Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap Hasznos linkek Kormányzati szervezetek
Kulcsszó keresése: Összesen 215 találat van.
Címke: települési hátrányok; regionális egyenlőtlenségek Rendezés
Cikk
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

„Egy, ami sajnos nem nagyon sikeredik, ez a munkahelyteremtés; de hát ez nem az egyedi problémánk, hanem ez a térségnek a sajátossága…” (Iskolaigazgató, Szécsényi kistérség, 2008.)

A Szécsényi kistérség az Észak-Magyarországi Régióban található. Nógrád megye legkisebb statisztikai-területfejlesztési térsége, amely a legújabb besorolás szerint1  nincs ugyan az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége között, de fejlettségi sorrendben a 35. legrosszabb helyzetű. A kistérség – foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított – komplex mutatójának értéke 2,19 pont, amely jóval az átlag alatt marad (2,90 pont), ugyanakkor mindössze 0,2 ponttal magasabb, mint a 33 leghátrányosabb kistérség sorát záró lengyeltóti kistérség (2,17 pont). Kitekintve a kistérség határain túlra; mind a megye, mind a régió az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A megyék rangsorában Nógrádnál csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén rendelkezik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal.

1. ábra: A kedvezményezett kistérségek és a Szécsényi kistérség

Forrás: KSH, 2008.

A húszezer fős kistérség központja Szécsény város, amely 6359 fős népességével csak Rétságot előzi meg a hat nógrádi város sorában. A többi tizenkét község lakosságszáma 380 és 1900 fő között változik. Legkisebb az ófalujáról ismert Hollókő, legnépesebb a szintén a palóc centrumhoz tartozó Rimóc. A kistérség lakosságának ötöde gyerek (4088 fő), amely arány alig tér el a korcsoport országos arányától (19,3%).

1. tábla: A lakó-és az állandó népesség száma, a 0-17 évesek aránya a Szécsényi kistérség településein, 2008.

Forrás: KSH (TEIR)

Kevés munka – nagy szegénység

Ahogy a megye egészében és a régió nagy részében, úgy a Szécsényi kistérségben is súlyos gond a foglalkoztatási lehetőségek szűkössége, a magas munkanélküliség. Mindez egyértelműen meghatározza az itt élők jövedelmi helyzetét, életkörülményeit. A Nógrád megyei, elsősorban Salgótarján környéki bányászat, nehéz- és könnyűipar a rendszerváltáskor összeomlott, melynek következtében ezt a vidéket az átlagosnál nagyobb mértékben érintette a strukturális munkanélküliség. A segéd-és betanított munkások – köztük sok cigány – hosszú évek, évtizedek óta nem találnak munkát, de a jobban képzettek munkaerőpiaci helyzete sem sokkal kedvezőbb. A térség kistelepülésein az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, a számottevő munkaerőt felszívni képes munkáltatók szinte teljesen hiányoznak. A kistérségi munkanélküliségi ráta (15-64 évesek) tartósan és jelentősen rosszabb az országos átlagnál. Amíg az országban a munkanélküliség mértéke 2002 és 2008 között alig 2 százalékot emelkedett, addig a Szécsényi kistérségben 6,5 százalékot: a munkanélküliségi ráta (15,2 százalék) közel kétszerese az országosnak (7,9 százalék). A foglalkoztatottság szintje 2002-2008 között 3 százalékot emelkedett, így 2008-ban (48,2 százalék) 8,5 százalékkal maradt el az országos rátától (56,7 százalék)2.  Sokat elmond a munkalehetőségek hiányáról az is, hogy 2008-ban a gyerekes családok harmadában (34,1 százalék) egyáltalán nem volt foglalkoztatott; ez a 2007-es országos aránynak (14,4 százalék) több mint kétszerese.

A szegénység alapvetően a rendszeres munkajövedelem hiánya miatt alakul ki. A kedvezőtlen foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett nem meglepő, hogy a kistérségben élők jelentős része létbizonytalanságban él.  Egy 2008-as felmérés szerint a gyerekes családok 43,6 százalék él jövedelmi szegénységben, miközben 2007-ben az országos ráta 19 százalék volt. Ráadásul korábbi adatfelvételekkel összehasonlítva az látszik, hogy a Szécsényi kistérségben a szegénység mértéke az utóbbi években emelkedett (2004-ben a gyerekes családok 38,3, 2007-ben 40,4 százaléka volt szegény). Mindez nagymértékben meghatározza az életkörülményeket és életesélyeket: 2008-ban a családok közel negyedében fordult elő, hogy nem jutott elég pénz élelmiszerre, harmaduk (29,1 százalék) volt eladósodva, és mintegy tizedük (12,3 százalék) otthonában nem volt fürdőszoba.

A Szécsényi kistérség települései

Forrás: TEIR

 

1 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. Törvény, illetve a 311/2007. (XI.17.) kormányhatározat alapján.

2 ÁFSZ és KSH adatok alapján.

2010 április 29. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

Belföld | Munk Veronika | 2010. április 23.

Szegény cigány nő és szegény nem cigány nő

Mélyszegénységben felértékelődik a nő szerepe, mert rendszeres jövedelmet hoz a családnak, és a hivatalos statisztikákhoz képest sokkal több szegény dolgozik, főként feketén vagy alkalmi munkában. Úgy tűnik, a bőrszín igenis számít: a mélyszegénységben élő a romák jövedelme kisebb, míg a nem cigányok adóssága nagyobb, ugyanakkor hatalmas kamattal számított uzsorahitelt szinte csak cigányok vesznek igénybe, derült ki abból a vizsgálatból, amit kis jövedelmű, gyerekes családoknál végzett egy szociológuscsoport az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézet vezetésével.

A cikket itt olvashatja el:  index.hu

2010 április 23. (péntek)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Korai képességgondozás, Biztos Kezdet GyerekházakBK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.

Közoktatási integráció, a közoktatás fejlesztéseKözoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

IfjúságfejlesztésIfjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.

Információs társadalom fejlesztéseIT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.

Egészségesebb gyerekkorEgészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.

Szociális és közösségi munkaEgyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.

Szülők foglalkoztatásának elősegítéseA gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva.

Lakhatást javító szolgáltatásokA lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.

Szociális gazdaságA fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése.

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése.

A szociális gazdaság, ezen belül a korszerű szociális szövetkezet lehetőségeit az ország nem használja ki. A szociális szövetkezet (külföldi példák figyelembevételével) üzleti szemlélettel működő, de nem a profit maximálásra, törekvő gazdasági egységek. Céljai között van a belépő tagok biztonságos megélhetése foglalkoztatáshoz kapcsoltan, a helyi szükségletek új módon való kielégítése, a demokratikus, közösségi gyakorlatok terjesztése.  Jelentős előkészületek történtek jó egy évig egy kistérségi szintű szociális szövetkezet megalakítása érdekében (számos helyi fórum, tagok toborzása, üzleti tervek kidolgozása, új hitel terméktípusok kidolgozása). 2009-ben megalakult egy kistérségi szociális szövetkezet eMulticoop Szociális Szövetkezet néven, amely  három (hulladékgyűjtő, IT és szövetkezetfejlesztés) üzletágat már elindított,  és 2009-ben sikeres évet zárt.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.

A program komplexitásához hozzá tartozik a lakás és környezete, legalább annyi, hogy a család lakhatása valamennyire biztonságos legyen, és hogy a gyerekek társadalmilag elfogadható szintű lakásban és környezetben nőjenek fel. A kielégítetlen szükségletek jelentősek: 2008-ban a lakások 10 %-ában nem volt folyóvíz, 16 % volt zsúfolt,  25 %-a nem volt bekapcsolva a csatornahálózatba. A forráshiány súlyos akadálya annak, hogy a szisztematikus tervek készüljenek a szubstandard, komfort nélküli lakások javítására, illetve a leromlott környezetű településrészek rehabilitálására. Az EU új álláspontja, amely ilyen célokra is lehetővé teszi EU-s források elérését, remélhetőleg a továbbiakban segít e probléma kezelésében. Egyébként a helyzet és szükségletek felmérésén  túl a már említett adósságszolgálat és közösségi munkával kísért telep-program segítenek jelenleg a lakhatás javításában.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva.

Programunk alappillére a foglalkoztatás elősegítése, növelése. A program munkaerőpiaci tanácsadója  segíti a munkaügyi regisztrációt, egyéni kulcskompetencia méréseket végez, egyéni fejlesztési terveket állít össze tartós munkanélküliek számára, álláskereső klubokat generál, vállalkozói fórumokat szervez. Részt veszünk a foglalkoztatási tervek előkészítésében, a szociális kerekasztalok munkájában, az Út a munkához program minél sikeresebb bonyolításában. A foglalkoztatással kapcsolatos összetett tervezési és végrehajtási tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében még egy szakképzett fő alkalmazását tervezzük.

Koncepciónk szerint a piaci vállalkozások mellett nagy szükség van a szociális gazdaság közösségi modelljeinek alkalmazására, amelyre visszatérünk.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Egyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.

Az egyéni és közösségi szociális munka  radikális javításához egyelőre nincs elég erőforrás. Részterületeken vannak fontos előrelépések. A lakáshelyzet javítása érdekében elindítottunk egy teleprehabilitációs programot Magyargéc településen (mélyinterjú sorozat az érintettekkel igényeik felmérésére, interjúk döntéshozókkal, a szolgáltatások, intézmények képviselőivel és civilekkel, részletes helyzetelemző tanulmány,  épületek műszaki felmérése, tulajdonjogi viszonyok rendezése, személyi okmányok ügyintézése, teleprehabilitációs pályázat előkészítése, intenzív egyéni és csoportos szociális munka, valamint közösségfejlesztési programok). Megfelelő előkészületek s képzések után sikerült elindítani az adósságkezelési szolgáltatást (adósságállomány felmérése, közüzemi szolgáltatókkal való megállapodások megkötése, rendelettervezetek előkészítése, egyeztetése, szükséges képzettség megszerzése), egyelőre csak egy településen. Két további település készül csatlakozni. Emellett rendszeressé váltak a települési szakmaközi  megbeszélések a gyerekekkel foglalkozó szakemberek részvételével.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Egészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.

A gyerekegészségügyi terület kiemelt feladatai közé tartozik a gyerekek egészségi állapotának jobb felmérése, és annak ösztönzése, hogy  a szolgáltatások igazodjanak e szükségletekhez. Az összetett felmérés első lépéseként elindul a kistérségben jelenleg megoldatlan fogászati szűréshez és fogászati kezeléshez való hozzájutás javítása. Ugyancsak hangsúlyos terület a serdülőkori gyerekvállalással kapcsolatos munka, amely az ismert, elsősorban ismeretterjesztő megoldások mellett új, az érintett korosztály megszólítását jobban, hatékonyabban segítő módszerek alkalmazását kísérli meg. További feladat a   közétkeztetés tartalmi (egészséges táplálkozás) és formai (az étkezés körülményei) fejlesztése, valamint a helyi gazdasággal való összekapcsolása. A táplálkozással kapcsolatos programok a szülőket, gyerekeket az intézményeken kívül is célozzák. Az egészségügyi program célkitűzései közé tartozik a helyi települési jó-gyakorlatok kistérségi terjesztése, valamint a helyi, elsősorban iskolai egészség- és környezettudatos magatartásra nevelési kezdeményezések, programok támogatása. Képzésekkel segítjük a problématerületek iránti figyelem, érzékenység kialakulását a szakemberek és segítők körében.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

IT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.

A Szécsényi kistérségben az IT hálózati lefedettség, a számítógép ellátottság, a számítógép- és internethasználat mutatói mélyen az országos átlag alatt álltak.   A fejlesztési stratégia igazodott a térségben lakók anyagi lehetőségeihez.  A GYEP IT területének tartalma  főként közösségi terek, számítógépek és internet elérés biztosítása, továbbá IT mentorok kiképzése és az általuk nyújtott szolgáltatások körének bővítése.

Az Információs társadalmi pontok, (e-pontok, teleházak, közösségi internet hozzáférési helyszínek)  rendszeresen (meghatározott időben)  nyitva tartanak. Az IT-mentorok az e-szolgáltatások egész tárházával várják a kistérség lakosait: információkeresés, világháló-használata, informatikai tanfolyamok megszervezése, elektronikus könyvtár, virtuális jelenlét, irodai szolgáltatások (fénymásolás, iratszerkesztés), e-ügyintézés, álláskeresés-állásközvetítés stb. tartoznak a szolgáltatások  körébe. A látogatók mintegy fele gyerek.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Ifjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.

A kistérségben 2300 11-19 éves fiatal él. A fiatalok harmada-negyede nem jár rendszeresen iskolába, vagy lemorzsolódott. A kistérségben gyakorlatilag nem voltak ifjúsági intézmények, programok, szakértő segítők. A 13 településből kettőben működött ifjúsági klub. Felméréseink szerint a serdülők-fiatalok számára nagyon kevés a lehetőség szabadidejük tartalmas eltöltésére, kapcsolatteremtésre.

Ennek megfelelően a program célja kettős. Egyfelől különböző módszerekkel igyekszik megtalálni a lemorzsolódóban lévő fiatalokat  és számukra valamilyen visszailleszkedési lehetőséget nyújtani. Az egyik ilyen kísérlet egyéni élettervek kidolgozása és a megvalósulás szakértő segítése. A másik cél a szabadidős programok és lehetőségek szaporítása közösségi terek, ifjúsági klubok, kistérségi gyerek és ifjúsági találkozók, más élményt nyújtó programok révén.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Közoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

A program az országos mozgásokat – pl. integrációs és esélyegyenlőségi központi  törekvések – figyelembe veszi.  Két nagy területre koncentrál. Az egyik a deszegregáció és az integrált nevelés elterjesztése a kistérségben, a másik a pedagógiai program és munka modernizálása. Része a programnak a lemorzsolódás csökkentése, továbbá a gyerekek-fiatalok életének tartalmasabbá tétele. A program által nyújtott szolgáltatások sokrétűek.

 

 

- 2008 ősze óta hiteles, magas szakmai presztízzsel bíró pedagógiai szakértők bevonásával továbbképzéseket, tanári mentorálást biztosítunk. Ez többféle módon – mintaadás, módszerek megbeszélése, stb.- tudja segíteni a pedagógiai módszertani megújhodást az iskolában.

- Különböző találkozási, továbbképzési, külső tapasztalatszerzési lehetőséget kínál a pedagógusoknak.

- Két településen nyílt korrepetálást és tartalmas iskola utáni elfoglaltságokat, szakköröket biztosító tanoda.

- A program szervez nyári táborokat, nyári napközit, segít a nyári napközis étkeztetésben, és  településen  kívüli  programokat, utazási lehetőségeket igyekszik biztosítani.

- A program által alkalmazott hat  iskolai koordinátor  az iskolák amúgy is nagyon szűkös munkaerő ellátottságán tud enyhíteni. Képzésüket a szakértők biztosítják, illetve segítik.  Feladataikhoz tartozik, képzettségüktől és az iskola igényeitől függően, a tanórai munkába való besegítés, a  család és iskola közötti hidak építése, amihez hozzátartoznak a családlátogatások és családokkal való információ-nyújtó beszélgetések, törekvés a hiányzások csökkentésére, a szülők iskolai képviseletére, stb. Feladataik  másik csoportja a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek szervezése. Részt vesznek – szervezőként is, kísérőként is – olyan eseményeken, amikor a gyerekeket, akiknek amúgy alig van lehetőségük akár a saját településük határán túljutni, sikerül utaztatnunk. Mindemellett munkájuk indirekt hatásaként hozzájárulnak az óvodai-iskolai szociális munka elfogadtatásához.

- A norvég pályázat további tanórán kívüli szolgáltatásokat és fejlesztő szakembereket nyújt a kistérség iskoláinak, a felsős. A középfokon tanuló gyerekeknek a tervek szerint egy a mentortanár program igyekszik megkönnyíteni a serdülőkor amúgy is problémás időszakát. A mentortanárok nemcsak a tanulásban, de a pályaválasztásban is segítséget fognak nyújtani a gyerekeknek. {phocadownload view=file|id=98|target=s}
2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

BK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.

A Biztos Kezdet gyerekházak szolgáltatásait a gyermekek egyedül is igénybe vehetik, de a szülők bevonása fontos cél. Az intézmények biztosítják a gyermekek korai képességgondozását, a korai fejlesztéshez kapcsolódó speciális szolgáltatásokat, valamint a szülői kompetenciák elsajátítására is lehetőséget nyújtanak, és támogatást biztosítanak a szülői munkavállalás elősegítéséhez. A gyerekházakban dolgozó munkatársak folyamatosan különböző képzéseken vesznek részt. A gyerekházakban számítógép és internet elérés biztosítja a szülők számára az álláskeresés, állásközvetítés lehetőségét. Jelenleg folyamatban van a gyerekházak foglalkoztatási információs pontokká történő minősítése és a szolgáltatások bővítése. Munkatársaink a szülők munkaügyi nyilvántartási rendszerben történő regisztrálásában folyamatos segítséget nyújtanak. A Biztos Kezdet filozófiájának alappontja az egyes szakmák összehangolt együttműködése a gyermekes családok felé nyújtott személyes szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében, ennek megfelelően a gyerekházban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársának folyamatos jelenlétére törekszünk.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

{phocadownload view=file|id=129|target=s}

{phocadownload view=file|id=278|target=s}

{phocadownload view=file|id=285|target=s}

{phocadownload view=file|id=299|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Kistérségünkbe látogatott 2010.04.16-án az Európai Bizottság két munkatársa, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH Programirodájának vezetője és projektmenedzsere, továbbá az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség regionális igazgatója.Látogatásuk célja az volt, hogy tájékozódjanak a Bátonyterenyei kistérség LHH-s programcsomagjáról, az összeállítás különböző fázisainak menetéről és nehézségeiről.

2010 április 17. (szombat)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

 

KOMPLEX KISTÉRSÉGI GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAMOK

{phocadownload view=file|id=309|target=s}

A TÉNYEK

A gyerekek, pontosabban a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráták évek óta meghaladják az ország népességére jellemző átlagos szintet. A legutolsó statisztikai adatok alapján a teljes népesség 12-13, a gyerekek 19-20%-a él a medián jövedelem 60%-a alatt. (Ez a küszöb egy fogyasztási egységre számítva megközelítőleg havi 50 ezer Ft jövedelmet jelentett 2007-ben.)

A gyerekes családokat sem érinti egyformán ez a jelenség. A három és többgyerekes, valamint az egyszülős családok esetében legnagyobb a szegénységi kockázat, közöttük a szegénységben élők aránya megközelítőleg háromszorosa a teljes népességre jellemző szintnek.

A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők az alacsony aktivitási arány és iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya; a „rossz” lakóhely, depressziós térség; rossz egészségi állapot, a roma népességhez tartozás. A szegénységben való felnevelkedés különösen veszélyezteti azokat a gyerekeket, akiknek szülei alacsony iskolázottságúak, a munkaerőpiacról tartósan kiszorulnak, sokadmagukkal nevelkednek egy családban, kis falvakban élnek, romák.

A szegénység újratermelődésének két legmeghatározóbb intézménye és színtere a család és az iskola. A szülői erőforrások hiánya szűkíti a gyermekek esélyeit arra, hogy képességeiket időben, sokféle irányba fejlesszék. A létbizonytalanság és a szűkösség, a megfelelő családi minták hiánya és a gyermekekkel foglalkozó intézmények szakmai tevékenységének hiányosságai jelentősen korlátozzák a sikeres társadalmi beilleszkedés esélyeit. Az iskolai végzettség a szocializációs folyamat egyik legnagyobb súlyú kimenete, és egyben a felnőttkori társadalmi helyzet egyik legfontosabb meghatározója.

MIÉRT SZÜKSÉGES A TÁRSADALMI BEAVATKOZÁS

• A gyerekeknek nincs idejük várni! A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak. • A korai életkorban történő beavatkozások jóval hatékonyabbak, mint a későbbi kompenzáló programok. • A szegénységet újratermelő társadalmi folyamatok megszakítása a korai életkorban kezdődő, közös felelősségű beavatkozást igényel. • Beavatkozás hiányában a következmény: fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, szociális ellátásokra). • Beavatkozás hiányában a következmény: fenntarthatatlan társadalom (társadalmi feszültségek, kettészakadó társadalom, reménytelenség, passzivitás, betegség, bűnözés és költségei).

KOMPLEX GENERÁCIÓS PROGRAMA GYEREKSZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSÉRE –„LEGYEN JOBB A GYEREKEKNEK” NEMZETI STRATÉGIA

A fenti problémák megoldására tett javaslatként készült el kormányzati felkérésre a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program1 2006 márciusában. Ez egyrészt olyan javaslatokat tartalmazott, amelyek a gyermekszegénység csökkentését, újratermelődésének korlátozását szolgálják, másrészt felvázolta a hosszú távra, legalább egy generációnyi időre (25 éves időszakra, 2007-2032.) tervezett program fő irányvonalait, harmadrészt részletesebben kidolgozta az első három év teendőit.

A stratégia és egyben a program céljai a következők.

• Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. • Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. • Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

A program alapján készült „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát, az Országgyűlés 2007 májusában a parlamenti pártok szinte egyhangú egyetértése mellett fogadta el.

A Stratégia hangsúlyozza a komplex megközelítést, a szolgáltatások összehangolásának szükségességét. A stratégia céljainak elérése érdekében szükséges olyan, a hátrányos helyzetű térségek speciális jellemzőire szabott fejlesztési koncepciók kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a helyi erőforrások és az elérhető támogatások összehangolását.

A gyerekek jövőbeni esélyeinek javítása, a kulturális, szocializációs hátrányok csökkentése összetett feladat, hosszú távon segíti a hátrányos helyzetű csoportok gazdasági aktivitásának növelését. Lényeges eleme a gyerekek gondozásában, nevelésében, készségfejlesztésében, képességgondozásában, oktatásában és védelmében szerepet játszó intézmények (egészségügyi ellátás, védőnői szolgáltatás, közoktatási intézmények, gyermekjóléti szolgáltatások, gyerekeknek szolgáltatást nyújtó civil szervezetek, stb.) szektortól független együttműködése. Különös figyelmet igényelnek azok a régiók, ahol a szegénységben élő gyerekek aránya az országos átlagot meghaladja. A településszerkezetet tekintve ezekben a régiókban dominánsak az aprófalvak, ezáltal az alapvető egészségügyi, szociális és gyerekjóléti, valamint közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés az ott élők számára nehézséget okoz.

A stratégiát megalkotó szakértői munkacsoport a Miniszterelnöki Hivatal és az MTA közötti együttműködésben, az ún. stratégiai kutatások keretében állította fel az MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodát. Az Iroda egyik kulcsfontosságú feladata – a gyerekekre és családjaikra vonatkozó jogalkotás figyelemmel követése, a jogszabálytervezetek véleményezése, jogszabályokra vonatkozó javaslattétel és az azokat megalapozó adatfelvétel és –feldolgozás mellett – a Stratégia végrehajtásának modellezése a Szécsényi kistérségi alkalmazási kísérlet keretében.

HOGYAN KAPCSOLÓDNAK A NEMZETI STRATÉGIÁHOZA TÁMOP 5.2.1, 5.2.2 ÉS 5.2.3 INTÉZKEDÉSEI

2007 volt a Nemzeti Stratégia induló éve. Ebben az évben a gyerekes családok helyzete romlott. A romlás oka az előre is látható rossz gazdasági helyzet és forráshiány, amely nem párosult a sebezhető csoportok – így a gyermekesek -– különös, illetve elégséges védelmével. A gyerekes családok szükségleteire válaszoló Stratégia komplex megvalósítását költségvetési források hiányában a kormány mellőzte, egyes elemeinek végrehajtását a szintén 2007-ben induló ÚMFT körébe utalta.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szinte minden operatív programja tartalmaz olyan elemeket, amelyek hatással vannak a gyermekes családok, a gyermekek helyzetére. Alapvető probléma azonban, hogy a társadalmi problémák komplex közelítését célzó, az uniós forrásokat nem az ágazati logika mentén felhasználó „Gyermekesély” zászlóshajó-kísérlet meghiúsult. Így az akciótervekben (AT) megjelenő intézkedések csak részben jelentenek összehangolt, komplex fejlesztéseket. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében jelenleg egy olyan konstrukció megvalósítása van folyamatban, amely egyértelműen a gyermekszegénység elleni Nemzeti stratégiához kapcsolódik. A TÁMOP 5.2.1-es kiemelt program a Stratégia két elemének - korai fejlesztés és képességgondozás, valamint kistérségi komplex gyerekszegénység programok – országos kiterjesztését készíti elő.

TÁMOP 5.2.1: „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése”

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet és vele konzorciumban együttműködő MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda valósítja meg 2008 és 2010 között a „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projektet. A program összefoglaló céljai:

– a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a gyerekek és családjaik helyzetét javító komplex helyi programok kidolgozásának és megvalósításának elősegítése, – a Biztos kezdet programok szakmai-módszertani megalapozása és országos elterjesztése.

A projekt céljai szorosan kapcsolódnak az országgyűlési határozatban elfogadott „Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia kiemelt fejlesztési irányaihoz, melyek indokoltságát a gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a szegénységi ciklus megszakítása és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése jelentik.

Közvetlenül a projekt a Stratégia alábbi fejlesztési irányaihoz kapcsolódik: • a képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások fejlesztése, a szegregáció megszüntetése • a gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése • Egészségesebb gyermekkor biztosítása

1) Komplex kistérségi programok:

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda által 2006-óta működtetett szécsényi alkalmazási kísérlet számos, más kistérségi programokban is hasznosítható tapasztalatot hozott. Ezen tapasztalatok, tanulságok tágabb érvényesítésére ad lehetőséget a TÁMOP 5.2.1-es kiemelt program.

A kistérségi programok megalapozásával a projekt célja a szolgáltatások működésének gyerek- és családbarátabbá alakítása, a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a szegregáció enyhítése.

A Gyermekprogram Iroda a komplex kistérségi programok előkészítésébe tizenegy, a harminchárom komplex programmal támogatott leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozó, együttműködésre nyitott kistérséget vont be:

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: MTA RKK

A fejlesztések eredményeképpen a programban részt vevő kistérségek, települések a gyerekek fejlődését, a hátrányos helyzetű családban élők felzárkózását segítő környezetet biztosíthatnak az ott élő családok számára.

A komplex program megvalósításának feltételeit várhatóan a TÁMOP 5.2.3. (Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) konstrukciója biztosítja majd pályázati eljárás lebonyolítását követően, amelyre a tervek szerint a 2009-2010-es akciótervben kerül sor.

A kiválasztott kistérségek felkészülését regionális koordinátorok segítik. A kistérségekben a koordinátorok az alábbi együttműködési lehetőségeket ajánlják fel: • megismertetni a kistérség minden érintettjével a Nemzeti Stratégiát; • segíteni az értelmezést; • elérni, hogy a szemlélete belsővé váljon, és áthassa az érintettek tevékenységét; • pontos, és árnyalt helyzetkép készítése a kistérségről; • a kistérségek legfontosabb érintett szereplői rendelkezzenek egyfajta, a Nemzeti Stratégia alapelvein nyugvó jövőképpel, készen álljanak a gyerekbizottság felállítására és a stratégia kidolgozására.

Az együttműködési területek mellett a főállású munkatársak segítenek: • a szécsényi alkalmazás kísérlet tapasztalatainak átadásában; • a program megismertetésében, a helyi érdeklődés felkeltésében, az érintett és érdekelt felek felkutatásában; • együttműködések kialakításában különösen a helyi fejlesztésben érdekelt szervezetek, hálózatok képviselőivel; • helyi szakértők programba vonásában és felkészítésében (képzés); • kistérségi helyzetkép elkészítésében való közreműködéssel; • kistérségi jövőkép elkészítésében való közreműködéssel; • tanácsadással a kapcsolódó pályázatok elkészítésében.

A koordinátorok az alábbi együttműködést várják a kistérségi szereplőktől a munka során: • a Nemzeti Stratégia alapelveinek és céljainak megismerését és elfogadását a gyakorlatban is; • lehetőséget, hogy a térség érintett szereplőivel együtt dolgozhassanak: társulás és munkaszervezete, önkormányzatok, gyermek- és közoktatási intézmények, egészségügyi és szociális szolgáltatások, civil szervezetek, stb.; • információszolgáltatást; • aktív együttműködést, az érintettek együttműködésének ösztönzését, rendszeres párbeszédet.

2) A Biztos kezdet programok szakmai-módszertani megalapozása és országos elterjesztése

A gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozása érdekében szükséges, hogy az ország egyre több hátrányos helyzetű településén és településrészein legyenek elérhetőek a 0-5 éves gyerekek és szüleik számára a korai életévekre irányuló képességgondozó, fejlesztő szolgáltatások. A Biztos Kezdet programok révén így magas színvonalú szolgáltatáshoz juthatnak azok a családok, akik olyan településen, településrészen élnek, ahol a napközbeni szolgáltatásokkal való ellátottság a legrosszabb és ahol a legmagasabb a szegénység kockázata.

Az 5.2.1-es kiemelt program SZMI-ben folyó tevékenysége készíti elő az ÚMFT TÁMOP 5.2.2-es intézkedését. Ennek keretében 2009 és 2011 között megközelítőleg 200 program indítása várható.

Ilyen jelentős méretű fejlesztés sikerének – különös tekintettel arra, hogy ezek a programok az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben és hátrányos helyzetű településrészein valósulnak meg - feltétele a világos stratégia és pontos – a modell szakmai megalapozottságára és a teljesítményértékelés rendszerére is kitérő – tervezés. Cél egy olyan hálózat kialakítása, ami a program minimális szolgáltatásait megbízható színvonalon képes teljesíteni, dokumentálni, értékelni, fejleszteni, ami motiválja a program munkatársait arra, hogy a Biztos Kezdet program céljaival és alapelveivel összhangban lévő, magas színvonalú, az egyéni szükségletekhez is igazodó szolgáltatást nyújtson.

További információk lelőhelyei:

{phocadownload view=file|id=125|target=b}

{phocadownload view=file|id=63|target=b}

{phocadownload view=file|id=126|target=b}

{phocadownload view=file|id=127|target=b}

1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozata „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.)

Új Magyarország fejlesztési terv

ÚMFT Akciótervek 2007-2008

ÚMFT Akciótervek 2009-2010

Új Széchenyi Terv

{phocadownload view=file|id=413|target=s}

{phocadownload view=file|id=414|target=s}

1 A nemzeti programot Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével az MTA keretében 2005 végén létrehozott Gyerekprogram Iroda (GYEP Iroda) munkatársai állították össze számos szakértő és civil szervezet közreműködésével.

2010 április 02. (péntek)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A Szécsényi Gyerekesély Program

bemutatkozó anyagát ld. itt:

{phocadownload view=file|id=415|target=s}

 

A szegénység újratermelődése olyan súlyos és növekvő probléma, hogy társadalmi cselekvést, közösségi beavatkozást igényel, éspedig a lehető legkorábbi életszakasztól: • A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak.• Bizonyított, hogy a korai életkorban történő beavatkozások (ha hatásukat további munka tartósítja) jóval hatékonyabbak, mint a későbbi kompenzáló programok.• Beavatkozás hiányában a gazdasági következmény a fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, szociális ellátásokra).• Beavatkozás hiányában a politikai és társadalmi következmény a fenntarthatatlan társadalom (társadalmi feszültségek, kettészakadó társadalom, reménytelenség, passzivitás, betegség, bűnözés és költségei).A fenti problémák megoldására tett javaslatként készült el kormányzati felkérésre a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program 2006 márciusában. Ez egyrészt olyan javaslatokat tartalmazott, amelyek a gyermekszegénység csökkentését, újratermelődésének korlátozását szolgálják, másrészt felvázolta a hosszú távra, legalább egy generációnyi időre (25 éves időszakra, 2007-2032.) tervezett program fő irányvonalait, harmadrészt részletesebben kidolgozta az első három év teendőit.A program alapján készült „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát az Országgyűlés 2007 májusában elfogadta. A „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia és egyben a program céljai:•    Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.•    Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.•    Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.Az MTA Gyerekszegénység elleni Nemzeti Programot kidolgozó irodájának (GYEP iroda) munkatársai a program továbbfejlesztése és a „Legyen jobb a gyermekeknek” hosszú távú Nemzeti Stratégia jobb megvalósítása érdekében kezdték meg a „Szécsényi alkalmazási kísérletet”, a program komplex alkalmazását a Nógrád megyei Szécsényi kistérségben, amely 2006-ban még a leghátrányosabb helyzetű kistérség-csoportban volt. A kísérleti program indulása óta együttműködik a kistérség vezetőivel, szakembereivel és egyre több polgárával. 2008 novembere óta a program keretét a „Norvég pályázat” biztosítja, ami felgyorsította az eseményeket. A kistérségi munka mind jelentősebb részét végzi a Szécsényi Gyerek Iroda.

A program céljai  azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. A cselekvés módszerei szükségképpen mások. Nincs mód jogszabályalkotásra, a források szűkösek, viszont a személyes szolgáltatások, személyes hatások lehetőségei sokkal nagyobbak, és tényleges lehetőség a civil társadalom – érintettek és nem érintettek – cselekvésbe bevonása. A Szécsényi Gyerekesély Program (SZGYEP) főbb kötelezettségei: •    A gyerekszegénység elleni program, illetve az NS céljainak és alapelveinek megfelelő fejlesztések megvalósítása.•    A fejlesztésekhez szükséges szolgáltatásszükségletek és forrásigények folyamatos felmérése.•    A kistérségben élő gyerekes családok helyzetének javítása, a szükséges szolgáltatások és támogatások kiépítésének elősegítése.•    A szolgáltatások kialakításához és működtetéséhez szükséges humánerőforrások megszerzésének támogatása. •    Az NS kistérségi szintű megvalósítását célzó programok szakmai, módszertani előkészítése és támogatása.•    A kistérségi megvalósítás tapasztalatainak folyamatos monitorozása, a következtetések visszacsatolása a helyi tervekbe (akciókutatás jelleg).A SZGYEP jellegzetességei:a)    Lokális program: a megvalósítás a kistérség összes települését, a teljes kistérségi társadalmat és annak fejlesztését célozza a helyi társadalommal való szoros együttműködésben. A szolgáltatásfejlesztés a helyi (települési) szükségleteket, a kistérségi identitás kialakításának szükségességét és a méretgazdaságossági szempontokat egyaránt figyelembe veszi.b)    Komplex program: bár a program meghatározott területeken jól körülírt fejlesztéseket (l. később), szolgáltatásokat hoz létre, illetve hosszabb távon generálja azok működését, az egyes szolgáltatások egymásra épülnek. Folyamatosan bővül a közös célokra irányuló, de eltérő szakterületek által megvalósított szolgáltatások köre, illetve több, különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatás közös térben működik.c)    Jelentős humánerőforrás bővítés jellemzi: a szolgáltatási ”sub” alapvető szükséglet a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását célzó programok kezdeti időszakában. A kistérségi komplex programok további lényeges eleme a hosszú, egymásra épülő folyamatok sora és ezzel párhuzamosan a helyi viszonyok, a szemléletmód változása.  Ehhez megfelelően felkészült szakemberek kellenek, akik gyakran nem találhatók meg a szegény térségekben. Az alapszolgáltatásokon és kötelező önkormányzati feladatokon túli szolgáltatások iránti szükséglet (pl. gyerekházak, iskolai koordinátorok, tanodák, szakmaközi műhelyek, közösségfejlesztők stb.) számos külső helyi szakértő folyamatos jelenlétét igényli. Ez a szakember szükséglet erre irányuló program és támogatás nélkül nem kielégíthető. d)    Akciókutatás jellegű: a kiinduló pontot a gyerekszegénység elleni ún. rövid program képezte. Ennek alapján történt az első beavatkozások megtervezése. A több mint három éve folyó programot a folyamatos értékelés, újratervezés és a program, ezen belül a szolgáltatások körének és tartalmának ehhez igazított fejlesztése jellemzi. A folyamat része a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetében bekövetkező változások folyamatos nyomon követése. e)    Program-, nem pedig projektjellegű: a szokásos projektkorlátoktól (rövid időtartam, menet közbeni változtatás nehézkessége, komplexitás hiánya) mentesen, viszonylag rugalmasan alakítja tevékenységeit, folyamatosan igazodva és reagálva a helyi társadalom változó igényeire f)    Kísérleti/modell-jelleg: alkalmasnak kell lennie további hasonló programok szakmai, módszertani és képzési alapjainak kidolgozására, a tapasztalatok átadására.A SZGYEP közreműködésével megvalósult helyi fejlesztések 2006 és 2009 között: •    Szolgáltatások beindítása az NS által kijelölt, és a 2006-os pályázatban megjelölt területeken.•    A célokat szolgáló új beavatkozási területek, új módszerek és eszközök meghatározása, kialakítása. •    A fejlesztéseket előkészítő és monitorozó kistérségi gyerekbizottság és szakterületenkénti albizottságok létrejöttének elősegítése.•    A fenntarthatóság új formájaként helyi szociális szövetkezet létrehozása.•    A helyi szabályozási rendszer egyes pontjainak módosítása.•    A helyi fejlesztésekhez szükséges forrásteremtés.A komplex gyerekprogramok további kistérségekre történő kiterjesztését is segíti a SZGYEP a kistérségi szükséglet- és helyzetfelmérés módszertani megalapozásával, valamint a kistérségi megvalósítás módszertani és megvalósítási tapasztalatainak folyamatos elemzésével.A program cselekvési területeinek rövid tartalma: •    Korai képességgondozás, Biztos Kezdet Gyerekházak: BK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.•    Közoktatási integráció, a közoktatás fejlesztése. Közoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.•    Ifjúságfejlesztés. Ifjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.•    Információs társadalom fejlesztése. IT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.•    Egészségesebb gyerekkor. Egészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.•    Szociális és közösségi munka alprogram: egyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.•    Szülők foglalkoztatásának elősegítése alprogram: a gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva. •    Lakhatást javító szolgáltatások alprogram: A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.•    Szociális gazdaság alprogram: A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése

2010 március 24. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Gazdaság | Ladányi János | 2010. március 22.

A felelőtlenek felelőssége

A 90-es évek közepéig a tartós társadalmi kirekesztődés problémáját a politika a szőnyeg alá seperte. 2003–2004 táján azután nyilvánvalóvá vált, hogy ez már nem megy tovább: az ország európai felzárkózását veszélyezteti az, hogy 700 ezer tartósan kirekesztett magyar állampolgárt kellene többé-kevésbé európai és többé-kevésbé demokratikus körülmények között valamilyen szinten eltartani, ami rengeteg pénzbe kerül. Ekkor politikai stratégiaváltás történt.

Bővebben ld.:  Népszabadság

2010 március 22. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Belföld | Hüse Mariann | 2010. Március 07.

Bölcsődei férőhelyek: a szülőknek érdemes jó előre gondolkodniuk

Több éve azt mutatják a felmérések, hogy komoly problémát okoz a szülőknek a gyermekek bölcsődei elhelyezése. Ez nagymértékben Budapesten jelentkezik, de a magyarországi nagyvárosok, sőt kisebb települések is nehézségként élik meg az új helyzetet. Mitől alakult ki ez az állapot? Mi a megoldás a napközbeni kisgyermekellátás fejlesztésére? Írásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Bővebben ld.: NÉPSZAVA online

2010 március 07. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Szabó Márta | Cikkek >> Nemzetközi Gazdaság | 2010.02.18.

Gyászos tények: Magyarország az EU szegényházában A húsz legszegényebb uniós régió között négy magyarországi van.

Bővebben ld.: Napi Gazdaság

2010 február 18. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

A vidék Magyarországa |  2010. február 12.

Gyermekek tízezrei éheznek az országban Ez már a harmadik világ: korgó gyomorral az iskolában

Ma az európai uniós tagállam Magyarországon éppúgy mindennapos, hogy gyermekek tízezrei éheznek, mint a harmadik világban. A mélyszegénységben élő gyermekekben csak az iskolai étkeztetés tartja a lelket…

Bővebben ld.: Magyar Hírlap online

2010 február 12. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Ónody-Molnár Dóra | Belföld | 2010. január 28.

\'Akkor van dolog, amikor nő a fű?\'

Pazarló, nem hatékony, és a társadalmi feszültségeket sem csökkenti – állítják a 117 milliárd forintot felemésztő Út a munkához programot monitorozó kutatók. Az érintett tárcánál azt mondják, ezek téves következtetések, a program jó. Mintha két világ ütközne egymással.

Bővebben ld.:  nol.hu

2010 január 28. (csütörtök)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>