Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Kulcsszó keresése: Összesen 1332 találat van.
Címke: cikk Rendezés
Cikk
(Sajtó, nyilvánosság)

NEMÉNYI MÁRIA - Identitásstratégiák

Egy most folyó kutatás részeként interjúkat készítettünk 14 éves roma gyerekekkel - ezek az interjúk szolgáltatták a nyersanyagot ehhez a cikkhez.1 Kutatásunk fő kérdése az volt, hogyan formálja az iskoláskor vége felé járó roma gyerekek identitását az a szűkebb, személyes társadalomlélektani közeg, amit az iskola, az osztálytársak és a család jelent, illetve az a tágabb társadalompolitikai feltételrendszer, ami az iskolák működését, a családok életkörülményeit, a serdülő gyerekek egymás közti viszonyait meghatározza.

Az etnikai identitás kialakulását a kutatók többnyire úgy írják le, mint egy olyan folyamat eredményét, amely során egy kisebbségi csoporthoz tartozó személy tudatosítja magában az adott faji-etnikai csoporthoz tartozását. Ebben a folyamatban fontos mozzanat, hogy a kisebbségi csoporthoz tartozó személy számára milyen értékek asszociálódnak ahhoz a közösséghez, amihez tartozik, hogy vajon képes-e pozitív identitást kialakítani a saját csoport felértékelése által, vagy pedig éppen ellenkezőleg, ha a csoportjához akár csoportközi összehasonlításban, akár valamely külső fenyegetés révén negatív konnotációk tapadnak, éppen a negatív önkép, a negatív identitás, a csoport megtagadása válik-e jellemzővé.

(Az Educatióban hamarosan megjelenő tanulmány rövidített változata)

Eredeti cikk: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0707&article=2007-0218-2029-28OKEN

2007 június 04. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Nagy többséggel, 306 igen és három tartózkodás mellett fogadta el a Ház a "Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032" címet viselő határozati javaslatot. A dokumentum egyik legfontosabb célja, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkentse a gyerekek és családjaik szegénységét.

{phocadownload view=file|id=63|text=Országgyűlési Határozat|target=s}

2007 május 30. (szerda)
(Hírek)

Az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodája felhívást tesz közzé azzal a céllal, hogy összegyűjtse azokat a programokat, amelyek „jó gyakorlatként” mások számára is hasznosak lehetnek.

Olyan önkormányzati vagy civil kezdeményezéseket szeretnénk megismerni, amelyek kapcsolódnak a Gyermekszegénység Elleni Program, illetve a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia céljaihoz, fejlesztési területeihez. Eredményeket tudnak felmutatni a gyermekes családok, a gyerekek szegénységének csökkentése, élethelyzetének javítása terén. Azokat a módszereket, programokat kívánjuk összegyűjteni, majd rendszerezni, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a hátrányos helyzetű, szegény családok esélyeinek növeléséhez, illetve a gyerekek hátrányainak csökkentéséhez, életkilátásainak javításához – legyen szó a korai gyermekkort, az oktatást, a szociális szolgáltatásokat, a gyerekek egészségi állapotát, vagy épp a szülő könnyebb munkavállalását, a szülő-gyerek kapcsolat javítását érintő programokról, alternatív kezdeményezésről.

A „jó gyakorlatok” összegyűjtésével az a célunk, hogy a működő, eredményes programok mások számára is megismerhetők legyenek. Szeretnénk továbbá képet kapni az országban fellelhető sikeres gyakorlatokról, arról, hogy mások milyen módszerekkel, milyen eredményekkel dolgoznak. A gyerekek, illetve a hátrányos helyzetű családok társadalmi integrációját előmozdító, helyi szinten megvalósuló programokat a Programiroda összegyűjti, rendszerezi. Az innovatív, a szakmai közvélemény számára is értékes, hasznosítható leírásokat a www.gyerekesely.hu honlapon közzé tesszük.

Kérjük, amennyiben úgy gondolja, hogy a fenti kritériumoknak megfelelő, „jó gyakorlatként” definiálható program megvalósításában közreműködik, illetve tud ilyen jellegű kezdeményezésekről, írja meg nekünk. A program célcsoportját, módszertanát és eredményeit bemutató rövid leírásokat a következő címekre várjuk:

-  MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda

  1112 Budapest, Budaörsi u. 45.

zsombor@gyerekesely.hu

 Együttműködését, tapasztalatainak megosztását köszönjük!

MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda
2007 május 23. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

(ÖN-KOR-KÉP 2007. május)

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége meghívást kapott az Európai Szociális Hálózat (ESN) március 15–16-án Koppenhágában megtartott konferenciájára, amelyet Gyermekszegénység és jóléti ellátások címmel rendeztek meg. A gyermekszegénységről és a szociális ellátásokról szóló konferencia aktualitását az adta, hogy 2006-ban az Európai Tanács felhívta a tagországok figyelmét, tegyenek meg a lehető leghamarabb minden lehetséges lépést a gyermekszegénység visszaszorítására, annak érdekében, hogy képesek legyenek minden gyereknek egyenlő esélyeket biztosítani a fejlődéshez.

2007 május 20. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Magyarországon 700 ezer és 900 ezer között van azoknak a 18 év alatti gyerekeknek a száma, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, és a számuk folyamatosan nő - közölte a becsült adatokat Kissné Kollár Eszter, a gyermekszegénységről rendezett konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján Kecelen.

2007 május 20. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

A gyerekszegénység járványszerű terjedésére az lehetne gyógyír, ha bevezetésre kerülne olyan differenciált, egyéni teljesítményt jutalmazó vagy annak hiányát büntető családtámogatási-gyámhatósági program, amely nem a mennyiségi szemléletű utódnemzést, hanem a megfontolt, felelősségteljes, jövedelmi státusszal szinkronban lévő gyermekvállalást honorálná.

”Magyarországon 700 ezer és 900 ezer között van azoknak a 18 év alatti gyerekeknek a száma, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, és a számuk folyamatosan nő” – állapították meg a témában rendezett konferencián. Effajta adatsorokkal a rendszerváltás hajnala óta bombázzák a közvélemény lelkiismeretét. Nem mintha 1989-90 előtt ne lettek volna az alapvető dolgokban hiányt szenvedő kis-és fiatalkorúak. Csak épp a helyzetüket feltárni akaró kutatók pártállami szilenciumra ítéltettek. Ehhez viszonyítva már az is haladás, hogy a problémát elismerve, beszélünk róla. De ha nem érjük be a kór leírásával, hanem tenni is akarunk a létminimum alatt vegetálók gyarapodásának megakadályozására, úgy az ilyenkor szokásos obligát sopánkodáson felül kellene emelkedni. Illetve végiggondolni, mennyiben felelős a társadalom, s mennyiben családjuk e fiatalok kilátástalan helyzetéért.

(hvg 2007.05.18. http://hvg.hu/velemeny/20070518_gyereknyomor_szegenyseg.aspx)

2007 május 20. (vasárnap)
(Hírek)

HVG - 2007. május 09.

Egyelőre nem lesz kötelező négyéves kortól óvodába járni - átmenetileg feladta tervét a kormányzat. 2010-től viszont állítólag lesz elég hely az óvodákban.

Legkésőbb ötévesen meg kell kezdeni az óvodai nevelést, ugyanakkor már hároméves kortól biztosítani kell az óvodai férőhelyet mindazoknak, akik ezt igénylik - nyomatékosította az elvet a múlt héten a kormány. Bizonyos esetekben kevés a haladék: 2008. január 1-jéig valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyerek óvodai nevelését meg kell oldani hároméves kortól (ahogy azt egyébként 2005 óta törvényi s előírja), 2010 augusztusától pedig már minden jelentkezőt be kell fogadni. Az eredeti előterjesztés szigorúbb volt, de az egyeztetések nyomán kimaradt belőle a 4. életévtől élő óvodakötelezettség.

"Kis lépésekben haladunk a cél felé" - mondta a visszavonulás kapcsán a HVG-nek Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője. Tulajdonképpen már most is meg kellene szervezni az óvodai ellátást mindazon helyeken, ahol ezt a 3-5 éves gyerekek szülei igénylik - mondta Csillag, aki szerint a mostani törvénymódosítás elsősorban azt segíti, hogy azok a kis falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekek is eljussanak az óvodába, akik ma még nem tudnak.

{mos_sb_discuss: 8}

  Az eredeti cikk: http://hvg.hu/hvgfriss/2007.19/200719HVGFriss48.aspx

2007 május 11. (péntek)
(Hírek)

Tanulmány a Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatairól, kiterjesztésének lehetőségeiről

A program kiterjesztése során alapvető fontosságú lesz a helyi önkormányzatok megnyerése, érdekeltté tétele, feladatvállalása a programmal kapcsolatban. Ugyanakkor az önkormányzati intézmények nehézkességük, helyi politikai érdekeknek való kiszolgáltatottságuk miatt a települések egy részében nem tudnának a legjobb megvalósítói lenni a Biztos Kezdetnek. Ilyen esetben fontos szerepet kaphatnának az önkormányzattal együttműködő civil szervezetek, melyek rugalmasabb célmeghatározásuk, gyorsabb reagáló képességük miatt jobban tudnak alkalmazkodni a környezet változásaihoz. A civilek forrásai viszont általában nem elegendőek ahhoz, hogy önállóan működtessék a programot, így a helyi önkormányzat részvételére mindenképpen szükség van. Több helyen jól működött az a modell, melyben egy minden gyerekes család számára szolgáltatásokat nyújtó, nem stigmatizáló intézmény (pl. óvoda) szolgáltatásait bővítették ki a Biztos Kezdet programmal. A következő időszakban a szakmai minimumok meghatározásán kívül szükséges lenne a működési feltételek minimumát is megállapítani, és meghatározni azt is, hogy mi az, amit helyi forrásokból mindenképpen biztosítani kell a program számára.

Amennyiben a jövőben integrált óvodai, bölcsődei szolgáltatások kialakítására kerülne sor, akkor kézenfekvő lenne a Biztos Kezdet programot lehetőség szerint ezekhez az intézményekhez kapcsolni. Így a jelenleginél sokkal szélesebb körű, a családok szükségleteihez jobban igazodó szolgáltatások lennének kialakíthatók, melyek azonos helyen és időben elérhetőek. A kistelepüléseken működő kevés intézmény sokszor más, helyben nem létező intézmény funkcióinak egy részét is ellátja, így például az óvoda fontos segítő, közösségszervező, közművelődési funkciókat is betölt (lásd később az őrtilosi óvoda leírását). Az eredeti angliai Sure Start programban a Child Centre-ek szintén olyan integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmények, melyek a napközbeni gyermekfelügyelettől kezdve a szülők segítésén és oktatásán át szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások széles körét nyújtják az adott lakóközösségben élő bármely gyermekes családnak. A Sure Start irányítását néhol teljesen, másutt részlegesen integrálták a Child Centre-ekévek, ismét másutt az irányítás párhuzamosan, de egymással egyeztetet módon történik (http://www.surestart.gov.uk/publications/?Document=1546).

{mos_sb_discuss:8} 

A teljes tanulmány letölthető: http://www.gyerekesely.hu/component/option,com_docman/task,doc_download/gid,140/Itemid,3/

2007 május 11. (péntek)
(Hírek)

Biztos Kezdet programok indítása Magyarországon

A program előzményei Angliában

A Sure Start Program az Egyesült Királyságban a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában a hátrányos helyzetben lévők, így pl. a migráns családok állnak, amelyek sok esetben kevésbé tudják igénybe venni a különféle szolgáltatásokat. A Sure Start program 1999-ben indult az Egyesült Királyságban. A programot lépcsőzetesen vezették be, jelenleg a hatodik szakaszánál tart. Az eddig eltelt időszakban 500 helyi Sure Start kezdte el működését, amely négymillió hátrányos helyzetű gyermeket, vagyis a 4 év alatti szegénységben élő gyermekek egyharmadát érte el. A program két fő iránya:

a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme, képesség- és készségfejlesztése, valamint a család mint közösség erősítése, támogatása.

Forrás: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1&articleID=5900&ctag=articlelist&iid=1

{mos_sb_discuss:8}
2007 május 11. (péntek)
(Hírek)

A gyermeknevelés költségei és a társadalmi kompenzáció

A jóléti társadalomban a gyermek közjószág. Pontosabb megfogalmazásban ez a gyakorta hallott kifejezés inkább fogalmi gyorsírásnak tekintendő: nem szó szerint a gyermek a közjószág, hanem a jövő nemzedékek adófizetési képessége. A szerzők tanulmányukban a gyermeknevelési erőfeszítéseket terhelő láthatatlan járulékfizetés számszerűsítésével foglalkoznak. Megvizsgálják, hogy mennyibe kerül a gyermeknevelés a szülőnek és milyen kompenzációt ad ezért a társadalom. A gyermek közjószág-hányadának ismeretében megadják az egyéni hozzájárulás és a társadalmi kompenzáció egyenlegét. Végül bemutatják, hogy a kapott eredmények milyen korlátok között érvényesek, és milyen kérdések tisztázása árnyalhatja a képet.

2007 március 23. (péntek)
(Hírek)

Sólyom László köztársasági elnök március 15-e alkalmából - Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter előterjesztésére - állami kitüntetéseket adományozott, melyek átadására Kiss Péter minisztert kérte fel.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült: {mosimage}

Dr. Herczog Mária, a szociológiai tudomány kandidátusa, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet szakreferense: Az intézményes gyermekvédelem, a családjukon kívül nevelkedő gyermekek ellátásának javítása, és az intézményrendszerek működésének segítése területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül.

Dr. Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége alelnöke: A hazai szövetkezeti együttműködés fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepéért, a nemzetközi szövetkezeti mozgalom szervezeteiben végzett kimagasló munkájáért.

Címkék: cikk hír országos
2007 március 16. (péntek)
(Hírek)

A Magyarország Holnap konferenciával három tematikus kerekasztal munkája indul el Magyarország jövőjéről - a jövőnket érintő legfontosabb kérdésekről. Elsőként a nyugdíjrendszerről, az esélyteremtésről és a versenyképességről...

{mosimage}

2007 március 05. (hétfő)
(Hírek)

MEGHÍVÓ

Az OFA-ROP Hálózat Közép-Magyarországi Régiós Irodájának

workshopjára, amelynek témája:

Szövetkezz! - A szociális szövetkezetek előtt álló lehetőségek

Ideje: 2007. március 28. (szerda) 9.30-15.00

Helyszíne: Ében Hotel

(1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 15-17; az Örs Vezér terénél; www.gerandhotels.hu)

Tervezett program:

930-1000 Regisztráció

1000-1020 Előadás: dr. Hoffman István, jogi referens, Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Miért kellett a szövetkezeti törvényt megváltoztatni? - A szociális szövetkezet jogi háttere

1020-1040 Előadás: Serafin József, főosztályvezető-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szociális szövetkezet: társadalmi szükségletek, megoldási lehetőségek

1040-1100 Előadás: Karácsony Mihály, MEH szövetkezeti ügyek megbízottja

A szociális szövetkezetekre vonatkozó kormányrendelet részletes ismertetése

1100-1120 Előadás: Soltész Anikó, az OFA-ROP Hálózat kulcsszakértője, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója

A nonprofit vállalkozások előtt álló gazdasági lehetőségek

1120-1145 Csoportos konzultáció, a hallottak megvitatása, kérdések

1145-1200 Kávészünet

1200-1215 Előadás: Molnár Eszter, programvezető, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

A szociális szövetkezetek támogatását megcélzó OFA program ismertetése

1215-1235 „Ami már működik – szociális földprogram” - kísérleti projektek módszertani megközelítésben – dr. Nagyné Varga Ilona, igazgató, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont

1235-1300 „A tiszaadonyi példa bemutatása” – Lakatos József, polgármester, Tiszaadony

1300-1320 „Hal helyett hálót - a belecskai példa bemutatása” – Dr. Jakab Róbert, polgármester, Belecska

1320-1345 Csoportos konzultáció, a hallottak megvitatása, kérdések

1345 Ebédszünet

2007 március 02. (péntek)
(Hírek)

Herczog Mária szociológus professzor személyében magyar tagot választottak az ENSZ Gyermekjogi Bizottságába. {mosimage]} Az úgynevezett Gyermek jogairól szóló egyezményt - amelynek az emberi jogi egyezmények sorában egyedülálló módon 193 ország részese - 1989-ben New York-ban fogadták el. Az egyezmény alapján 1991-ben hozták létre a gyermekjogi bizottságot. Ennek feladata: a vállalt kötelezettségről készített országjelentések segítségével figyelemmel kísérni a gyermekek jogainak érvényesítését életkörülményeik, társadalmi esélyeik javítása érdekében. A testületbe a kormányok saját állampolgáraik közül, a gyermekeket érintő kérdésekben magasan képzett és elismert szakértőket jelölnek négy éves időszakra.

Címkék: cikk hír nemzetközi
2007 február 25. (vasárnap)
(Hírek)

Van mit javítani gyermekeink életkörülményein. A közismert tragikus példák mellett nemzetközi felmérések is erre intenek bennünket. Egyes adatok a sor végére, mások a középmezőnybe helyeznek bennünket.

Éhező szülők és gyermekeik, családok mélynyomora" cimmel jelent meg írás a Magyar Hírlap online oldalain, hírt adva a "Legyen jobb a gyerekeknek" stratégiáról Pintér Attila szerkesztésében, Jász Annamária, Smanykó Igor, Suhajda Zoltán, Végh Zsófia közreműködésével.

{mosimage}

Idézet a cikkből:

Legyen jobb a gyerekeknek A magyar gyermekes családok szegénységi arányai (százalék, 2004) Középső jövedelem 60% alatt/A KSH által számított létmin. alatt Összes háztartás: 14/28 Összes gyermekes házt.: 19/41 Egy gyermek van: 11/29 Két gyermek van: 19/34 Három vagy több gyermek van: 36/60 Forrás: Nemzeti stratégia

A stratégia kidolgozását egyfelől a gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi kötelezettségeink teszik szükségessé. A kabinet fontos társadalmi célnak tekinti a szegénységi ciklus megszakítását is. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a gyerekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nemcsak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy felnőttként bekapcsolódjon a nagy társadalmi rendszerekbe. Ugyancsak a gyermekek jóléte és a kormány szakmai elképzelése állt annak a tegnapi budapesti konferenciának a középpontjában, ahol a téma szakértői véleményezték a rendkívül összetett problémát. Ferge Zsuzsa szociológus a kormány Legyen jó a gyermekeknek című országgyűlési határozati javaslatát elemezve kijelentette: egy generáció alatt szeretnék növelni a gyermekek közötti társadalmi egyenjogúságot, csökkenteni az életesélyüket rontó devianciákat. A felsorolt eredményeknek a program szerint már rövid távon meg kell mutatkozniuk. A hosszú távú cél átalakítani mindazon társadalmi mechanizmusokat, intézményeket és szolgáltatásokat, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a kirekesztést.

2007 február 23. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Néhányan egy darab kenyérre is sóvárogva néznek, de olyan is van, aki kevés pénzét márkás ruhákra költi - különböző mértékű szegénységgel találkozni a Nógrád megyei Szécsényben és környékén. A szegénység a gyerekeket leginkább unalomba hajszolja: a kamaszok például órákat töltenek buszmegállókban üldögélve. Az ő helyzetük javításáért indítottak programot elsőként ebben a térségben. A helyiek egy része él az adódó új lehetőségekkel, de olyan is van, aki már nem bízik a programban.

{mosimage}

Az eredeti cikk az Origó portálon

2007 február 23. (péntek)
(Hírek)

Tolerancia és befogadás - Jó gyakorlatok az oktatásban Európa-szerte HOPPÁ Disszeminációs füzetek 7.

A kötetben szereplõ összefoglalókat olyan pedagógusok írták, akik valamilyen módon az átlagostól eltérõ hátterû vagy képességû tanulókat oktatnak, és külföldi tanulmányútjuk során vagy nemzetközi projektjük keretében is ezzel a témával foglalkoztak. Egyértelmû, hogy valamennyi szerzõ számos tapasztalattal gyarapodott a nemzetközi együttmûködés révén, amelyek mind a befogadó oktatás és a toleráns társadalom megvalósíthatóságát bizonyítják. Mint látni fogják, a jó példák gyûjtése mellett lehetõségük volt átgondolni saját itthoni tevékenységük eredményességét és a lehetséges fejlesztési irányokat is. Örömmel tapasztaltuk, hogy mindegyikük tudott olyan példát, gyakorlatot idézni, amelyet véleménye szerint "jobban csinálunk" Magyarországon, mint az egyes európai partnerországokban.

2007 február 15. (csütörtök)
(Hírek)

GYERMEKJÓLÉT A FEJLETT ORSZÁGOKBAN

Egy nemzet állapotának valódi fokmérője az, mekkora figyelmet fordít gyermekeire – az ő egészségükre, biztonságukra, anyagi jólétükre, oktatásukra és szocializációjukra és arra miként vannak szeretve, értékelve és beilleszkedve családjukba továbbá abba a társadalomba amelybe születtek.

Február 14-én mutatta be az UNICEF legújabb jelentését a gyermekek helyzetéről a fejlett országokban. A 21 fejlett országot tartalmazó rangsorban Magyarország a 19. helyet foglalja el.

A teljes kutatási jelentés letölthető dokumentuma

2007 február 15. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

A szécsényi kistérségben elindult a Gyermekesély program, amelynek célja a szegénységben élő családok számának csökkentése, a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáinak felszámolása, a térségben élő gyerekek életkörülményeinek és esélyeinek javítása – a helyi döntéshozók és szakemberek együttműködésével.

Eredeti cikk:

2007 február 05. (hétfő)
(Hírek)

Legyen jobb a gyermekeknek! Elkészült, és a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta annak az országgyűlési határozatnak a szövegtervezetét, amely parlamenti határozattal kíván össztársadalmi támogatottságot szerezni a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program legfontosabb céljainak és elfogadtatni a program alapelveit. Ön is segíthet a határozattervezet véglegesítésében és véleményezheti a "Legyen Jobb a Gyerekeknek" Nemzeti Stratégia 2007-2032 szövegét. Észrevételeit megküldheti közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalnak az Agnes.Varga@meh.hu email címen, vagy elküldheti a program kidolgozóinak a ptitkar@gyerekszegenyseg.hu címre, akik összesítve továbbítják azt az előterjesztőnek.

2007 január 25. (csütörtök)
<< Első < Előző 61 62 63 64 65 66 67 Következő > Utolsó >>