Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Kulcsszó keresése: Összesen 1332 találat van.
Címke: cikk Rendezés
Cikk
(Hírek)

Social policy professor at the LSE and joint founder of the Child Poverty Action Group (The Guardian, Tuesday 9 June 2009)

The death, at the age of 81, of the social policy researcher and campaigner Peter Townsend closes a career that sometimes seemed as if it would never end. Even after heart problems and contracting pneumonia, Townsend continued to research, teach and campaign, driven always by a sense that the truth had power.

He became a public figure in the 1960s when, together with Brian Abel-Smith, he "rediscovered" British poverty, a problem then often complacently discussed in the past tense, as if it were something the Beveridge Report had solved. Despite its huge significance, however, this work was merely one aspect of a career of many parts, mixing politics and advocacy with an extraordinary range of research. Townsend railed against the narrowness of modern academic life, covering everything from children's rights to nursing homes, at some times soaring to adopt a global perspective, at others diving to analyse, for instance, the social effects of shopping centres in Manchester. But a single thread tied the strands of his work together - concern about inequality.

Townsend grew up living a hand-to-mouth existence with his single mother as she attempted to eke out a living as a singer during the 1930s. That gave him an acute sense of what he called "the rough edges of life", a sense that would eventually inform his research. Before he could pursue that, though, he needed to win, first, a scholarship at University College school, London, and then, with the encouragement of an inspirational teacher, a place at St John's College, Cambridge. There he studied anthropology before taking his studies to the new Free University of Berlin, a city still recovering from the war, where he switched to sociology.

He then spent the 1950s engaged in research in Britain, with posts at the Institute for Community Studies and the London School of Economics, before, in 1963, becoming one of the first professors at the new University of Essex. In the 1980s he moved to Bristol University, where he kept a post right to the end, and, in 1998, he took up a second emeritus chair, at the LSE.

As well as studying ageing, Townsend made it his task to establish the facts about poverty in Britain. He sought to make his case unarguable to the authorities by counting as poor only those families who fell below the "official poverty line", implied by the supposed safety net of means-tested benefit rates.

To ensure his work was authoritative he used Whitehall's own analysis, but there were substantial gaps in the evidence the civil service collated. So he ended up in the bowels of the Ministry of Labour's Colindale office, trawling through hundreds of the raw questionnaires on which official statistics were based. The work has informed almost all academic research on poverty since.

As the damning evidence on hardship was gathered, Townsend sought to move from analysis to deeds, co-founding the Child Poverty Action Group, the campaigning outfit whose presidency he held until the end of his life. His advocacy work did not stop there: he also co-founded the Disability Alliance and worked within the Labour party to do something practical about poverty.

His work on health inequalities, notably through the 1980 Black report, led to a transformation of the academic field. Another overriding concern through the 1970s was to develop a poverty line rooted in such rigorous social science that it would be impossible to dispute, although, by a cruel quirk of fate, the work culminated in 1979, the year Margaret Thatcher was elected. After that, all the implications of his study for policy simply dropped off the political agenda. Townsend was a dogged chronicler of, and campaigner against, the subsequent widening of the income gap. But during the long Conservative years his was a marginal voice.

He had brief hopes when New Labour arrived, and especially after Tony Blair pledged to eliminate child poverty in 1999. In the end, however, he was left bitterly disillusioned, acknowledging that Blair and Gordon Brown were redistributing to the poor, but profoundly offended by the mean-spirited way in which he thought they went about it. He was troubled not only by the endless emphasis on benefit claimants who "played the system", which he felt stigmatised the honest majority, but also by the reliance on tax credits, as opposed to simple entitlements that were paid as of right.

Over the last two decades he began to look at the topics he had been concerned with through the prism of human rights. He saw the development of a global rights culture as the most promising feature of our age, so, despite his disillusion with Britain's politics, this shift lent him a new optimism. This was encouraged by his third wife, the Labour peer Jean Corston, who was a guiding light in parliament's joint committee on human rights.

He described himself as falling "head over heels" in love with her. They married in 1985. She survives him, along with five adult children and two stepchildren, all of whom he was intensely involved with, remarking towards the end of his life that, work aside, his primary interest was family.

• Peter Brereton Townsend, academic, born 6 April 1928; died 7 June 2009

Címkék: cikk hír nemzetközi
2009 június 11. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)
A "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia (gyermekszegénység, MTA Gyerekprogram Iroda, Értékelő Bizottság stb.) médiavisszhangja a 2009. március 31. és május 6. közötti időszakban. Az MTI hírek, internetes és nyomtatott újságok cikkei, televízió- és rádiófelvételek gyűjteménye 44 oldal terjedelemben letölthető innen: Médiavisszhang (2009. március 31. - május 6.) 314.50 Kb
2009 május 07. (csütörtök)
(Egyéb)

Miskolc MJV Önkormányzat Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Védőnői szakirány Miskolcon 2009 október 07-én konfrenciát tartott „Legyen jobb a gyermekeknek” címmel.

2009 május 06. (szerda)
(Egyéb)

A „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia állása és problémái - különös tekintettel a Szécsényi kistérségi alkalmazásra és más kistérségekre kiterjesztésre.

Helyszín: Szécsényi Művelődési Ház - Szécsény, Forgách kastély

2009 április 20. (hétfő)
(Hírek)

MTA GYEP  Iroda

Az MTA GYEP Iroda gyors válasza Bajnai Gordon miniszterelnök április 19-én nyilvánosságra hozott programjával kapcsolatban

 

 

Tudjuk, hogy a válság elkerülhetetlen megszorításokat jelent. Méltányoljuk, hogy a kormányzat önmagán kezdi a csökkentést, és a  lehetősebbeknél az átlagnál jobban növeli a terheket.

Hiányoljuk azonban, hogy nagyon kevés figyelem jut a leginkább veszélyeztetett csoportokra. A legsebezhetőbb csoportok megítélésünk szerint most, és 2010-ben:

Akiket lakásuk elvesztése fenyeget: a devizahiteleseken kívül több tízezer, potenciálisan ennél jóval nagyobb számú család. Jelentős részükben gyermek is él. A közművek kikapcsolását ma két elfogadhatatlan alternatíva követi: a már túlzsúfolt és drága szakellátás család szétszakítással, vagy az utca mindenkinek.

Akik elvesztik munkájukat, vagy jelentősen csökken a keresetük, és elemi létfenntartásuk, a gyermekek ellátása kerül veszélybe.

Általában az álláskeresési támogatásból kikerülő, vagy abba be sem kerülő munkanélküliek, kivált, ha családosak: 2010-től megszűnik a családi segély is.

Azonnali javaslatunk:

Legyen egy fokozatosan feltöltendő válságalap, amelyből legalább a gyerekes családok lakásvesztése megakadályozható. (A konkrét javaslatok – pl. saját tulajdonú lakás megvétele és bérbeadása, szükséglakások „beforgatása”, –részletesen kidolgozottak.) A válságalap forrása csak a magas jövedelműek további áldozatvállalása lehet (átmenetileg növelt adó, luxuscikkekre további különadó, akár adományok is).

Fokozatosan megoldandó javaslatok, amelyekre számos kidolgozott terv van:

Nem-hagyományos munkahelyteremtés: értelmes, értékteremtő közmunka programok ÚMFT pénzek átirányításával, szociális gazdaság nagyobb ösztönzése.

Megfelelő értékelő vizsgálat után az UMA radikális átalakítása a tisztesebb munkahelyteremtés érdekében.

Az ÚMFT támogatásai ne kerüljenek csökkentésre vagy elvonásra a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportoktól és kistérségektől.

A közmű-adósságok megelőzése. A mai normatív lakásfenntartási támogatások átlagos összege (3000 Ft/hó) a legszegényebb családok rezsijének tizedét sem fedezi.

A 180 napon belüli, illetve 50.000 Ft-nál kevesebb adósságot felhalmozott családok „adósságkezelése”. Ehhez szükséges az adósságkezelési szolgáltatás és tanácsadás kiterjesztése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre.

A lakáscsőd törvény gyorsított elfogadása.

Megelőző és kompenzáló programok gyors kidolgozása, megvalósítása. Például a szociálpolitikai lakástámogatás, a közmű ártámogatások megszűnésének kompenzálása.

A gyermekes családok szegényedését kompenzálni kell például az iskolai étkezés javításával, a szünetekre való kiterjesztésével, a közoktatásban nem részesülő gyermekek szociális étkeztetésbe vonásával, a napközbeni ellátások kiterjesztésével, a nagycsaládosok családi pótlékának lassú emelésével.

Budapest, 2009. április 20.

  MTA GYEP Iroda képviseletében:         Ferge Zsuzsa          Darvas Ágnes

2009 április 20. (hétfő)
(Hírek)
Tisztelt Ferge Zsuzsanna! Mély tisztelettel olvastam eddigi munkásságáról és a szegényekért való küzdéséről. Tisztelője vagyok, de az utóbbi, kormánynak tett javaslatáról, miszerint függesszék fel az egy gyermekes családok családi pótlékát, szeretnék pár megjegyzést tenni. Tisztelem a nagycsaládosokat, de úgy érzem a társadalom eddig is csak értük próbált tenni. Pár példa: nekik még jár az adókedvezmény, 1-2 gyerekes családoknak már régóta nem, ők jövedelemre való tekintet nélkül ingyen kapják a tankönyveket, kedvezményes étkeztetésben részesülnek gyermekeik, míg 1-2 gyermek esetében mindegy mennyi a jövedelem, keményen fizetni kell! A családi pótlék egy gyermekre számított összege is jóval nagyobb 3 gyermek esetén. Mindig azt mondtam és vallom, hogy tudom: 3 gyereknek 3 pár cipő kell, de 1 gyereknek is meg kell venni egy párat, akkor az én 1 gyerekem miért ér kevesebbet a társadalomnak?
Címkék: cikk hír
2009 április 16. (csütörtök)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

MTA GYEP  Iroda

Az MTA Gyerekszegénység elleni Programirodájának véleménye a T/9318. számú törvényjavaslat (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról) családi pótlékot érintő részeihez   A családi pótlék 50%-ának természetben való juttatását a gyermekvédelmi törvény alapelveivel, a gyermekek jólétének és védelmének biztosítását szolgáló szakmai törekvésekkel, valamint a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel egyaránt ellentétesnek tartjuk, ezért e javaslat  visszavonását javasoljuk. Amennyiben a gyermek szükségleteit a család önhibájából nem biztosítja, a védelembe vételi eljárás a jelenleg hatályos törvény alapján is célul tűzheti ki a szülők pénzkezelésének javítását, biztosíthatja az ehhez szükséges szakmai támogatásokat. Az ellenőrzés mellett nyújtott, szükség szerint eseti gondnok bevonásával folyósított természetbeni támogatás bevezetése egyértelműen diszkriminatív jellegű intézkedés. Egy bármilyen küszöbhöz (létminimum, nyugdíjminimum, minimálbér) viszonyítva alacsony összeg (családi pótlék 50%-a) felhasználása ürügyén, a probléma megfelelő azonosítására nem alkalmas nyilvántartási rendszer alapján, és a gyerek családból való kiemelésével fenyegetve, a gyermekes családok legelesettebb csoportjait célozza. A javasolt módosítások szakmailag indokolhatatlanok. 
2009 április 03. (péntek)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

MTA GYEP  Iroda

Az MTA-TKK  Gyerekszegénység elleni   Programiroda

gyermekes családok érdekeit kiemelő

véleménye

a kormányzat válságkezelő javaslatainak gyermekes családokat érintő elemeiről

A családi ellátások eddig tervezett – megtakarítást alig jelentő, bonyolult, társadalmilag káros lépései helyett egy viszonylag kevéssé fájdalmas és költséghatékony megoldást javaslunk: az 1 gyermekesek legkevésbé veszélyeztetett csoportjánál (2 szülős, 5 éven felüli gyerek) a családi pótlék ideiglenes felfüggesztését.  Néhány indokot alább ismertetünk. A válságkezelés számos, a gyermekes családokat érintő lépését összeférhetetlennek tartjuk a Nemzeti Stratégiával.  A családi pótlék, illetve a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások eddig javasolt módosításai megtakarítást alig jelentenek, költségesek, társadalmi hatásuk kiszámíthatatlan vagy kifejezetten káros; nem illeszkednek valamilyen konzisztens koncepcióhoz, és többnyire a nemzetközi gyakorlathoz sem. Az eddigi válságkezelő  tervek nem reagálnak a válság egyik legsúlyosabb következményére, a lakásvesztésre. (2009. márciusában csak Budapest IX. kerületében 300 családot fenyeget kilakoltatás.) Azonnali megoldás kell legalább gyermekes családok kilakoltatásának megakadályozására, és többet kell tenni a megelőzésért. Érvényt kell szerezni annak, hogy a kilakoltatás ne történhessen meg annak vizsgálata nélkül, hogy a család valóban megkapta-e azokat a pénzbeni és természetbeni szociális támogatásokat, amelyekre jogosult volt.  Tovább kell fejleszteni az adósságkezelés szabályozását. Jelentős szociális kedvezményhez jutáshoz kötelezően kapcsolódjon szociális, építési stb. szakértők mérlegelési kötelezettsége. 
2009 március 28. (szombat)
(Hírek)

MTI hír (2009. február 27.)

Nyári gyermekétkeztetésre fordítja a kormány a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából tavaly befolyt 1,2 milliárd forintot, és megduplázza az összeget - jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Budai Bernadett közölte: a múlt év során 187 ezer ember 1 százalékos felajánlásának köszönhetően összesen mintegy 1,2 milliárd forint gyűlt össze a gyermekszegénység elleni programra. A kormány úgy döntött, hogy a felajánlásokból összegyűlt összeg a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésére használható fel, és így költségvetés által e célra biztosított 1,2 milliárd forint megduplázható - jelentette be a szóvivő.

Budai Bernadett szavai szerint a felajánlásokból származó és a költségvetésben erre a célra elkülönített, így már összesen 2,4 milliárd forint hozzávetőleg 120 ezer rászoruló gyermek napi egyszeri meleg étkeztetését biztosítja majd az óvodai, iskolai nyári szünet idejére. A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a kabinet döntése illeszkedik a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégia 2007-2010 közötti cselekvési tervbe, amelynek egyik eleme a rászoruló gyermekek étkeztetésének biztosítása. A kormány döntése értelmében idén, a 2008-as jövedelmek bevallása során is fel lehet ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát a gyermekszegénység elleni programra, ennek technikai száma a 1627-es - mondta el Budai Bernadett, hozzátéve: az állampolgárok emellett támogathatják a Nemzeti tehetség programot is, amelynek technikai száma a 1823-as.

 

Címkék: cikk hír országos
2009 február 27. (péntek)
(Egyéb)
A Budapesti Szociális Forrásközpont egy nemzetközi konzorcium tagjaként vesz részt egy Európai Unió által támogatott programban.A résztvevő városok, London, Milano, Amsterdam, Helsinki és Budapest arra vállalkoztak, hogy megosztják egymással a tapasztalataikat, elsősorban a gyakorlati lépések terén.
2009 február 20. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)
A gyermekszegénység elleni kísérleti program keretében működő varsányi gyerekházba látogatott kedden Szűcs Erika szociális miniszter és Korózs Lajos államtitkár.
2009 február 06. (péntek)
(Hírek)
A Miniszterelnöki Hivatal honlapján elérhetők a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának munkájával kapcsolatos információk.
2009 január 14. (szerda)
(Hírek)
Míg a gyermekszegénységgel kapcsolatos felmérésekben Magyarország általában a fejlett országok  rangsorának végén kullog, a kisgyermekkori gondozásról most megjelent UNICEF jelentésben a középmezőny elején, 25 fejlett ország között a 7. helyen állunk.
2009 január 14. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

forrás: NOL 2009.január 10

Havas Gábor szociológus képmutatásnak tartja a kormány szociálpolitikai programját, ugyanakkor attól tart, hogy a szegregáció elleni küzdelem az oktatásban nem lehet igazán hatékony, mert az alapul vett adatok tévesek, de legalábbis hiányosak. A szegénységet régóta kutató szociológus szkeptikus abban a tekintetben, hogy a középosztály fölfogja-e valaha is az integráció elkerülhetetlen szükségességét.

 - "Az összes oktatási elemzés téves adatokon alapul" - nyilatkozta annak kapcsán, hogy az oktatási tárca módosított olyan jogszabályokon, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai elkülönítésének felszámolását célozzák. Kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok arról, hogy a településeken mekkora a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, így viszont eredménytelenek lehetnek a sok pénzből megvalósuló közoktatás-fejlesztési programok. Mely elemzések és programok ezek?

 

2009 január 12. (hétfő)
(Hírek)
Címkék: cikk hír országos
2008 december 24. (szerda)
(Hírek)
A 2008 szeptemberében az Európai Bizottságnak benyújtott Nemzeti Stratégiai Jelentés a Szociális Védelemről és Társadalmi Összetartozásról (NSJ) tartalmazza a fő átfogó stratégiai irányokat, valamint a következő évekre tervezett fő intézkedéseket a társadalmi összetartozás (társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem), a nyugdíjrendszerek, valamint az egészségügyi ellátórendszer és a tartós ápolás területein. Nemzeti Stratégiai Jelentés 2008-2010 - NSJ (letölthető az SZMM honlapjáról: HU / EN) A jelentéshez mellékletként kapcsolódik egy részletes helyzetelemzés, a 2006-2008-os Társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési terv (NCST) megvalósulásáról szóló átfogó beszámoló, valamint egy, a hazai jó gyakorlatokat bemutató fejezet is. Az EU tagállamainak Nemzeti Stratégiai Jelentései letölthetők innen. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem - stratégiák és gyakorlat című konferencia
2008 november 12. (szerda)
(Hírek)
By: MTI (2008-11-12 13:30)

Hungary's children are poorer than what the country's economic level can justify - poorer than the European Union average, and poorer in rural than in urban areas, said the head of the Hungarian Academy of Sciences Institute of Economics children's programme at a conference in Budapest on Tuesday. Sociologist and economist Zsuzsa Ferge pointed out that 14 percent of Hungarian children live in homes in which no one has a job. Only three other EU countries have worse numbers than that, she told the opening of the "Give Kids a Chance" project conference.

2008 november 12. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Forrás: Inforádió (2008.11.11) 

Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint azt az ország színvonala indokolná; Magyarországon a gyermekszegénység az uniós átlagnál nagyobb, és inkább falusi, mint városi jelenség - hangsúlyozta Ferge Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete gyerekprogram irodájának vezetője kedden, a témában rendezett budapesti konferencián.

2008 november 11. (kedd)
(Hírek)
  November 2008 - Ref 2275 How realistic is the government's pledge to end child poverty by 2020? The strategy is hugely ambitious and progress has stalled. This Round-up draws on the findings of seven reports about how to take forward different aspects of a child poverty strategy; examines the impact of current policy; and suggests what is needed to ensure the target is met.
2008 november 11. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

A mélyszegénységben élők eshetnek ki a szociális hálón, ha a középrétegek helyzete megrendül - interjú Szalai Júliával Kósa András forrás: Hírszerző.hu (2008-11-11 07:30)

Tavaly megjelent könyvében a rendszerváltás óta tapasztalható társadalmi folyamatokat elemzi, elsősorban a szegények szempontjából. Szalai Júlia szociológussal arról beszélgettünk, milyen társadalmi hatásai lehetnek a jövőre várhatóan bekövetkező recessziónak, a munkanélküliség megugrásának Magyarországon.

2008 november 11. (kedd)
<< Első < Előző 61 62 63 64 65 66 67 Következő > Utolsó >>