Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap Hasznos linkek Kormányzati szervezetek
Kulcsszó keresése: Összesen 215 találat van.
Címke: települési hátrányok; regionális egyenlőtlenségek Rendezés
Cikk
(Sajtó, nyilvánosság)

 

 

Helyi | 2009.11.06.

Gyerekesély Irodát adott át Bajnai Gordon Baktalórántházán

Bővebben ld.: sunshinefm.hu

2009 november 09. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)
Alábbi összeállításunk a Baktalórántházi Kistérség szervezésében létrejött Kistérségi Gyermekesély Iroda 2009. november 6-i megnyitójának médiavisszhangjából szemelget – amelyet folyamatosan frissítünk. 

2009, november 7 - 06:00

Baktalórántházán megnyílt a Kistérségi Gyerekesély Iroda

{youtube}gMPSmeoDk7U{/youtube}

{youtube}3eCpVQjnyQM{/youtube}

 

A miniszterelnök, Bajnai Gordon, és Ferge Zsuzsa, a Gyermekszegénység Program Iroda vezetője nyitotta meg a mai napon Baktalórántházán a Baktalórántházi Kistérség szervezésében létrejött Kistérségi Gyermekesély Irodát.

 

2009 november 07. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

Ferge Zsuzsa: sem a szegény-, sem a cigánykultúrára nem készítik fel a tanárokat

2009-10-17 18:56

Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok.

A szociológus a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Program vezetőjeként az általuk szervezett bátonyterenyei konferenciáról nyilatkozott szombaton telefonon az MTI-nek.

2009 október 19. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)
Belföld | 2009-10-17-18:56   Ferge Zsuzsa: sem a szegény-, sem a cigánykultúrára nem készítik fel a tanárokat   Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok.   A szociológus a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Program vezetőjeként az általuk szervezett bátonyterenyei konferenciáról nyilatkozott szombaton telefonon az MTI-nek.    Bővebben ld. MTI hír
2009 október 19. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)
2009. október 17. szombat 16:01   Nem készítik fel jól a pedagógusokat   Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok.   Bővebben ld. MTI hír
2009 október 19. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Aktuális > Magyarország | 2009. október 17. 15:53

Sem a szegény-, sem a cigánykultúrára nem készítik fel a tanárokat

Ferge Zsuzsa szerint az integráció terén egyelőre nincs sok remény, mert ez a világ most nem arról szól, hogy mindent a gyerekekért

Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok. A szociológus a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Program vezetőjeként az általuk szervezett bátonyterenyei konferenciáról nyilatkozott szombaton telefonon az MTI-nek.

2009 október 19. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

2009.10.17. | 15:34:11

"Így persze nehéz elvárni a tanároktól, hogy éles helyzetben felkészültek legyenek a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetekben"

Ferge Zsuzsa: sem a szegény-, sem a cigánykultúrára nem készítik fel a tanárokat

Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok. A szociológus a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Program vezetőjeként az általuk szervezett bátonyterenyei konferenciáról nyilatkozott szombaton telefonon az MTI-nek.

2009 október 17. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

Belföld  | 2009. október 17. 15:44

Ferge: Ez a világ nem arról szól, hogy mindent a gyerekeknek A pedagógusok nincsenek felkészítve a nehéz helyzetekre

Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok. A szociológus a Magyar Tudományos Akadémia gyermekszegénység elleni programjának vezetőjeként az általuk szervezett bátonyterenyei konferenciáról nyilatkozott szombaton telefonon a távirati irodának.

2009 október 16. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

2009. október 13. 06:30

A pártok szegénysége – a gyerekek nyomora

Elvekben mindenki egyetért a gyermekszegénység leküzdésében, ám a gyakorlatban nem sok minden történik. A kormány ugyan elfogadta az erre irányuló cselekvési tervet, de a szakemberek szerint több intézkedésével épp a szegénységet mélyíti. Bátonyterenyén olyan jó közoktatási gyakorlatokat mutatnak be a hétvégén, amelyek bizonyítottan hatásosak a szegregáció, a gyermekszegénység ellen.

2009 október 13. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)
Forrás: hvg.hu Hova tűnnek a rehabilitációk és ingatlanfejlesztések nyomán a városokból kiszoruló szegények és cigányok? Mi várja őket, van-e esélyük a kitörésre? Ha nem tudnánk, a szociológusok megmondják nekünk. Kínos szembesülés.
2009 augusztus 17. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Ferge Zsuzsa cikke az Az MTA Gyerekszegénység Elleni Program nevében, megjelent a Népszabadság 2009. augusztus 8-diki számában Forrás: nol.hu

2008-ban egy háromgyerekes házaspár létminimuma havi 237 ezer forint volt. A létminimum a Központi Statisztikai Hivatal dokumentált adata arról, hogy a még éppen elfogadható szűkös megélhetéshez átlagosan mennyi pénz kell. 2009-ben - a szegényeket az átlagnál jobban érintő áremelkedések miatt - ennél 10-15 ezer forinttal magasabb, 250 ezer forint körüli az összeg. Ez átlag. Falun lehet kicsit kevesebb; ha a gyerekek mind serdülők, kicsit több. Amelyik gyerek ingyen kap iskolai étkezést, annál a számított gyerekenkénti havi élelmiszer-minimum, 15000 forint körülbelül felét levonhatjuk. Ez a havi összeg egyébként elárulja, hogy parizernél drágább csemege nincs az étlapon, és abból is csak kevés.

2009 augusztus 12. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)
„Ami történt, az a gettó csinosítgatása”

Havas Gáborral Révész Sándor és Zolnay János beszélgetett

„A politika legsúlyosabb felelőssége, (…) hogy nem próbált semmit kezdeni a magyarországi mélyszegénység problémájával. Kizárólag tüneti kezelésekben gondolkodott, semmilyen távlatos társadalompolitikai elképzelése nem volt, sem – ennek megfelelően – társadalompolitikai gyakorlata, amivel ezen a helyzeten akár csak egy csipetnyit is javított volna” – nyilatkoztad az Élet és Irodalomnak. Hogy maradt fönn ez az állapot húsz évig? Kezdjük a munkaerőpiaccal. Amikor megszűnt a közveszélyes munkakerülés, a vattaember, a bértömeg-gazdálkodás, a látszattermelés, a KGST, és bekövetkezett a foglalkoztatási katasztrófa, akkor ki mit tehetett volna?

 

(eredeti cikk: Beszélő)

 

2009 június 13. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)
A gyermekszegénység elleni kísérleti program keretében működő varsányi gyerekházba látogatott kedden Szűcs Erika szociális miniszter és Korózs Lajos államtitkár.
2009 február 06. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Forrás: Inforádió (2008.11.11) 

Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint azt az ország színvonala indokolná; Magyarországon a gyermekszegénység az uniós átlagnál nagyobb, és inkább falusi, mint városi jelenség - hangsúlyozta Ferge Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete gyerekprogram irodájának vezetője kedden, a témában rendezett budapesti konferencián.

2008 november 11. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Varró Szilvia cikke a Magyar Narancsban 

Csökkentenék a segélyt, büntetnék a feketemunkásokat, ellenőriznék, mire fordítják a pótlékot a családok - a kormány nem mondott le arról, hogy a gazdasági fejlődés kerékkötőjének kiáltson ki egy 180 ezer fős csoportot. A következőkben az MSZP-n belül a szociális segélyezésről folyó, időnként szegény- és cigányellenes hangokkal tűzdelt vitákat próbáljuk rekonstruálni.

Mit tervez a kormány?

2009. január elsejével vezetnék be az új szabályokat, melyeket szeptemberben nyújtanak be a parlamentbe. A Narancsnál landolt, értelemszerűen még nem végleges tervek szerint ezek között szerepelne a rendszeres szociális segély és a pótlék természetben juttatható arányának növelése, a felajánlott közmunka alóli felmenthetőség szigorítása, és a feketemunkát végző segélyezettek szankcionálása. Az évi 180 ezer segélyezettből nyolcvanezer nem munkaképes, ám a fennmaradó százezret meg kell mozgatni. A következőképpen. A jelenleg közcélú munkára fordított összeget és a rendszeres szociális segély egyharmadát összevonnák, és megtoldanák egy 11,5 milliárdos, járulékmentességet biztosító összeggel: az így keletkezett 46,5 milliárdból egy éven át úgy 52 ezer főt foglalkoztatnának napi hat órában. A segély összegének tízszázalékos csökkentésével további pénzek szabadulhatnának fel, a hátrányos helyzetűeknek járó Start-kedvezménnyel és egyéb foglalkoztatási programokkal együtt pedig újabb harmincezer főt tudnának foglalkoztatni.

A tervezetről az általunk kérdezett szociálpolitikusoknak lesújtó véleménye volt. Minden természetbeni juttatás kétszer annyiba kerül, mint a pénzbeli - állították. Az sem világos, miért a szegények pótlékaival szórakozgatnak, ahelyett, hogy a középosztálytól vonnának el szociális támogatásokat. Mire lesz jó, ha évente újabb 46 milliárdot fordítunk alibifoglalkoztatásra? A főváros vagy a nagyobb városok még talán tudnak ennyi közmunkát biztosítani, de a kisebb települések nem. A feketén dolgozókat nem szabad büntetni, mert ők a legkiszolgáltatottabbak, az így szerzett jövedelemmel egészítik ki a segélyt. Érthetetlen az is - szól tovább a bírálat -, hogy a kormány miért nem azt firtatja, miért kontraproduktív a foglalkoztatási rendszer egésze, hogyan sorvadt el a korábbi, a 33 leghátrányosabb kistérséget megcélzó komplex programterv, vagy hogyan öszszegződnek az állami juttatások - van, aki egyszerre kap ápolási díjat és fogyatékosságit. Szakemberek szerint a kormány a legkönnyebb ellenállás felé mozdul el, amikor az egyes minisztériumokban korai nyugdíjat kapó köztisztviselők, a tárcáknál be nem jelentett dolgozók, vagy a 800 ezer rokkantnyugdíjas helyett épp a segélyeseket noszogatja munkára.

A szociális minisztérium stratégiai tervének egyik kommunikációs javaslata részletesen leírja, milyen eszközökkel kell megszerettetni ezen elképzeléseket a néppel. A meghívott újságírókkal folytatandó sajtóbeszélgetések meg a villáminterjúk mellett van egy külön rubrika is: Napkelte.

Mit mond a miniszter asszony? "A családi pótlék valóban a család alapvető szükségleteire fordítódjon" - indokolta lapunknak Szűcs Erika a pótlék egy részének természetben juttathatóságát. A május óta a szociális tárca élén álló volt miskolci alpolgármester szerint bizonyos élethelyzetekben, átmenetileg természetben kapja majd a juttatást a család, és a szülőknek tréningen kell részt venniük. A rendszeres szociális segély természetbeni juttathatósága azt tenné lehetővé, hogy a szülők szociális szakemberek segítségével pénzfelhasználási tervet készítsenek, így a támogatásokat ellenőrizetten a gyermekekre költenék. A később bevezetendő szociális kártya ezt a rendszert fejlesztené tovább. Az "Út a munkához" legfontosabb elemének a miniszter azt nevezte, hogy az önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük, amelyben arra is ki kell térniük, hogy egyes csoportokat hogy tudnak egy éven túl is foglalkoztatni. Szűcs Erika szerint abszurd, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők vagy egynegyede 18-29 év közötti fiatal - elsősorban őket kellene foglalkoztatni. Kérdésünkre, vajon szerencsés-e, hogy egy kormány a szegények legprivátabb ügyeibe (pl. a sok gyerek vállalása) beavatkozik, Szűcs azt felelte: nőként, emberként is úgy véli, ha egy olyan életforma válik uralkodóvá, amely korán anyává teszi, ezáltal pedig környezetüknek egy életre kiszolgáltatottságba taszítja nők egyes csoportjait, akkor épp az a baloldali hozzáállás, hogy rajtuk segítsenek. Szűcs szerint növelnék a legális munkakínálatot, a gyerek sorsára koncentrálnának, hogy az ne a szülőtől látott életformát válassza, és fellépnének a mélyszegénység vámszedői (uzsorások) ellen. A munkaügyi és szociális adatok összekapcsolásával lehetőség lenne arra, hogy akit feketemunkán érnek, egy időre kizárjanak a segélyezés rendszeréből. A miniszter szerint a rendszerváltás sokkja következtében a roma és a nagyon alacsony iskolázottságú csoportok kiszakadtak a magyar társadalom szövetéből, megszűntek a mindennapos kapcsolatok. A hátrányos helyzetűek ezért megteremtették saját biztonságukat, és újfajta életvitelt alakítottak ki. Szűcs szerint a társadalom különféle rétegei közti életforma-, illetve magatartásbeli különbségek frusztrációt okoznak. Ezért a pénz- és a munkalehetőségek mellett a szociális szolgáltatások bővítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Szerinte a családi pótlék nem alkalmas a születésszabályozásra; a kulturális színvonal emelkedésével automatikusan csökkent a megszületett gyermekek száma.

 

2008 július 17. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

(HVG 2007. június 06.)

A magyar oktatásirányítás ez évtől kezdve az alapvető állami fejkvótán felül nyújtott többletpénzeket a kistérségi társulásokon keresztül szándékozza eljuttatni az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatokhoz. Ezzel a döntéssel a kormányzat az utóbbiak számára világossá tette, hogy vagy betagozódnak egy kistérség alá, és alkalmazkodnak a kormányzat által előírt követelményekhez, vagy saját bevételeikből gazdálkodják ki az oktatási intézmény-finanszírozásához szükséges költségvetési támogatáson felüli összeget.

2007 június 09. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

A gyerekszegénység járványszerű terjedésére az lehetne gyógyír, ha bevezetésre kerülne olyan differenciált, egyéni teljesítményt jutalmazó vagy annak hiányát büntető családtámogatási-gyámhatósági program, amely nem a mennyiségi szemléletű utódnemzést, hanem a megfontolt, felelősségteljes, jövedelmi státusszal szinkronban lévő gyermekvállalást honorálná.

”Magyarországon 700 ezer és 900 ezer között van azoknak a 18 év alatti gyerekeknek a száma, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, és a számuk folyamatosan nő” – állapították meg a témában rendezett konferencián. Effajta adatsorokkal a rendszerváltás hajnala óta bombázzák a közvélemény lelkiismeretét. Nem mintha 1989-90 előtt ne lettek volna az alapvető dolgokban hiányt szenvedő kis-és fiatalkorúak. Csak épp a helyzetüket feltárni akaró kutatók pártállami szilenciumra ítéltettek. Ehhez viszonyítva már az is haladás, hogy a problémát elismerve, beszélünk róla. De ha nem érjük be a kór leírásával, hanem tenni is akarunk a létminimum alatt vegetálók gyarapodásának megakadályozására, úgy az ilyenkor szokásos obligát sopánkodáson felül kellene emelkedni. Illetve végiggondolni, mennyiben felelős a társadalom, s mennyiben családjuk e fiatalok kilátástalan helyzetéért.

(hvg 2007.05.18. http://hvg.hu/velemeny/20070518_gyereknyomor_szegenyseg.aspx)

2007 május 20. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

A szécsényi kistérségben elindult a Gyermekesély program, amelynek célja a szegénységben élő családok számának csökkentése, a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáinak felszámolása, a térségben élő gyerekek életkörülményeinek és esélyeinek javítása – a helyi döntéshozók és szakemberek együttműködésével.

Eredeti cikk:

2007 február 05. (hétfő)
Dokumentumok
(Állásfoglalások)
a „Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különböző (közoktatási, egészségügyi, településfejlesztési) adatforrások egybevetésével” című tanulmány kapcsán - 2010. szeptember 21. 18:46
2010 szeptember 21. (kedd)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>