Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Kulcsszó keresése: Összesen 239 találat van.
Címke: foglalkoztatás Rendezés
Cikk
(Sajtó, nyilvánosság)

Ónody-Molnár Dóra | Belföld | 2010. január 11.

Ilyen még nem volt Magyarországon: nem fizetik a segélyeket

Nyírkátán csak azért nem halnak éhen több százan ezekben a hónapokban, mert a Baptista Szeretetszolgálat élelmiszeradományokat juttatott el a faluba. A helyi önkormányzat ugyanis szeptember óta nem, vagy csak részben fizeti ki a munka híján segélyre szorult emberek rendelkezésre állási támogatását. A minisztérium tehetetlen.

Bővebben ld.:  nol.hu

2010 január 11. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Krausz Tamás | Gazdaság | 2009. december 12.

"Újjá kell éleszteni a közösségi termelés kultúráját"

Újjá kell éleszteni a közösségi termelés kultúráját Magyarországon, mivel az a 90-es évek elején teljesen megszűnt - mondta el Krausz Tamás történész a közösségi termelők országos értekezletén szombaton Budapesten.

Bővebben ld.:  hvg.hu

2009 december 12. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

Indul a magyar szegénybank

Ónody-Molnár Dóra | NOL | 2009. december 10.

Borsodban és Szabolcsban helyezi ki az els? hiteleket a Kiút program

Jöv?re indul a magyarországi szegénybank: négyszázmillió forintot helyeznek ki a kirekesztettségben, nyomorban él?knek, de csak a vállalkozás beindításához.

Bővebben ld.: nol.hu

2009 december 10. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

Segély? Munka? Közmunka?

Ferge Zsuzsa vitája az Ütközőben Gur Nándorral - Bálint István vezetésével (MR1, 2009. október 14)

{mp3}utkozo_2009-10-14{/mp3} A teljes adás meghallgatható: http://real1.radio.hu/kossuth/MP3/3-Sze/Sze-K18.mp3

2009 október 12. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Hír: Szociális kártyára vár Monok  

Terjed a monoki modell A monoki polgármester legújabb ötlete arra jó, hogy megszégyenítse, stigmatizálja a szegényeket – mondta az FN-nek Ferge Zsuzsa szociológus. Beleillik abba a sorba, amely a nincsteleneket próbálja hibássá, felelőssé tenni sorsukért – tette hozzá.

  2009. július 24.

A monoki polgármester, Szepessy Zsolt a napokban azzal az ötlettel állt elő nyilvánosan, hogy a segélyezettek szociális kártyára kapják a segélyt, amellyel csak meghatározott termékekért, meghatározott boltokban – magyar kkv-kban - fizethessenek. A polgármester érvelése szerint így eljuthatna a pénz a gyermekekhez, s nem kerülne az uzsorásokhoz.   A szociológus szerint valamennyi kutatás azt mutatja, hogy a szegényeknél, a segélyekből élőknél is az első a gyermek, s hamis az érvelés, amely szerint azért szükséges a szociális kártya, mert a szülők a pénzt nem a gyermekekre költik. Természetesen előfordulhat ezeknél a családoknál is, hogy a családfő elveszi a pénzt, s elhanyagolja a gyermekeket, de ez nem a szegénységgel, illetve a munkanélküliséggel függ össze.

Segélyből drágábban

Ferge Zsuzsa arra is fölhívta a figyelmet, hogy a monoki polgármester tervezete szerint csak a kijelölt boltokban – magyar kkv-kban – lehetne vásárolni a szociális kártyával, amelyek a stabil kereslet miatt megtehetnék, hogy drágábban adják a termékeket a konkurenciánál.   A szociológus szerint nem megengedhető a segélyezettek szabadságjogainak a korlátozása, s nincs is értelme. A 800 ezer magyar alkoholista problematikáján nem a szociális kártya fog segíteni, s az uzsora ellen sem kártyával, hanem inkább az iszonyatos szűkösség enyhítésével kellene küzdeni – az uzsorás el is veheti a kártyát a segélyezettől.   A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség növekedésének nagy társadalmi kérdéseit nem lehet, s nem szabad a szegények bűnbakká tételével elfedni – tette hozzá a tudós.

 

                        *

Népszava Online - Belpolitika 2009.09.23. | 05:22:29 Terjed a monoki kártyás gyakorlat

Már öt önkormányzattal szerződtek a feltételekhez kötött szociális ellátásra Monok mellett több településen is bevezetik a szociális kártyát, eddig öt önkormányzattal szerződött a rendszert működtető Cafeteria-Card Kft. A lapunk által megkérdezett szakértők nem a segélyek számlára utalását, hanem a vásárlások korlátozását és a termékek ellenőrzését kifogásolják. A kártyával nem lehet készpénzt felvenni, és csak a rendszert működtető céggel szerződött boltokban lehet vele fizetni, az árukat az úgynevezett elszámoló blokk alapján pedig később ellenőrzi az önkormányzat. Az alkotmányjogász azt állítja, a megszorítások miatt alkotmánysértő a rendelet.   Nem csak Monokon lesz szociális kártya, öt településsel kötött szerződést a Cafeteria-Card Kft. Több önkormányzati vezetővel pedig tárgyalnak, de azt nem árulták el, kikkel egyeztettek eddig. Október 1-jétől érkezhet számlára a segély, az új rendszert akkor indítja a cég. A számlához kártya is jár, de készpénzt nem lehet vele felvenni, és csak szerződéses boltokban vásárolhatnak vele a segélyezettek – mondta Pálinkás Krisztina. A társaság országos értékesítési igazgatóhelyettese a részletekről is beszámolt: a kártyatulajdonosok minden terméket kifizethetnek a céggel szerződött üzletekben, de az elszámoló blokk alapján az önkormányzatok visszakereshetik, mit vásároltak. Így akarják kizárni például azt, hogy italra és cigarettára költsék pénzüket a támogatottak.   Monokon az önkormányzat már korábban bejelentette, hogy számlára utalja a rendkívüli támogatást, valamint a szociális segély 60 százalékát. De nem csak ezzel „nevelik” a szegénységben élőket: csak annak utalják a támogatást, aki a háza előtti területet és a kertjét rendben tartja, haszonnövényeket termeszt. A segély feltételhez kötése miatt alkotmánybírósághoz fordult a szociális minisztérium szakállamtitkára, de Kovárik Erzsébet a kártyára utalást is élesen kritizálta, mert szerinte azt a látszatot kelti, hogy a szegénységre ez megoldást jelent.   Úgy tudjuk, évek óta van arra törvényi lehetőség, hogy a segélyek egy része számlára érkezzen, vagy természetben kapják meg a családok, az önkormányzatoknak mégis csak töredéke élt ezzel. A látszat ellenére most sem a segítés, inkább a busás haszon a cél. A kártya használatáért ugyanis 5-10 százalékos jutalékot kap az üzemeltető, nem véletlenül szeretnék elérni, hogy minden segélyt, támogatást, sőt a szegénységben élők a családi pótlékot is ebben a formában kapják. Az üzletek tovább sújtanák a szegényeket, hiszen kénytelenek árat emelni azért, hogy kitermeljék a jutalékot. Segélyre most 52, a családi pótlékra összesen további 360 milliárd forintot fizet az állam. Bár a monoki polgármester nyílt levelet írt Bajnai Gordon kormányfőnek és a képviselőknek a kártya előnyeiről, információink szerint folynak ugyan egyeztetések, de a szaktárca nem javasolja a településen alkalmazott gyakorlatot.

Muhari Judit

2009 szeptember 22. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Ferge Zsuzsa cikke az Az MTA Gyerekszegénység Elleni Program nevében, megjelent a Népszabadság 2009. augusztus 8-diki számában Forrás: nol.hu

2008-ban egy háromgyerekes házaspár létminimuma havi 237 ezer forint volt. A létminimum a Központi Statisztikai Hivatal dokumentált adata arról, hogy a még éppen elfogadható szűkös megélhetéshez átlagosan mennyi pénz kell. 2009-ben - a szegényeket az átlagnál jobban érintő áremelkedések miatt - ennél 10-15 ezer forinttal magasabb, 250 ezer forint körüli az összeg. Ez átlag. Falun lehet kicsit kevesebb; ha a gyerekek mind serdülők, kicsit több. Amelyik gyerek ingyen kap iskolai étkezést, annál a számított gyerekenkénti havi élelmiszer-minimum, 15000 forint körülbelül felét levonhatjuk. Ez a havi összeg egyébként elárulja, hogy parizernél drágább csemege nincs az étlapon, és abból is csak kevés.

2009 augusztus 12. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)
„Ami történt, az a gettó csinosítgatása”

Havas Gáborral Révész Sándor és Zolnay János beszélgetett

„A politika legsúlyosabb felelőssége, (…) hogy nem próbált semmit kezdeni a magyarországi mélyszegénység problémájával. Kizárólag tüneti kezelésekben gondolkodott, semmilyen távlatos társadalompolitikai elképzelése nem volt, sem – ennek megfelelően – társadalompolitikai gyakorlata, amivel ezen a helyzeten akár csak egy csipetnyit is javított volna” – nyilatkoztad az Élet és Irodalomnak. Hogy maradt fönn ez az állapot húsz évig? Kezdjük a munkaerőpiaccal. Amikor megszűnt a közveszélyes munkakerülés, a vattaember, a bértömeg-gazdálkodás, a látszattermelés, a KGST, és bekövetkezett a foglalkoztatási katasztrófa, akkor ki mit tehetett volna?

 

(eredeti cikk: Beszélő)

 

2009 június 13. (szombat)
(Sajtó, nyilvánosság)

forrás: NOL 2009.január 10

Havas Gábor szociológus képmutatásnak tartja a kormány szociálpolitikai programját, ugyanakkor attól tart, hogy a szegregáció elleni küzdelem az oktatásban nem lehet igazán hatékony, mert az alapul vett adatok tévesek, de legalábbis hiányosak. A szegénységet régóta kutató szociológus szkeptikus abban a tekintetben, hogy a középosztály fölfogja-e valaha is az integráció elkerülhetetlen szükségességét.

 - "Az összes oktatási elemzés téves adatokon alapul" - nyilatkozta annak kapcsán, hogy az oktatási tárca módosított olyan jogszabályokon, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai elkülönítésének felszámolását célozzák. Kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok arról, hogy a településeken mekkora a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, így viszont eredménytelenek lehetnek a sok pénzből megvalósuló közoktatás-fejlesztési programok. Mely elemzések és programok ezek?

 

2009 január 12. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Forrás: Inforádió (2008.11.11) 

Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint azt az ország színvonala indokolná; Magyarországon a gyermekszegénység az uniós átlagnál nagyobb, és inkább falusi, mint városi jelenség - hangsúlyozta Ferge Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete gyerekprogram irodájának vezetője kedden, a témában rendezett budapesti konferencián.

2008 november 11. (kedd)
(Hírek)
  November 2008 - Ref 2275 How realistic is the government's pledge to end child poverty by 2020? The strategy is hugely ambitious and progress has stalled. This Round-up draws on the findings of seven reports about how to take forward different aspects of a child poverty strategy; examines the impact of current policy; and suggests what is needed to ensure the target is met.
2008 november 11. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

A mélyszegénységben élők eshetnek ki a szociális hálón, ha a középrétegek helyzete megrendül - interjú Szalai Júliával Kósa András forrás: Hírszerző.hu (2008-11-11 07:30)

Tavaly megjelent könyvében a rendszerváltás óta tapasztalható társadalmi folyamatokat elemzi, elsősorban a szegények szempontjából. Szalai Júlia szociológussal arról beszélgettünk, milyen társadalmi hatásai lehetnek a jövőre várhatóan bekövetkező recessziónak, a munkanélküliség megugrásának Magyarországon.

2008 november 11. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)
Népszabadság Kun J. Viktória   • 2008. szeptember 15.

Nem csökken a gyerekszegénység. Adat- és forráshiány, a területi egyenlőtlenségek akadályozzák a küzdelmet. "2007 volt a nemzeti stratégia induló éve. Ebben az évben a gyerekes családok helyzete romlott. Ennek oka az előre is látható rossz gazdasági helyzet és forráshiány, amely nem párosult a sebezhető csoportok különös, illetve elégséges védelmével" - ezzel a mondattal kezdődik a gyermekszegénység elleni stratégia eddigi eredményeit értékelő kormányzati anyag, amely szerint a 2006-ban meghirdetett program végrehajtása egy sor nehézségbe ütközik.

2008 szeptember 15. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Varró Szilvia cikke a Magyar Narancsban 

Csökkentenék a segélyt, büntetnék a feketemunkásokat, ellenőriznék, mire fordítják a pótlékot a családok - a kormány nem mondott le arról, hogy a gazdasági fejlődés kerékkötőjének kiáltson ki egy 180 ezer fős csoportot. A következőkben az MSZP-n belül a szociális segélyezésről folyó, időnként szegény- és cigányellenes hangokkal tűzdelt vitákat próbáljuk rekonstruálni.

Mit tervez a kormány?

2009. január elsejével vezetnék be az új szabályokat, melyeket szeptemberben nyújtanak be a parlamentbe. A Narancsnál landolt, értelemszerűen még nem végleges tervek szerint ezek között szerepelne a rendszeres szociális segély és a pótlék természetben juttatható arányának növelése, a felajánlott közmunka alóli felmenthetőség szigorítása, és a feketemunkát végző segélyezettek szankcionálása. Az évi 180 ezer segélyezettből nyolcvanezer nem munkaképes, ám a fennmaradó százezret meg kell mozgatni. A következőképpen. A jelenleg közcélú munkára fordított összeget és a rendszeres szociális segély egyharmadát összevonnák, és megtoldanák egy 11,5 milliárdos, járulékmentességet biztosító összeggel: az így keletkezett 46,5 milliárdból egy éven át úgy 52 ezer főt foglalkoztatnának napi hat órában. A segély összegének tízszázalékos csökkentésével további pénzek szabadulhatnának fel, a hátrányos helyzetűeknek járó Start-kedvezménnyel és egyéb foglalkoztatási programokkal együtt pedig újabb harmincezer főt tudnának foglalkoztatni.

A tervezetről az általunk kérdezett szociálpolitikusoknak lesújtó véleménye volt. Minden természetbeni juttatás kétszer annyiba kerül, mint a pénzbeli - állították. Az sem világos, miért a szegények pótlékaival szórakozgatnak, ahelyett, hogy a középosztálytól vonnának el szociális támogatásokat. Mire lesz jó, ha évente újabb 46 milliárdot fordítunk alibifoglalkoztatásra? A főváros vagy a nagyobb városok még talán tudnak ennyi közmunkát biztosítani, de a kisebb települések nem. A feketén dolgozókat nem szabad büntetni, mert ők a legkiszolgáltatottabbak, az így szerzett jövedelemmel egészítik ki a segélyt. Érthetetlen az is - szól tovább a bírálat -, hogy a kormány miért nem azt firtatja, miért kontraproduktív a foglalkoztatási rendszer egésze, hogyan sorvadt el a korábbi, a 33 leghátrányosabb kistérséget megcélzó komplex programterv, vagy hogyan öszszegződnek az állami juttatások - van, aki egyszerre kap ápolási díjat és fogyatékosságit. Szakemberek szerint a kormány a legkönnyebb ellenállás felé mozdul el, amikor az egyes minisztériumokban korai nyugdíjat kapó köztisztviselők, a tárcáknál be nem jelentett dolgozók, vagy a 800 ezer rokkantnyugdíjas helyett épp a segélyeseket noszogatja munkára.

A szociális minisztérium stratégiai tervének egyik kommunikációs javaslata részletesen leírja, milyen eszközökkel kell megszerettetni ezen elképzeléseket a néppel. A meghívott újságírókkal folytatandó sajtóbeszélgetések meg a villáminterjúk mellett van egy külön rubrika is: Napkelte.

Mit mond a miniszter asszony? "A családi pótlék valóban a család alapvető szükségleteire fordítódjon" - indokolta lapunknak Szűcs Erika a pótlék egy részének természetben juttathatóságát. A május óta a szociális tárca élén álló volt miskolci alpolgármester szerint bizonyos élethelyzetekben, átmenetileg természetben kapja majd a juttatást a család, és a szülőknek tréningen kell részt venniük. A rendszeres szociális segély természetbeni juttathatósága azt tenné lehetővé, hogy a szülők szociális szakemberek segítségével pénzfelhasználási tervet készítsenek, így a támogatásokat ellenőrizetten a gyermekekre költenék. A később bevezetendő szociális kártya ezt a rendszert fejlesztené tovább. Az "Út a munkához" legfontosabb elemének a miniszter azt nevezte, hogy az önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük, amelyben arra is ki kell térniük, hogy egyes csoportokat hogy tudnak egy éven túl is foglalkoztatni. Szűcs Erika szerint abszurd, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők vagy egynegyede 18-29 év közötti fiatal - elsősorban őket kellene foglalkoztatni. Kérdésünkre, vajon szerencsés-e, hogy egy kormány a szegények legprivátabb ügyeibe (pl. a sok gyerek vállalása) beavatkozik, Szűcs azt felelte: nőként, emberként is úgy véli, ha egy olyan életforma válik uralkodóvá, amely korán anyává teszi, ezáltal pedig környezetüknek egy életre kiszolgáltatottságba taszítja nők egyes csoportjait, akkor épp az a baloldali hozzáállás, hogy rajtuk segítsenek. Szűcs szerint növelnék a legális munkakínálatot, a gyerek sorsára koncentrálnának, hogy az ne a szülőtől látott életformát válassza, és fellépnének a mélyszegénység vámszedői (uzsorások) ellen. A munkaügyi és szociális adatok összekapcsolásával lehetőség lenne arra, hogy akit feketemunkán érnek, egy időre kizárjanak a segélyezés rendszeréből. A miniszter szerint a rendszerváltás sokkja következtében a roma és a nagyon alacsony iskolázottságú csoportok kiszakadtak a magyar társadalom szövetéből, megszűntek a mindennapos kapcsolatok. A hátrányos helyzetűek ezért megteremtették saját biztonságukat, és újfajta életvitelt alakítottak ki. Szűcs szerint a társadalom különféle rétegei közti életforma-, illetve magatartásbeli különbségek frusztrációt okoznak. Ezért a pénz- és a munkalehetőségek mellett a szociális szolgáltatások bővítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Szerinte a családi pótlék nem alkalmas a születésszabályozásra; a kulturális színvonal emelkedésével automatikusan csökkent a megszületett gyermekek száma.

 

2008 július 17. (csütörtök)
(Hírek)

  A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40. Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

 

Részlet az országgyűlési biztos jelentéséből:

2008 áprilisában érkezett hozzám az „Út a munkához” programhoz kapcsolódó előterjesztés véleményezésre. A tervezet a rendszeres szociális segély megállapításának, illetve folyósításának jövőbeni feltételeként azt határozta meg, hogy az érintettnek háromhavonta legalább 15 napos közhasznú munkavégzésben kellene részt vennie. „Munkateszthez” kötnék tehát a segély biztosítását. A tervezet szerint azoktól, akik nem végzik el az előírt közhasznú munkát, illetve akik feketén dolgoznak, megvonnák a segélyt. A koncepcióval – annak ellenére, hogy a segélyezettek munkaerő-piacra történő visszavezetését fontosnak tekintem – ilyen formában nem értettem egyet, mivel ez az elképzelés a munkanélkülieknek és az önkormányzatoknak is előnytelen megoldás bevezetésére tett javaslatot. Véleményem szerint az előterjesztés nem alkalmas a megjelölt cél elérésére, ugyanis csak a szankcionálás eszközével kívánja a segélyezettek foglalkoztatási helyzetét megváltoztatni, nem kapcsolódik össze munkahelyteremtő programokkal. Azt azonban nem segítené elő, hogy a segélyezettek tartósan visszakerüljenek a legális munkaerő-piacra.

2008 június 30. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)
Az MTA-KTI Gyerekszegénység Programiroda

gyermekes családok érdekeit kiemelő

véleménye

a Szociális és Munkaügyi, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter „Út a munkához” programhoz kapcsolódó előterjesztéséről

 

Összefoglalás: az ’Út a munkához” program javaslatai több okból veszélyeztetik a gyermekek legalapvetőbb jogait, ellentétben állnak a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia legfontosabb céljaival. A szegénységben élő gyerekek helyzetét javítani akaró kormányzati erőfeszítésekkel a tervezet nem egyeztethető össze.

2008 április 14. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Kedves Darvas Ágnes!

Köszönöm a levelet, ami Fazekas Károlyon keresztül is eljutott hozzám, aki a kérdés megvitatását indítványozza az OKA az MTA Munkatudományi Bizottság és az MTA Gyerekprogram Iroda részvételével. Én szívesen részt veszek egy ilyen vitán – még akkor is, ha nem minden kérdésben látok ellentétet az OKA-javaslatok és a GYENP által leírtak között. 

2008 február 10. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Harminc pedagógusasszisztensként végzett roma fiatal gyakorolná hivatását, ha lenne pénz alkalmazásukra

Népszabadság  •  Kiss Melinda Katalin  •  2007. augusztus 9.

Elsősorban az elfogadásra és a roma gyerekek iskolában tartására koncentrált a minap véget ért EQUAL- program, amelynek keretében két év alatt harminc roma fiatal szerzett pedagógusasszisztensi képesítést és dolgozott az ország legszegényebb térségeiben.

2007 augusztus 10. (péntek)
(Hírek)

Még az idén ötven önfenntartó szociális szervezet alakulhat állami segítséggel

Népszabadság  •   Kiss Melinda Katalin   •  2007. augusztus 7.

Bár az idén már alakulhatnak szociális szövetkezetek, egyelőre mintha észrevétlen lenne a lehetőség. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány segíti az indulást - a programot a munkaügyi tárca 945 millió forinttal támogatja.

2007 augusztus 10. (péntek)
Dokumentumok
(Hazai szakmai anyagok)
az AJB 1920/2010. számú ügybenKapcsolódó ügyek: 4777/2009, 1921/2010, 4012/2010, 4254/2010, 5357/2010.
2010 szeptember 13. (hétfő)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>