitás is felkínálható külső (vállalkozási) piacokon, míg a közösségi és a közétkeztetés számára kialakított konyha is megjelenhet a „piacon”, például a vidéki turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokkal.A szövetkezet egyik (vagy a legfontosabb) sajátossága, az a kettősség, amellyel egyszerre leírható gazdasági vállalkozásként és civil közösségként is. A közösségiség jelentősége nem hangsúlyozható túl a szövetkezet esetében. Erre vonatkozóan a nyájas olvasónak is azt a filmet ajánljuk figyelmébe, amelyiket „közösségi oktatófilmként” szoktunk a szövetkezet iránt érdeklődőknek bemutatni.(http://www.youtube.com/watch?v=LU8DDYz68kM). Ha mégis egyetlen mondatban meg kellene fogalmazni azt, hogy milyen alapvető különbséget jelent a "közösségi modell" a világban ma általánosan ismert "piaci modellel" összehasonlítva, akkor azt válaszolhatjuk, hogy:a szövetkezet azok számára kedvező megoldás, akik a biztonságukat tartják legfontosabbnak.. A szövetkezet közösség,, amelyhez alkalmazkodni kell (ez csorbítja a szabadságot), de cserében képes biztos munkát és megélhetési biztonságot kínálni tagjainak. A szécsényi akciókutatás keretében megalakult szociális szövetkezet honlapja itt található: http://emulti.coop
2010 május 28. (péntek)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése.

A szociális gazdaság, ezen belül a korszerű szociális szövetkezet lehetőségeit az ország nem használja ki. A szociális szövetkezet (külföldi példák figyelembevételével) üzleti szemlélettel működő, de nem a profit maximálásra, törekvő gazdasági egységek. Céljai között van a belépő tagok biztonságos megélhetése foglalkoztatáshoz kapcsoltan, a helyi szükségletek új módon való kielégítése, a demokratikus, közösségi gyakorlatok terjesztése.  Jelentős előkészületek történtek jó egy évig egy kistérségi szintű szociális szövetkezet megalakítása érdekében (számos helyi fórum, tagok toborzása, üzleti tervek kidolgozása, új hitel terméktípusok kidolgozása). 2009-ben megalakult egy kistérségi szociális szövetkezet eMulticoop Szociális Szövetkezet néven, amely  három (hulladékgyűjtő, IT és szövetkezetfejlesztés) üzletágat már elindított,  és 2009-ben sikeres évet zárt.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva.

Programunk alappillére a foglalkoztatás elősegítése, növelése. A program munkaerőpiaci tanácsadója  segíti a munkaügyi regisztrációt, egyéni kulcskompetencia méréseket végez, egyéni fejlesztési terveket állít össze tartós munkanélküliek számára, álláskereső klubokat generál, vállalkozói fórumokat szervez. Részt veszünk a foglalkoztatási tervek előkészítésében, a szociális kerekasztalok munkájában, az Út a munkához program minél sikeresebb bonyolításában. A foglalkoztatással kapcsolatos összetett tervezési és végrehajtási tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében még egy szakképzett fő alkalmazását tervezzük.

Koncepciónk szerint a piaci vállalkozások mellett nagy szükség van a szociális gazdaság közösségi modelljeinek alkalmazására, amelyre visszatérünk.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(Hírek)
Forrás: OFA

Véget ért a Szöv-tan/2007 pályázat útján kiválasztott szakemberek szociális szövetkezeti tanácsadói képzése. A 2007-2008-as időszakban szociális szövetkezeti tanácsadást nyújtó szakemberek listája itt letölthető (Excel dokumentum).

Az OFA szociális szövetkezet támogatási programmal kapcsolatban felmerülő konkrét kérdésekkel, tanácsadási igénnyel kérjük, forduljon dr. Csáky Gyopárka program koordinátorhoz.

dr. Csáky Gyopárka az OFA szociális szövetkezet program koordinátora e-mail: csaky.gyopar@ofa.hu OFA-Hálózat Debreceni Iroda Tel.: 52/531-880; 30/628-0016    Fax.: 52/531-881

Az OFA-Hálózat regionális irodáinak munkatársai, valamint külsős szakértők is készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken.

2008 február 15. (péntek)
(Hírek)

A szociális gazdaság jelenlegi meghatározása és intézményes elismerése

A szociális gazdaság legújabb – saját szervezetei által elfogadott – fogalmi meghatározása a Szövetkezetek, Önsegélyező Társaságok, Szövetségek és Alapítványok Európai Állandó Konferenciája (CEP-CMAF - a szervezet új neve 2008. januárjától: SOCIAL ECONOMY EUROPE) által támogatott Szociális Gazdaság Elveinek Chartájában található. A következő elvekről van szó:

Az egyéni és szociális célok előtérbe helyezése a tőkével szemben Ökéntes és nyílt tagság A tagság által gyakorolt demokratikus ellenőrzés (ez nem vonatkozik az alapítványokra, mivel ezeknek nincsenek tagjaik) A tagok/felhasználók érdekeinek összeegyeztetése a közérdekkel A szolidaritás és felelősség elveinek védelme, illetve alkalmazása Autonóm irányítás és az állami hatóságoktól való függetlenség A nyereség legnagyobb részét a fenntartható fejlődés céljaira, valamint a tagok érdekeit védő, illetve a közérdekű szolgáltatásokra fordítják.
2007 december 06. (csütörtök)
(Hírek)

Még az idén ötven önfenntartó szociális szervezet alakulhat állami segítséggel

Népszabadság  •   Kiss Melinda Katalin   •  2007. augusztus 7.

Bár az idén már alakulhatnak szociális szövetkezetek, egyelőre mintha észrevétlen lenne a lehetőség. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány segíti az indulást - a programot a munkaügyi tárca 945 millió forinttal támogatja.

2007 augusztus 10. (péntek)
(Hírek)
Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fő irányaira Előzmények A személyes gondoskodás terén nagy előrelépést jelentett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény megjelenése. A törvény három évvel az új önkormányzati rendszer kialakulása után jött létre, amikor az SZJA 50%-a még az önkormányzatok számára biztosított volt. Az infláció mértéke 30%-os volt, és három év alatt 34 e főről 705 e főre nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közel másfél millió ember vesztette el a munkahelyét, amely tovább növelte a társadalmi feszültséget. Ebben a helyzetben a szociális törvény megfelelő eszköz volt a növekvő szociális problémák kezelésére.

A Szoctv. hatálybalépése óta eltelt mintegy 14 év alatt színessé vált a szociális szolgáltatások köre, amely folyamatban a rászorultak védelmének egy sajátos technikája alakult ki. Ahol megjelent egy szükséglet, válaszul egy új szolgáltatás került létrehozásra, melyet új szabályozás és új normatíva követett. Ez a technika nem csak a szociális szolgáltatások területén volt megfigyelhető. A fokozatos fejlődés ellenére azonban igazolást nyert, hogy az alkalmazott védelmi technika nem érte el a célját, sok tekintetben kifejezetten kontra-produktív hatást váltott ki. Sokszínűvé vált a szolgáltatói paletta is: újabb és újabb állami, civil, egyházi, for-profit, hazai és külföldi szolgáltatók jelentek meg.

Időközben az egyre több szolgáltatási forma kertében nyújtott szolgáltatások szakmai ellenőrzésére az ágazat nem tudott megfelelő módon hangsúlyt fordítani, megfelelő eszközöket biztosítani, és mára az a helyzet alakult ki, hogy minden egyes szolgáltató eltérő minőségű és mennyiségű szolgáltatást nyújt egy-egy definiált szolgáltatási forma keretében. A szolgáltatások fejlődése a valós szükségletek ismerete, és a fejlesztések országos összehangolása nélkül történt. Nem rendelkezünk naprakész adatokkal sem az igényekről, sem a szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatások mennyiségéről és minőségéről sem. A megfelelő adatok hiányában a tervezés és fejlesztés is esetlegessé vált.

A Szoctv. hatálybalépése óta nem épült ki a legszükségesebb elemi életszükségletek kielégítését biztosító étkeztetés és házi segítségnyújtás vonatkozásában sem teljes mértékben az ellátórendszer. Ezeknél a szolgáltatásoknál a valós társadalmi szükséglet sokszorosan meghaladja a ténylegesen ellátott személyek számát, így feltétlenül indokolt a szolgáltatási lehetőségek bővítése. Szükség van tehát az ellátotti kör eddigieknél pontosabb körülhatárolására, illetve a finanszírozási rendszer átalakítását megelőzően a differenciált normatív állami hozzájárulás kiterjesztésére, amely elősegíti, hogy a feladatellátásra kötelezett önkormányzatok azokat lássák el elsősorban, akiknek magas a gondozási-ápolási szükséglete, alacsony a jövedelme és vagyona, valamint a legkisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkeznek. A szociális alapszolgáltatások fejlesztése azért is szükséges, mert a megfelelő alapszolgáltatási háttér alkalmas a bentlakásos intézményi ellátás kiváltására azokban az esetekben, amikor a gondozási, ápolási szükséglet nem teszi feltétlenül indokolttá a szakosított ellátás igénybevételét. Amegfelelő szociális szolgáltatáshoz való hozzájutást, azoknak az állampolgároknak is biztosítani kell, akik mozgósítható jövedelemmel, vagyonnal rendelkeznek, részt tudnak és részt akarnak vállalni önmaguk, vagy hozzátartozójuk ellátásában.

(forrás: SZMM, http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13565&articleID=32013&ctag=articlelist&iid=1 )

2007 július 30. (hétfő)
(Hírek)

MEGHÍVÓ

Az OFA-ROP Hálózat Közép-Magyarországi Régiós Irodájának

workshopjára, amelynek témája:

Szövetkezz! - A szociális szövetkezetek előtt álló lehetőségek

Ideje: 2007. március 28. (szerda) 9.30-15.00

Helyszíne: Ében Hotel

(1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 15-17; az Örs Vezér terénél; www.gerandhotels.hu)

Tervezett program:

930-1000 Regisztráció

1000-1020 Előadás: dr. Hoffman István, jogi referens, Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Miért kellett a szövetkezeti törvényt megváltoztatni? - A szociális szövetkezet jogi háttere

1020-1040 Előadás: Serafin József, főosztályvezető-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szociális szövetkezet: társadalmi szükségletek, megoldási lehetőségek

1040-1100 Előadás: Karácsony Mihály, MEH szövetkezeti ügyek megbízottja

A szociális szövetkezetekre vonatkozó kormányrendelet részletes ismertetése

1100-1120 Előadás: Soltész Anikó, az OFA-ROP Hálózat kulcsszakértője, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója

A nonprofit vállalkozások előtt álló gazdasági lehetőségek

1120-1145 Csoportos konzultáció, a hallottak megvitatása, kérdések

1145-1200 Kávészünet

1200-1215 Előadás: Molnár Eszter, programvezető, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

A szociális szövetkezetek támogatását megcélzó OFA program ismertetése

1215-1235 „Ami már működik – szociális földprogram” - kísérleti projektek módszertani megközelítésben – dr. Nagyné Varga Ilona, igazgató, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont

1235-1300 „A tiszaadonyi példa bemutatása” – Lakatos József, polgármester, Tiszaadony

1300-1320 „Hal helyett hálót - a belecskai példa bemutatása” – Dr. Jakab Róbert, polgármester, Belecska

1320-1345 Csoportos konzultáció, a hallottak megvitatása, kérdések

1345 Ebédszünet

2007 március 02. (péntek)
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>