Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Kulcsszó keresése: Összesen 172 találat van.
Címke: romák helyzete Rendezés
Cikk
(Sajtó, nyilvánosság)

Riba István | Belföld | 2010. január 10.

Feszültségzónák: cigánytelepek népe

A cigánytelepek felszámolása önmagában nem jelent megoldást az ott élők számára, akikben egyre nő a feszültség a többségi társadalommal szemben – derül ki egy friss tanulmányból.

Bővebben ld.:  hvg.hu

2010 január 10. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Czene Gábor | Belföld | 2009. december 21.

Hogyan lehet hasznot húzni a cigányok nyomorából?

Virágzó üzletág épült a szegénységben él? romák köré: a hálózatot korrupt hivatalnokok, szélhámos vállalkozók és maffiamódszereket alkalmazó uzsorások alkotják. Az észak-magyarországi megyékben szerzett tapasztalatairól beszél egy cigány értelmiségi házaspár, Berki Judit és Szomora Szilárd.

Bővebben ld.:  nol.hu

2009 december 21. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Dorogi Katalin | Itthon | 2009. december 2.

Két tűz között a kitörni vágyó romák

A mélyszegénységből kitörni vágyó romáknak olykor nehezebb megküzdeni saját környezetükkel, mint a többségi társadalom elutasításával. Ez derült ki, számos más meglepő dologgal együtt, egy új kutatásból. Tegnap mutatták be az Országos Kriminológiai Intézetben annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyet Solt Ágnes végzett 2008-ban az elszigetelt telepeken élő romaközösségekben Magyarország négy megyéjének 14 telepén.

Bővebben ld.: 168 Óra Online

2009 december 02. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)
Forrás: hvg.hu Hova tűnnek a rehabilitációk és ingatlanfejlesztések nyomán a városokból kiszoruló szegények és cigányok? Mi várja őket, van-e esélyük a kitörésre? Ha nem tudnánk, a szociológusok megmondják nekünk. Kínos szembesülés.
2009 augusztus 17. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)
„Ami történt, az a gettó csinosítgatása”

Havas Gáborral Révész Sándor és Zolnay János beszélgetett

„A politika legsúlyosabb felelőssége, (…) hogy nem próbált semmit kezdeni a magyarországi mélyszegénység problémájával. Kizárólag tüneti kezelésekben gondolkodott, semmilyen távlatos társadalompolitikai elképzelése nem volt, sem – ennek megfelelően – társadalompolitikai gyakorlata, amivel ezen a helyzeten akár csak egy csipetnyit is javított volna” – nyilatkoztad az Élet és Irodalomnak. Hogy maradt fönn ez az állapot húsz évig? Kezdjük a munkaerőpiaccal. Amikor megszűnt a közveszélyes munkakerülés, a vattaember, a bértömeg-gazdálkodás, a látszattermelés, a KGST, és bekövetkezett a foglalkoztatási katasztrófa, akkor ki mit tehetett volna?

 

(eredeti cikk: Beszélő)

 

2009 június 13. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

forrás: NOL 2009.január 10

Havas Gábor szociológus képmutatásnak tartja a kormány szociálpolitikai programját, ugyanakkor attól tart, hogy a szegregáció elleni küzdelem az oktatásban nem lehet igazán hatékony, mert az alapul vett adatok tévesek, de legalábbis hiányosak. A szegénységet régóta kutató szociológus szkeptikus abban a tekintetben, hogy a középosztály fölfogja-e valaha is az integráció elkerülhetetlen szükségességét.

 - "Az összes oktatási elemzés téves adatokon alapul" - nyilatkozta annak kapcsán, hogy az oktatási tárca módosított olyan jogszabályokon, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai elkülönítésének felszámolását célozzák. Kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok arról, hogy a településeken mekkora a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, így viszont eredménytelenek lehetnek a sok pénzből megvalósuló közoktatás-fejlesztési programok. Mely elemzések és programok ezek?

 

2009 január 12. (hétfő)
(Hírek)
  November 2008 - Ref 2275 How realistic is the government's pledge to end child poverty by 2020? The strategy is hugely ambitious and progress has stalled. This Round-up draws on the findings of seven reports about how to take forward different aspects of a child poverty strategy; examines the impact of current policy; and suggests what is needed to ensure the target is met.
2008 november 11. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

 Az oktatási integráció sikere, illetve kudarca körül az utóbbi hónapokban parázs vita alakult ki a sajtóban, ami engem leginkább a „félig üres a pohár vagy félig tele a pohár" problémájára emlékeztetett.[1] Épp ezért az alábbi írásban nem a vitához szeretnék hozzászólni, hanem olyan, akár tipikusnak is mondható esetekről szeretnék írni, amelyek alapján az olvasó közelebbi képet kaphat a roma gyerekek iskolai szegregációjáról és az oktatási integráció állapotáról.

(a cikk megjelent a Mozgó Vlág folyóiratban)

 

2008 február 21. (csütörtök)
(Hírek)

Felhívás

Út a szakmához * Út a középiskolába * Út az érettségihez

 

Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium

Határidő: 2007.10.08

   

Pályázhat: A Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló azon magyar vagy külföldi (lásd meghatározását az Általános tudnivalók között II.1. pont.) állampolgár, aki a 2007/2008. tanévben 7-8. évfolyamon tanul, és: aki a 2007/2008. tanévben, érettségit adó képzésben 9-12. évfolyamon vagy nyelvi előkészítő évfolyamon 9-13. évfolyamon tanul, és a 2007/2008. tanévben felzárkóztató oktatásban vagy 9-10. évfolyamon tanul, vagy a Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával tanulói jogviszonyban áll, és a 2007/2008. tanévben a szakiskola valamely szakképző évfolyamán hiányszakmát tanul, és:- halmozottan hátrányos helyzetű (Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, aki hátrányos helyzetűnek minősül (lásd a következő 3. lábjegyzetet), és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője/szülei, gyámja/gyámjai legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte/fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek); vagy- családba fogadott; vagy- átmeneti nevelésbe; vagy- ideiglenes hatállyal elhelyezett; vagy- utógondozásban; vagy- utógondozói ellátásban részesül; vagy- hátrányos helyzetű (Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, vagy akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította). Továbbá az a nagykorú tanuló is, akit a jegyző korábban védelembe vett, vagy aki nagykorúvá válása után is jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, vagy az a 23. életévét betöltött tanuló, akinek a háztartásában (családjában) az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130, illetve 120%-át).)

2007 szeptember 19. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Harminc pedagógusasszisztensként végzett roma fiatal gyakorolná hivatását, ha lenne pénz alkalmazásukra

Népszabadság  •  Kiss Melinda Katalin  •  2007. augusztus 9.

Elsősorban az elfogadásra és a roma gyerekek iskolában tartására koncentrált a minap véget ért EQUAL- program, amelynek keretében két év alatt harminc roma fiatal szerzett pedagógusasszisztensi képesítést és dolgozott az ország legszegényebb térségeiben.

2007 augusztus 10. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, a város családsegítő és gyermekjóléti szolgálata, valamint a helyi általános iskolák közösen működtetik a bátonyterenyei roma tanodát. Szomora Szilárd, a szövetség elnöke, a családsegítő szolgálat vezetője elmondta: délutánonként tantárgyi felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokkal, továbbá önismereti és drámapedagógiai tréningekkel várják a gyerekeket. A fiatalokkal a tanodában tíz pedagógus és nyolc mentor foglalkozik, figyelemmel kísérve iskolai előmenetelüket és otthoni szociális körülményeik változását is.

2007 június 10. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

NEMÉNYI MÁRIA - Identitásstratégiák

Egy most folyó kutatás részeként interjúkat készítettünk 14 éves roma gyerekekkel - ezek az interjúk szolgáltatták a nyersanyagot ehhez a cikkhez.1 Kutatásunk fő kérdése az volt, hogyan formálja az iskoláskor vége felé járó roma gyerekek identitását az a szűkebb, személyes társadalomlélektani közeg, amit az iskola, az osztálytársak és a család jelent, illetve az a tágabb társadalompolitikai feltételrendszer, ami az iskolák működését, a családok életkörülményeit, a serdülő gyerekek egymás közti viszonyait meghatározza.

Az etnikai identitás kialakulását a kutatók többnyire úgy írják le, mint egy olyan folyamat eredményét, amely során egy kisebbségi csoporthoz tartozó személy tudatosítja magában az adott faji-etnikai csoporthoz tartozását. Ebben a folyamatban fontos mozzanat, hogy a kisebbségi csoporthoz tartozó személy számára milyen értékek asszociálódnak ahhoz a közösséghez, amihez tartozik, hogy vajon képes-e pozitív identitást kialakítani a saját csoport felértékelése által, vagy pedig éppen ellenkezőleg, ha a csoportjához akár csoportközi összehasonlításban, akár valamely külső fenyegetés révén negatív konnotációk tapadnak, éppen a negatív önkép, a negatív identitás, a csoport megtagadása válik-e jellemzővé.

(Az Educatióban hamarosan megjelenő tanulmány rövidített változata)

Eredeti cikk: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0707&article=2007-0218-2029-28OKEN

2007 június 04. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Udvardy Zoltán | Külföld | 2010.02.18.

The Times: középkori körülmények, gettósítás Szlovákiában

A The Times csütörtöki számának külpolitikai rovata egy fél oldalon két cikket is közöl a közép-európai romák helyzetéről Adam Lebor budapesti tudósítótól. A képekkel és Szlovákia térképével illusztrált tudósítás az Ostroványban a roma gettó elkerítésére felépített falról szól, melyben kiemelik a közpénzből épített kétméteres szürke fal kirekesztő jellegét és a romáknak a társadalomban betöltött rendkívül nehéz helyzetét.

Bővebben ld.: MNO Magyar Nemzet Online

1999 november 30. (kedd)
Dokumentumok
(Állásfoglalások)
a „Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különböző (közoktatási, egészségügyi, településfejlesztési) adatforrások egybevetésével” című tanulmány kapcsán - 2010. szeptember 21. 18:46
2010 szeptember 21. (kedd)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>