Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Kulcsszó keresése: Összesen 152 találat van.
Címke: szegregáció; kirekesztés Rendezés
Cikk
(Hírek)

LEHET JOBB A GYEREKEKNEK A Miniszterelnöki Hivatal, Bátonyterenye Városa és a Többcélú Kistérségi Társulás, valamint az MTA Gyermekszegénység Elleni Program közös konferenciája a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával az esélyegyenlőséget növelő óvodai-iskolai jó gyakorlatokról 2009. október 16-17. Bátonyterenye, Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár, Molnár Sándor út 1-3.

2009 október 14. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

2009. október 13. 06:30

A pártok szegénysége – a gyerekek nyomora

Elvekben mindenki egyetért a gyermekszegénység leküzdésében, ám a gyakorlatban nem sok minden történik. A kormány ugyan elfogadta az erre irányuló cselekvési tervet, de a szakemberek szerint több intézkedésével épp a szegénységet mélyíti. Bátonyterenyén olyan jó közoktatási gyakorlatokat mutatnak be a hétvégén, amelyek bizonyítottan hatásosak a szegregáció, a gyermekszegénység ellen.

2009 október 13. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Segély? Munka? Közmunka?

Ferge Zsuzsa vitája az Ütközőben Gur Nándorral - Bálint István vezetésével (MR1, 2009. október 14)

{mp3}utkozo_2009-10-14{/mp3} A teljes adás meghallgatható: http://real1.radio.hu/kossuth/MP3/3-Sze/Sze-K18.mp3

2009 október 12. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Hír: Szociális kártyára vár Monok  

Terjed a monoki modell A monoki polgármester legújabb ötlete arra jó, hogy megszégyenítse, stigmatizálja a szegényeket – mondta az FN-nek Ferge Zsuzsa szociológus. Beleillik abba a sorba, amely a nincsteleneket próbálja hibássá, felelőssé tenni sorsukért – tette hozzá.

  2009. július 24.

A monoki polgármester, Szepessy Zsolt a napokban azzal az ötlettel állt elő nyilvánosan, hogy a segélyezettek szociális kártyára kapják a segélyt, amellyel csak meghatározott termékekért, meghatározott boltokban – magyar kkv-kban - fizethessenek. A polgármester érvelése szerint így eljuthatna a pénz a gyermekekhez, s nem kerülne az uzsorásokhoz.   A szociológus szerint valamennyi kutatás azt mutatja, hogy a szegényeknél, a segélyekből élőknél is az első a gyermek, s hamis az érvelés, amely szerint azért szükséges a szociális kártya, mert a szülők a pénzt nem a gyermekekre költik. Természetesen előfordulhat ezeknél a családoknál is, hogy a családfő elveszi a pénzt, s elhanyagolja a gyermekeket, de ez nem a szegénységgel, illetve a munkanélküliséggel függ össze.

Segélyből drágábban

Ferge Zsuzsa arra is fölhívta a figyelmet, hogy a monoki polgármester tervezete szerint csak a kijelölt boltokban – magyar kkv-kban – lehetne vásárolni a szociális kártyával, amelyek a stabil kereslet miatt megtehetnék, hogy drágábban adják a termékeket a konkurenciánál.   A szociológus szerint nem megengedhető a segélyezettek szabadságjogainak a korlátozása, s nincs is értelme. A 800 ezer magyar alkoholista problematikáján nem a szociális kártya fog segíteni, s az uzsora ellen sem kártyával, hanem inkább az iszonyatos szűkösség enyhítésével kellene küzdeni – az uzsorás el is veheti a kártyát a segélyezettől.   A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség növekedésének nagy társadalmi kérdéseit nem lehet, s nem szabad a szegények bűnbakká tételével elfedni – tette hozzá a tudós.

 

                        *

Népszava Online - Belpolitika 2009.09.23. | 05:22:29 Terjed a monoki kártyás gyakorlat

Már öt önkormányzattal szerződtek a feltételekhez kötött szociális ellátásra Monok mellett több településen is bevezetik a szociális kártyát, eddig öt önkormányzattal szerződött a rendszert működtető Cafeteria-Card Kft. A lapunk által megkérdezett szakértők nem a segélyek számlára utalását, hanem a vásárlások korlátozását és a termékek ellenőrzését kifogásolják. A kártyával nem lehet készpénzt felvenni, és csak a rendszert működtető céggel szerződött boltokban lehet vele fizetni, az árukat az úgynevezett elszámoló blokk alapján pedig később ellenőrzi az önkormányzat. Az alkotmányjogász azt állítja, a megszorítások miatt alkotmánysértő a rendelet.   Nem csak Monokon lesz szociális kártya, öt településsel kötött szerződést a Cafeteria-Card Kft. Több önkormányzati vezetővel pedig tárgyalnak, de azt nem árulták el, kikkel egyeztettek eddig. Október 1-jétől érkezhet számlára a segély, az új rendszert akkor indítja a cég. A számlához kártya is jár, de készpénzt nem lehet vele felvenni, és csak szerződéses boltokban vásárolhatnak vele a segélyezettek – mondta Pálinkás Krisztina. A társaság országos értékesítési igazgatóhelyettese a részletekről is beszámolt: a kártyatulajdonosok minden terméket kifizethetnek a céggel szerződött üzletekben, de az elszámoló blokk alapján az önkormányzatok visszakereshetik, mit vásároltak. Így akarják kizárni például azt, hogy italra és cigarettára költsék pénzüket a támogatottak.   Monokon az önkormányzat már korábban bejelentette, hogy számlára utalja a rendkívüli támogatást, valamint a szociális segély 60 százalékát. De nem csak ezzel „nevelik” a szegénységben élőket: csak annak utalják a támogatást, aki a háza előtti területet és a kertjét rendben tartja, haszonnövényeket termeszt. A segély feltételhez kötése miatt alkotmánybírósághoz fordult a szociális minisztérium szakállamtitkára, de Kovárik Erzsébet a kártyára utalást is élesen kritizálta, mert szerinte azt a látszatot kelti, hogy a szegénységre ez megoldást jelent.   Úgy tudjuk, évek óta van arra törvényi lehetőség, hogy a segélyek egy része számlára érkezzen, vagy természetben kapják meg a családok, az önkormányzatoknak mégis csak töredéke élt ezzel. A látszat ellenére most sem a segítés, inkább a busás haszon a cél. A kártya használatáért ugyanis 5-10 százalékos jutalékot kap az üzemeltető, nem véletlenül szeretnék elérni, hogy minden segélyt, támogatást, sőt a szegénységben élők a családi pótlékot is ebben a formában kapják. Az üzletek tovább sújtanák a szegényeket, hiszen kénytelenek árat emelni azért, hogy kitermeljék a jutalékot. Segélyre most 52, a családi pótlékra összesen további 360 milliárd forintot fizet az állam. Bár a monoki polgármester nyílt levelet írt Bajnai Gordon kormányfőnek és a képviselőknek a kártya előnyeiről, információink szerint folynak ugyan egyeztetések, de a szaktárca nem javasolja a településen alkalmazott gyakorlatot.

Muhari Judit

2009 szeptember 22. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)
Forrás: hvg.hu Hova tűnnek a rehabilitációk és ingatlanfejlesztések nyomán a városokból kiszoruló szegények és cigányok? Mi várja őket, van-e esélyük a kitörésre? Ha nem tudnánk, a szociológusok megmondják nekünk. Kínos szembesülés.
2009 augusztus 17. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Ferge Zsuzsa cikke az Az MTA Gyerekszegénység Elleni Program nevében, megjelent a Népszabadság 2009. augusztus 8-diki számában Forrás: nol.hu

2008-ban egy háromgyerekes házaspár létminimuma havi 237 ezer forint volt. A létminimum a Központi Statisztikai Hivatal dokumentált adata arról, hogy a még éppen elfogadható szűkös megélhetéshez átlagosan mennyi pénz kell. 2009-ben - a szegényeket az átlagnál jobban érintő áremelkedések miatt - ennél 10-15 ezer forinttal magasabb, 250 ezer forint körüli az összeg. Ez átlag. Falun lehet kicsit kevesebb; ha a gyerekek mind serdülők, kicsit több. Amelyik gyerek ingyen kap iskolai étkezést, annál a számított gyerekenkénti havi élelmiszer-minimum, 15000 forint körülbelül felét levonhatjuk. Ez a havi összeg egyébként elárulja, hogy parizernél drágább csemege nincs az étlapon, és abból is csak kevés.

2009 augusztus 12. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)
„Ami történt, az a gettó csinosítgatása”

Havas Gáborral Révész Sándor és Zolnay János beszélgetett

„A politika legsúlyosabb felelőssége, (…) hogy nem próbált semmit kezdeni a magyarországi mélyszegénység problémájával. Kizárólag tüneti kezelésekben gondolkodott, semmilyen távlatos társadalompolitikai elképzelése nem volt, sem – ennek megfelelően – társadalompolitikai gyakorlata, amivel ezen a helyzeten akár csak egy csipetnyit is javított volna” – nyilatkoztad az Élet és Irodalomnak. Hogy maradt fönn ez az állapot húsz évig? Kezdjük a munkaerőpiaccal. Amikor megszűnt a közveszélyes munkakerülés, a vattaember, a bértömeg-gazdálkodás, a látszattermelés, a KGST, és bekövetkezett a foglalkoztatási katasztrófa, akkor ki mit tehetett volna?

 

(eredeti cikk: Beszélő)

 

2009 június 13. (szombat)
(Hírek)

MTA GYEP  Iroda

Az MTA GYEP Iroda gyors válasza Bajnai Gordon miniszterelnök április 19-én nyilvánosságra hozott programjával kapcsolatban

 

 

Tudjuk, hogy a válság elkerülhetetlen megszorításokat jelent. Méltányoljuk, hogy a kormányzat önmagán kezdi a csökkentést, és a  lehetősebbeknél az átlagnál jobban növeli a terheket.

Hiányoljuk azonban, hogy nagyon kevés figyelem jut a leginkább veszélyeztetett csoportokra. A legsebezhetőbb csoportok megítélésünk szerint most, és 2010-ben:

Akiket lakásuk elvesztése fenyeget: a devizahiteleseken kívül több tízezer, potenciálisan ennél jóval nagyobb számú család. Jelentős részükben gyermek is él. A közművek kikapcsolását ma két elfogadhatatlan alternatíva követi: a már túlzsúfolt és drága szakellátás család szétszakítással, vagy az utca mindenkinek.

Akik elvesztik munkájukat, vagy jelentősen csökken a keresetük, és elemi létfenntartásuk, a gyermekek ellátása kerül veszélybe.

Általában az álláskeresési támogatásból kikerülő, vagy abba be sem kerülő munkanélküliek, kivált, ha családosak: 2010-től megszűnik a családi segély is.

Azonnali javaslatunk:

Legyen egy fokozatosan feltöltendő válságalap, amelyből legalább a gyerekes családok lakásvesztése megakadályozható. (A konkrét javaslatok – pl. saját tulajdonú lakás megvétele és bérbeadása, szükséglakások „beforgatása”, –részletesen kidolgozottak.) A válságalap forrása csak a magas jövedelműek további áldozatvállalása lehet (átmenetileg növelt adó, luxuscikkekre további különadó, akár adományok is).

Fokozatosan megoldandó javaslatok, amelyekre számos kidolgozott terv van:

Nem-hagyományos munkahelyteremtés: értelmes, értékteremtő közmunka programok ÚMFT pénzek átirányításával, szociális gazdaság nagyobb ösztönzése.

Megfelelő értékelő vizsgálat után az UMA radikális átalakítása a tisztesebb munkahelyteremtés érdekében.

Az ÚMFT támogatásai ne kerüljenek csökkentésre vagy elvonásra a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportoktól és kistérségektől.

A közmű-adósságok megelőzése. A mai normatív lakásfenntartási támogatások átlagos összege (3000 Ft/hó) a legszegényebb családok rezsijének tizedét sem fedezi.

A 180 napon belüli, illetve 50.000 Ft-nál kevesebb adósságot felhalmozott családok „adósságkezelése”. Ehhez szükséges az adósságkezelési szolgáltatás és tanácsadás kiterjesztése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre.

A lakáscsőd törvény gyorsított elfogadása.

Megelőző és kompenzáló programok gyors kidolgozása, megvalósítása. Például a szociálpolitikai lakástámogatás, a közmű ártámogatások megszűnésének kompenzálása.

A gyermekes családok szegényedését kompenzálni kell például az iskolai étkezés javításával, a szünetekre való kiterjesztésével, a közoktatásban nem részesülő gyermekek szociális étkeztetésbe vonásával, a napközbeni ellátások kiterjesztésével, a nagycsaládosok családi pótlékának lassú emelésével.

Budapest, 2009. április 20.

  MTA GYEP Iroda képviseletében:         Ferge Zsuzsa          Darvas Ágnes

2009 április 20. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

forrás: NOL 2009.január 10

Havas Gábor szociológus képmutatásnak tartja a kormány szociálpolitikai programját, ugyanakkor attól tart, hogy a szegregáció elleni küzdelem az oktatásban nem lehet igazán hatékony, mert az alapul vett adatok tévesek, de legalábbis hiányosak. A szegénységet régóta kutató szociológus szkeptikus abban a tekintetben, hogy a középosztály fölfogja-e valaha is az integráció elkerülhetetlen szükségességét.

 - "Az összes oktatási elemzés téves adatokon alapul" - nyilatkozta annak kapcsán, hogy az oktatási tárca módosított olyan jogszabályokon, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai elkülönítésének felszámolását célozzák. Kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok arról, hogy a településeken mekkora a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, így viszont eredménytelenek lehetnek a sok pénzből megvalósuló közoktatás-fejlesztési programok. Mely elemzések és programok ezek?

 

2009 január 12. (hétfő)
(Hírek)
A 2008 szeptemberében az Európai Bizottságnak benyújtott Nemzeti Stratégiai Jelentés a Szociális Védelemről és Társadalmi Összetartozásról (NSJ) tartalmazza a fő átfogó stratégiai irányokat, valamint a következő évekre tervezett fő intézkedéseket a társadalmi összetartozás (társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem), a nyugdíjrendszerek, valamint az egészségügyi ellátórendszer és a tartós ápolás területein. Nemzeti Stratégiai Jelentés 2008-2010 - NSJ (letölthető az SZMM honlapjáról: HU / EN) A jelentéshez mellékletként kapcsolódik egy részletes helyzetelemzés, a 2006-2008-os Társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési terv (NCST) megvalósulásáról szóló átfogó beszámoló, valamint egy, a hazai jó gyakorlatokat bemutató fejezet is. Az EU tagállamainak Nemzeti Stratégiai Jelentései letölthetők innen. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem - stratégiák és gyakorlat című konferencia
2008 november 12. (szerda)
(Hírek)
  November 2008 - Ref 2275 How realistic is the government's pledge to end child poverty by 2020? The strategy is hugely ambitious and progress has stalled. This Round-up draws on the findings of seven reports about how to take forward different aspects of a child poverty strategy; examines the impact of current policy; and suggests what is needed to ensure the target is met.
2008 november 11. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)
Népszabadság Kun J. Viktória   • 2008. szeptember 15.

Nem csökken a gyerekszegénység. Adat- és forráshiány, a területi egyenlőtlenségek akadályozzák a küzdelmet. "2007 volt a nemzeti stratégia induló éve. Ebben az évben a gyerekes családok helyzete romlott. Ennek oka az előre is látható rossz gazdasági helyzet és forráshiány, amely nem párosult a sebezhető csoportok különös, illetve elégséges védelmével" - ezzel a mondattal kezdődik a gyermekszegénység elleni stratégia eddigi eredményeit értékelő kormányzati anyag, amely szerint a 2006-ban meghirdetett program végrehajtása egy sor nehézségbe ütközik.

2008 szeptember 15. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Segélyből is levonnák a köztartozást (forrás: Népszava Online 2008.07.21)

A köztartozásokat le lehessen vonni a segélyből - ez az újabb polgármesteri javaslat, ami a rendszeres szociális segélyből élőket érinti. A parlament szociális bizottságnak elnöke megfontolásra érdemesnek tartja az ötletet, míg a szegénységgel foglalkozó szakember és a hajléktalanellátó részleg vezetője elutasítja azt. Mindketten újabb veszélyt jeleznek: a javaslat megvalósítása hajléktalanságba taszíthatja a családokat. A kormány szociális számlát nyitna, így az érintettek egy ahhoz tartozó kártyával egyenlíthetnék ki a rezsiköltséget, illetve a gyerekek iskoláztatásához szükséges összeget. A köztartozásokat lehessen levonni a segélyből - ezt javasolta Komlóska polgármestere. Köteles László szerint ugyanis tarthatatlan, hogy amíg a 28-40 ezer forintos nyugdíjakból, valamint a hatórás munkáért kifizetett bruttó 40 ezer forintból le lehet vonni a helyi adókat, vagy a ki nem fizetett számlák ellenértékét, addig a gyakran az 50 ezer forintot meghaladó segélyből nem. Vidorné Szabó Györgyi, a parlament szociális és családügyi bizottságának elnöke megfontolásra érdemesnek tartja a polgármester javaslatát. Mint fogalmazott: most, hogy a segélyezés rendszerének átalakítása terítéken van, ezt a szempontot is meg kell vizsgálni.   Pataky Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke viszont nem érti, hogy egy közösség képviselője miért áll be a közüzemi szolgáltatók behajtóinak egyébként is népes táborába. Megjegyezte, a segélyből élők hónapról hónapra arról döntenek, esznek, vagy számlát fizetnek, ezért a javaslatot egyértelműen elutasítja. Azt megint nem kérdezik meg a polgármesterek - mondta lapunknak, hogy miért jutnak ilyen nehéz helyzetbe a családok, és azzal sem törődnek, hogy ez a javaslat akár hajléktalansággal fenyegeti az érintetteket.
2008 július 25. (péntek)
(Hírek)

  A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40. Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

 

Részlet az országgyűlési biztos jelentéséből:

2008 áprilisában érkezett hozzám az „Út a munkához” programhoz kapcsolódó előterjesztés véleményezésre. A tervezet a rendszeres szociális segély megállapításának, illetve folyósításának jövőbeni feltételeként azt határozta meg, hogy az érintettnek háromhavonta legalább 15 napos közhasznú munkavégzésben kellene részt vennie. „Munkateszthez” kötnék tehát a segély biztosítását. A tervezet szerint azoktól, akik nem végzik el az előírt közhasznú munkát, illetve akik feketén dolgoznak, megvonnák a segélyt. A koncepcióval – annak ellenére, hogy a segélyezettek munkaerő-piacra történő visszavezetését fontosnak tekintem – ilyen formában nem értettem egyet, mivel ez az elképzelés a munkanélkülieknek és az önkormányzatoknak is előnytelen megoldás bevezetésére tett javaslatot. Véleményem szerint az előterjesztés nem alkalmas a megjelölt cél elérésére, ugyanis csak a szankcionálás eszközével kívánja a segélyezettek foglalkoztatási helyzetét megváltoztatni, nem kapcsolódik össze munkahelyteremtő programokkal. Azt azonban nem segítené elő, hogy a segélyezettek tartósan visszakerüljenek a legális munkaerő-piacra.

2008 június 30. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)
Az MTA-KTI Gyerekszegénység Programiroda

gyermekes családok érdekeit kiemelő

véleménye

a Szociális és Munkaügyi, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter „Út a munkához” programhoz kapcsolódó előterjesztéséről

 

Összefoglalás: az ’Út a munkához” program javaslatai több okból veszélyeztetik a gyermekek legalapvetőbb jogait, ellentétben állnak a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia legfontosabb céljaival. A szegénységben élő gyerekek helyzetét javítani akaró kormányzati erőfeszítésekkel a tervezet nem egyeztethető össze.

2008 április 14. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

 Az oktatási integráció sikere, illetve kudarca körül az utóbbi hónapokban parázs vita alakult ki a sajtóban, ami engem leginkább a „félig üres a pohár vagy félig tele a pohár" problémájára emlékeztetett.[1] Épp ezért az alábbi írásban nem a vitához szeretnék hozzászólni, hanem olyan, akár tipikusnak is mondható esetekről szeretnék írni, amelyek alapján az olvasó közelebbi képet kaphat a roma gyerekek iskolai szegregációjáról és az oktatási integráció állapotáról.

(a cikk megjelent a Mozgó Vlág folyóiratban)

 

2008 február 21. (csütörtök)
(Hírek)

Guy Palmer, Tom MacInnes and Peter Kenway

forrás: Joseph Rowntree Foundation

Megjelent a Joseph Rowntree Alapítvány és a New Policy Intézet éves jelentése a szegénység és szociális kirekesztés helyzetéről az Egyesült Királyságban.

A trendek és a különböző társadalmi csoportok közötti különbségek átfogó vizsgálatával ez a jelentés megvizsgálja a szegénység és a társadalmi kirekesztés mérséklése érdekében tett lépéseket, a brit Kormány ambíciózus céljának fényében, amellyel 2010-re felére kívánja csökkenteni a gyermekszegénységet.

2007 december 09. (vasárnap)
(Hírek)

Hajdúböszörmény olyan szempontból jó gyakorlat, hogy esélyegyenlőségi terve kimondja: külön figyelni kell az etnikai, a hh illetve a hhh szegregáció veszélyeire. Ezek - bár egymást gyakran átfedő - külön kategóriák. Az adatszolgáltatás - nyilvántartás is ennek megfelelően történik a városi intézkedési tervben, s leírják őszintén iskolánként a roma tanulók számát is.

2007 november 30. (péntek)
(Hírek)

The UK Government is trying to break the link between child poverty and educational disadvantage. This study examines the extent to which poverty impacts on younger children's experience of school and looks at life in primary schools in Northern Ireland from a child-centred perspective.

2007 november 29. (csütörtök)
(Hírek)

Felhívás

Út a szakmához * Út a középiskolába * Út az érettségihez

 

Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium

Határidő: 2007.10.08

   

Pályázhat: A Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló azon magyar vagy külföldi (lásd meghatározását az Általános tudnivalók között II.1. pont.) állampolgár, aki a 2007/2008. tanévben 7-8. évfolyamon tanul, és: aki a 2007/2008. tanévben, érettségit adó képzésben 9-12. évfolyamon vagy nyelvi előkészítő évfolyamon 9-13. évfolyamon tanul, és a 2007/2008. tanévben felzárkóztató oktatásban vagy 9-10. évfolyamon tanul, vagy a Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával tanulói jogviszonyban áll, és a 2007/2008. tanévben a szakiskola valamely szakképző évfolyamán hiányszakmát tanul, és:- halmozottan hátrányos helyzetű (Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, aki hátrányos helyzetűnek minősül (lásd a következő 3. lábjegyzetet), és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője/szülei, gyámja/gyámjai legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte/fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek); vagy- családba fogadott; vagy- átmeneti nevelésbe; vagy- ideiglenes hatállyal elhelyezett; vagy- utógondozásban; vagy- utógondozói ellátásban részesül; vagy- hátrányos helyzetű (Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, vagy akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította). Továbbá az a nagykorú tanuló is, akit a jegyző korábban védelembe vett, vagy aki nagykorúvá válása után is jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, vagy az a 23. életévét betöltött tanuló, akinek a háztartásában (családjában) az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130, illetve 120%-át).)

2007 szeptember 19. (szerda)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>