Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Kulcsszó keresése: Összesen 161 találat van.
Címke: statisztika; adat Rendezés
Cikk
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

  Tovább a kistérség híreihez >>

{phocadownload view=file|id=266|target=s}

{phocadownload view=file|id=271|target=s}

 

[nagyításhoz kattintson a térképre] {phocagallery view=category|categoryid=47|imageid=1783|imageshadow=shadow2|displaydownload=0|displaybuttons=0}

Forrás: https://teir.vati.hu/teirpub/kister_info_07.mainHonlap: http://www.kistelek.hu/kisterseg/

 

  Tovább a kistérség híreihez >>

 

2010 június 28. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

  Tovább a kistérség híreihez >>

{phocadownload view=file|id=264|target=s}

{phocadownload view=file|id=269|target=s}

 

[nagyításhoz kattintson a térképre] {phocagallery view=category|categoryid=47|imageid=1781|imageshadow=shadow2|displaydownload=0|displaybuttons=0}

Forrás: https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=kister_info_07&rq_proc=alap&kell_vissza=I&xterkod=4202 Honlap: http://www.batonyterenye.hu/portal/page?_pageid=1034,1&_dad=portal&_schema=PORTAL

 

{phocadownload view=file|id=273|target=s}

 

A kistérségi Gyerekesély Program honlapja

http://www.tagulovilag.hu/

 

  Tovább a kistérség híreihez >>

 

2010 június 28. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

{phocadownload view=file|id=263|target=s}

{phocadownload view=file|id=268|target=s}

 

[nagyításhoz kattintson a térképre] {phocagallery view=category|categoryid=47|imageid=1780|imageshadow=shadow2|displaydownload=0|displaybuttons=0} Honlap: http://www.kozep-nyirseg.hu/

 

A kistérségi Gyerekesély Program honlapja

http://baktagyerekesely.hu/

 

2010 június 28. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

 

Európa és környéke | Matus Dóra | 2010. június 19.

A nyomor generációkon keresztül öröklődik Megdöbbentő adatok a magyar gyerekekről

Az Európai Unióban 80 millió ember szegény, ebből 20 millió gyermek. A gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség problémájának okairól és potenciális megoldásairól tartott konferenciát a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete "A gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte Magyarországon és az Európai Unióban" címmel június 16-án az Európai Unió Házában.

A teljes cikket olvashatja el: Kitekintő.hu

2010 június 22. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Karrier | hvg.hu | 2010. június 21.

A tíz legégetőbb probléma Európában

A munkaerő-piaci helyzet továbbra is a legégetőbb kérdés az európai nemzetek számára - derül ki a GfK Association legújabb, témában végzett felméréséből.

A teljes cikket itt olvashatja el: hvg.hu

2010 június 21. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Belföld | MTI | 2010. június 21.

10 millió 7 ezren vagyunk

Az első negyedévben a halálozások csökkenése nagyobb mértékű volt, mint a születéseké, ezért a természetes fogyás üteme mérséklődött, és a népesség lélekszáma az időszak végén a bevándorlást is figyelembe véve 10 millió 7 ezer fő volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A népesség természetes fogyásának üteme a 2009. január-áprilisi 14 ezer 987-tel szemben 2010 első négy hónapjában 12 ezer 876 fő volt. A nemzetközi vándorlás eredményeként az ország lakossága ténylegesen ennél is kisebb mértékben, mintegy hétezerrel csökkent - tartalmazza a Népmozgalom, 2010. január-április című gyorstájékoztató.

A teljes cikket itt olvashatja el: mti.hu

2010 június 21. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Matalin Dóra| Népszabadság | 2010. június 17.

A segélyek védik a hazai gyerekeket a szegénységtől

„Foglalkozni kell vele, de úgy, hogy ezzel ne vonjuk el az összes figyelmet, erőt a társadalmi középtől”

Magyarországon a gyerekszegénység csak kicsit rosszabb az uniós átlagnál a viszonylag bőkezű készpénzes támogatások miatt – derül ki egy kutatásból.

A teljes cikket itt olvashatja el: Népszabadság online

2010 június 17. (csütörtök)
(Egyéb)
2011 első felében Magyarország adja az EU elnökséget. Ez különösen jó lehetőséget kínál arra, hogy építve az Unió elkötelezettségére és arra, hogy éppen most készültek el a kutatás eredményei - Magyarország demonstratívan megerősítse a gyermekszegénység monitorozására vonatkozó, most formálódó nemzetközi gyakorlatot. Ezzel összefüggésben az Európai Unió Magyarországi Képviselete és a TÁRKI konferenciát szervezett, amely a kutatás eredményeiből kiindulva keresi a politikai gyakorlat területén hazai és európai továbblépés lehetőségeit.
2010 június 16. (szerda)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

„Egy, ami sajnos nem nagyon sikeredik, ez a munkahelyteremtés; de hát ez nem az egyedi problémánk, hanem ez a térségnek a sajátossága…” (Iskolaigazgató, Szécsényi kistérség, 2008.)

A Szécsényi kistérség az Észak-Magyarországi Régióban található. Nógrád megye legkisebb statisztikai-területfejlesztési térsége, amely a legújabb besorolás szerint1  nincs ugyan az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége között, de fejlettségi sorrendben a 35. legrosszabb helyzetű. A kistérség – foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított – komplex mutatójának értéke 2,19 pont, amely jóval az átlag alatt marad (2,90 pont), ugyanakkor mindössze 0,2 ponttal magasabb, mint a 33 leghátrányosabb kistérség sorát záró lengyeltóti kistérség (2,17 pont). Kitekintve a kistérség határain túlra; mind a megye, mind a régió az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A megyék rangsorában Nógrádnál csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén rendelkezik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal.

1. ábra: A kedvezményezett kistérségek és a Szécsényi kistérség

Forrás: KSH, 2008.

A húszezer fős kistérség központja Szécsény város, amely 6359 fős népességével csak Rétságot előzi meg a hat nógrádi város sorában. A többi tizenkét község lakosságszáma 380 és 1900 fő között változik. Legkisebb az ófalujáról ismert Hollókő, legnépesebb a szintén a palóc centrumhoz tartozó Rimóc. A kistérség lakosságának ötöde gyerek (4088 fő), amely arány alig tér el a korcsoport országos arányától (19,3%).

1. tábla: A lakó-és az állandó népesség száma, a 0-17 évesek aránya a Szécsényi kistérség településein, 2008.

Forrás: KSH (TEIR)

Kevés munka – nagy szegénység

Ahogy a megye egészében és a régió nagy részében, úgy a Szécsényi kistérségben is súlyos gond a foglalkoztatási lehetőségek szűkössége, a magas munkanélküliség. Mindez egyértelműen meghatározza az itt élők jövedelmi helyzetét, életkörülményeit. A Nógrád megyei, elsősorban Salgótarján környéki bányászat, nehéz- és könnyűipar a rendszerváltáskor összeomlott, melynek következtében ezt a vidéket az átlagosnál nagyobb mértékben érintette a strukturális munkanélküliség. A segéd-és betanított munkások – köztük sok cigány – hosszú évek, évtizedek óta nem találnak munkát, de a jobban képzettek munkaerőpiaci helyzete sem sokkal kedvezőbb. A térség kistelepülésein az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, a számottevő munkaerőt felszívni képes munkáltatók szinte teljesen hiányoznak. A kistérségi munkanélküliségi ráta (15-64 évesek) tartósan és jelentősen rosszabb az országos átlagnál. Amíg az országban a munkanélküliség mértéke 2002 és 2008 között alig 2 százalékot emelkedett, addig a Szécsényi kistérségben 6,5 százalékot: a munkanélküliségi ráta (15,2 százalék) közel kétszerese az országosnak (7,9 százalék). A foglalkoztatottság szintje 2002-2008 között 3 százalékot emelkedett, így 2008-ban (48,2 százalék) 8,5 százalékkal maradt el az országos rátától (56,7 százalék)2.  Sokat elmond a munkalehetőségek hiányáról az is, hogy 2008-ban a gyerekes családok harmadában (34,1 százalék) egyáltalán nem volt foglalkoztatott; ez a 2007-es országos aránynak (14,4 százalék) több mint kétszerese.

A szegénység alapvetően a rendszeres munkajövedelem hiánya miatt alakul ki. A kedvezőtlen foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett nem meglepő, hogy a kistérségben élők jelentős része létbizonytalanságban él.  Egy 2008-as felmérés szerint a gyerekes családok 43,6 százalék él jövedelmi szegénységben, miközben 2007-ben az országos ráta 19 százalék volt. Ráadásul korábbi adatfelvételekkel összehasonlítva az látszik, hogy a Szécsényi kistérségben a szegénység mértéke az utóbbi években emelkedett (2004-ben a gyerekes családok 38,3, 2007-ben 40,4 százaléka volt szegény). Mindez nagymértékben meghatározza az életkörülményeket és életesélyeket: 2008-ban a családok közel negyedében fordult elő, hogy nem jutott elég pénz élelmiszerre, harmaduk (29,1 százalék) volt eladósodva, és mintegy tizedük (12,3 százalék) otthonában nem volt fürdőszoba.

A Szécsényi kistérség települései

Forrás: TEIR

 

1 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. Törvény, illetve a 311/2007. (XI.17.) kormányhatározat alapján.

2 ÁFSZ és KSH adatok alapján.

2010 április 29. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

A lap | Matalin Dóra | 2010. április 23.

Roma gyereknek nem, haiti árvának szívesen adnak a magyarok

A kóbor kutyák és a haiti árvák inkább meghatják a magyar adományozókat, mint a hazai rászoruló gyerekek – állítják civil szervezetek. Az okok között a romaellenesség és a tájékozatlanság egyaránt szerepel, de sokat számít az is, hogy kiket mutatnak többször a televíziókban.

A cikket itt olvashatja el:  Népszabadság

2010 április 23. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Gazdaság | Szabó Brigitta | 2010. április 7.

Jobban élünk, mint nyolc éve, de rosszabbul, mint négy éve A munkanélküliség jelenti ma a legsúlyosabb problémát

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

Bővebben ld.:  Népszabadság

2010 április 07. (szerda)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

 

KOMPLEX KISTÉRSÉGI GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAMOK

{phocadownload view=file|id=309|target=s}

A TÉNYEK

A gyerekek, pontosabban a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráták évek óta meghaladják az ország népességére jellemző átlagos szintet. A legutolsó statisztikai adatok alapján a teljes népesség 12-13, a gyerekek 19-20%-a él a medián jövedelem 60%-a alatt. (Ez a küszöb egy fogyasztási egységre számítva megközelítőleg havi 50 ezer Ft jövedelmet jelentett 2007-ben.)

A gyerekes családokat sem érinti egyformán ez a jelenség. A három és többgyerekes, valamint az egyszülős családok esetében legnagyobb a szegénységi kockázat, közöttük a szegénységben élők aránya megközelítőleg háromszorosa a teljes népességre jellemző szintnek.

A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők az alacsony aktivitási arány és iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya; a „rossz” lakóhely, depressziós térség; rossz egészségi állapot, a roma népességhez tartozás. A szegénységben való felnevelkedés különösen veszélyezteti azokat a gyerekeket, akiknek szülei alacsony iskolázottságúak, a munkaerőpiacról tartósan kiszorulnak, sokadmagukkal nevelkednek egy családban, kis falvakban élnek, romák.

A szegénység újratermelődésének két legmeghatározóbb intézménye és színtere a család és az iskola. A szülői erőforrások hiánya szűkíti a gyermekek esélyeit arra, hogy képességeiket időben, sokféle irányba fejlesszék. A létbizonytalanság és a szűkösség, a megfelelő családi minták hiánya és a gyermekekkel foglalkozó intézmények szakmai tevékenységének hiányosságai jelentősen korlátozzák a sikeres társadalmi beilleszkedés esélyeit. Az iskolai végzettség a szocializációs folyamat egyik legnagyobb súlyú kimenete, és egyben a felnőttkori társadalmi helyzet egyik legfontosabb meghatározója.

MIÉRT SZÜKSÉGES A TÁRSADALMI BEAVATKOZÁS

• A gyerekeknek nincs idejük várni! A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak. • A korai életkorban történő beavatkozások jóval hatékonyabbak, mint a későbbi kompenzáló programok. • A szegénységet újratermelő társadalmi folyamatok megszakítása a korai életkorban kezdődő, közös felelősségű beavatkozást igényel. • Beavatkozás hiányában a következmény: fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, szociális ellátásokra). • Beavatkozás hiányában a következmény: fenntarthatatlan társadalom (társadalmi feszültségek, kettészakadó társadalom, reménytelenség, passzivitás, betegség, bűnözés és költségei).

KOMPLEX GENERÁCIÓS PROGRAMA GYEREKSZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSÉRE –„LEGYEN JOBB A GYEREKEKNEK” NEMZETI STRATÉGIA

A fenti problémák megoldására tett javaslatként készült el kormányzati felkérésre a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program1 2006 márciusában. Ez egyrészt olyan javaslatokat tartalmazott, amelyek a gyermekszegénység csökkentését, újratermelődésének korlátozását szolgálják, másrészt felvázolta a hosszú távra, legalább egy generációnyi időre (25 éves időszakra, 2007-2032.) tervezett program fő irányvonalait, harmadrészt részletesebben kidolgozta az első három év teendőit.

A stratégia és egyben a program céljai a következők.

• Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. • Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. • Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

A program alapján készült „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát, az Országgyűlés 2007 májusában a parlamenti pártok szinte egyhangú egyetértése mellett fogadta el.

A Stratégia hangsúlyozza a komplex megközelítést, a szolgáltatások összehangolásának szükségességét. A stratégia céljainak elérése érdekében szükséges olyan, a hátrányos helyzetű térségek speciális jellemzőire szabott fejlesztési koncepciók kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a helyi erőforrások és az elérhető támogatások összehangolását.

A gyerekek jövőbeni esélyeinek javítása, a kulturális, szocializációs hátrányok csökkentése összetett feladat, hosszú távon segíti a hátrányos helyzetű csoportok gazdasági aktivitásának növelését. Lényeges eleme a gyerekek gondozásában, nevelésében, készségfejlesztésében, képességgondozásában, oktatásában és védelmében szerepet játszó intézmények (egészségügyi ellátás, védőnői szolgáltatás, közoktatási intézmények, gyermekjóléti szolgáltatások, gyerekeknek szolgáltatást nyújtó civil szervezetek, stb.) szektortól független együttműködése. Különös figyelmet igényelnek azok a régiók, ahol a szegénységben élő gyerekek aránya az országos átlagot meghaladja. A településszerkezetet tekintve ezekben a régiókban dominánsak az aprófalvak, ezáltal az alapvető egészségügyi, szociális és gyerekjóléti, valamint közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés az ott élők számára nehézséget okoz.

A stratégiát megalkotó szakértői munkacsoport a Miniszterelnöki Hivatal és az MTA közötti együttműködésben, az ún. stratégiai kutatások keretében állította fel az MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodát. Az Iroda egyik kulcsfontosságú feladata – a gyerekekre és családjaikra vonatkozó jogalkotás figyelemmel követése, a jogszabálytervezetek véleményezése, jogszabályokra vonatkozó javaslattétel és az azokat megalapozó adatfelvétel és –feldolgozás mellett – a Stratégia végrehajtásának modellezése a Szécsényi kistérségi alkalmazási kísérlet keretében.

HOGYAN KAPCSOLÓDNAK A NEMZETI STRATÉGIÁHOZA TÁMOP 5.2.1, 5.2.2 ÉS 5.2.3 INTÉZKEDÉSEI

2007 volt a Nemzeti Stratégia induló éve. Ebben az évben a gyerekes családok helyzete romlott. A romlás oka az előre is látható rossz gazdasági helyzet és forráshiány, amely nem párosult a sebezhető csoportok – így a gyermekesek -– különös, illetve elégséges védelmével. A gyerekes családok szükségleteire válaszoló Stratégia komplex megvalósítását költségvetési források hiányában a kormány mellőzte, egyes elemeinek végrehajtását a szintén 2007-ben induló ÚMFT körébe utalta.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szinte minden operatív programja tartalmaz olyan elemeket, amelyek hatással vannak a gyermekes családok, a gyermekek helyzetére. Alapvető probléma azonban, hogy a társadalmi problémák komplex közelítését célzó, az uniós forrásokat nem az ágazati logika mentén felhasználó „Gyermekesély” zászlóshajó-kísérlet meghiúsult. Így az akciótervekben (AT) megjelenő intézkedések csak részben jelentenek összehangolt, komplex fejlesztéseket. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében jelenleg egy olyan konstrukció megvalósítása van folyamatban, amely egyértelműen a gyermekszegénység elleni Nemzeti stratégiához kapcsolódik. A TÁMOP 5.2.1-es kiemelt program a Stratégia két elemének - korai fejlesztés és képességgondozás, valamint kistérségi komplex gyerekszegénység programok – országos kiterjesztését készíti elő.

TÁMOP 5.2.1: „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése”

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet és vele konzorciumban együttműködő MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda valósítja meg 2008 és 2010 között a „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projektet. A program összefoglaló céljai:

– a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a gyerekek és családjaik helyzetét javító komplex helyi programok kidolgozásának és megvalósításának elősegítése, – a Biztos kezdet programok szakmai-módszertani megalapozása és országos elterjesztése.

A projekt céljai szorosan kapcsolódnak az országgyűlési határozatban elfogadott „Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia kiemelt fejlesztési irányaihoz, melyek indokoltságát a gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a szegénységi ciklus megszakítása és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése jelentik.

Közvetlenül a projekt a Stratégia alábbi fejlesztési irányaihoz kapcsolódik: • a képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások fejlesztése, a szegregáció megszüntetése • a gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése • Egészségesebb gyermekkor biztosítása

1) Komplex kistérségi programok:

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda által 2006-óta működtetett szécsényi alkalmazási kísérlet számos, más kistérségi programokban is hasznosítható tapasztalatot hozott. Ezen tapasztalatok, tanulságok tágabb érvényesítésére ad lehetőséget a TÁMOP 5.2.1-es kiemelt program.

A kistérségi programok megalapozásával a projekt célja a szolgáltatások működésének gyerek- és családbarátabbá alakítása, a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a szegregáció enyhítése.

A Gyermekprogram Iroda a komplex kistérségi programok előkészítésébe tizenegy, a harminchárom komplex programmal támogatott leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozó, együttműködésre nyitott kistérséget vont be:

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: MTA RKK

A fejlesztések eredményeképpen a programban részt vevő kistérségek, települések a gyerekek fejlődését, a hátrányos helyzetű családban élők felzárkózását segítő környezetet biztosíthatnak az ott élő családok számára.

A komplex program megvalósításának feltételeit várhatóan a TÁMOP 5.2.3. (Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) konstrukciója biztosítja majd pályázati eljárás lebonyolítását követően, amelyre a tervek szerint a 2009-2010-es akciótervben kerül sor.

A kiválasztott kistérségek felkészülését regionális koordinátorok segítik. A kistérségekben a koordinátorok az alábbi együttműködési lehetőségeket ajánlják fel: • megismertetni a kistérség minden érintettjével a Nemzeti Stratégiát; • segíteni az értelmezést; • elérni, hogy a szemlélete belsővé váljon, és áthassa az érintettek tevékenységét; • pontos, és árnyalt helyzetkép készítése a kistérségről; • a kistérségek legfontosabb érintett szereplői rendelkezzenek egyfajta, a Nemzeti Stratégia alapelvein nyugvó jövőképpel, készen álljanak a gyerekbizottság felállítására és a stratégia kidolgozására.

Az együttműködési területek mellett a főállású munkatársak segítenek: • a szécsényi alkalmazás kísérlet tapasztalatainak átadásában; • a program megismertetésében, a helyi érdeklődés felkeltésében, az érintett és érdekelt felek felkutatásában; • együttműködések kialakításában különösen a helyi fejlesztésben érdekelt szervezetek, hálózatok képviselőivel; • helyi szakértők programba vonásában és felkészítésében (képzés); • kistérségi helyzetkép elkészítésében való közreműködéssel; • kistérségi jövőkép elkészítésében való közreműködéssel; • tanácsadással a kapcsolódó pályázatok elkészítésében.

A koordinátorok az alábbi együttműködést várják a kistérségi szereplőktől a munka során: • a Nemzeti Stratégia alapelveinek és céljainak megismerését és elfogadását a gyakorlatban is; • lehetőséget, hogy a térség érintett szereplőivel együtt dolgozhassanak: társulás és munkaszervezete, önkormányzatok, gyermek- és közoktatási intézmények, egészségügyi és szociális szolgáltatások, civil szervezetek, stb.; • információszolgáltatást; • aktív együttműködést, az érintettek együttműködésének ösztönzését, rendszeres párbeszédet.

2) A Biztos kezdet programok szakmai-módszertani megalapozása és országos elterjesztése

A gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozása érdekében szükséges, hogy az ország egyre több hátrányos helyzetű településén és településrészein legyenek elérhetőek a 0-5 éves gyerekek és szüleik számára a korai életévekre irányuló képességgondozó, fejlesztő szolgáltatások. A Biztos Kezdet programok révén így magas színvonalú szolgáltatáshoz juthatnak azok a családok, akik olyan településen, településrészen élnek, ahol a napközbeni szolgáltatásokkal való ellátottság a legrosszabb és ahol a legmagasabb a szegénység kockázata.

Az 5.2.1-es kiemelt program SZMI-ben folyó tevékenysége készíti elő az ÚMFT TÁMOP 5.2.2-es intézkedését. Ennek keretében 2009 és 2011 között megközelítőleg 200 program indítása várható.

Ilyen jelentős méretű fejlesztés sikerének – különös tekintettel arra, hogy ezek a programok az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben és hátrányos helyzetű településrészein valósulnak meg - feltétele a világos stratégia és pontos – a modell szakmai megalapozottságára és a teljesítményértékelés rendszerére is kitérő – tervezés. Cél egy olyan hálózat kialakítása, ami a program minimális szolgáltatásait megbízható színvonalon képes teljesíteni, dokumentálni, értékelni, fejleszteni, ami motiválja a program munkatársait arra, hogy a Biztos Kezdet program céljaival és alapelveivel összhangban lévő, magas színvonalú, az egyéni szükségletekhez is igazodó szolgáltatást nyújtson.

További információk lelőhelyei:

{phocadownload view=file|id=125|target=b}

{phocadownload view=file|id=63|target=b}

{phocadownload view=file|id=126|target=b}

{phocadownload view=file|id=127|target=b}

1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozata „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.)

Új Magyarország fejlesztési terv

ÚMFT Akciótervek 2007-2008

ÚMFT Akciótervek 2009-2010

Új Széchenyi Terv

{phocadownload view=file|id=413|target=s}

{phocadownload view=file|id=414|target=s}

1 A nemzeti programot Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével az MTA keretében 2005 végén létrehozott Gyerekprogram Iroda (GYEP Iroda) munkatársai állították össze számos szakértő és civil szervezet közreműködésével.

2010 április 02. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Gazdaság | Kiss Gergely | 2010. március 26.

Nyolc év: kétszer több állástalan

Nyolc év alatt nemhogy javítani nem tudták a munkaerőpiac helyzetét a szocialista és liberális kormányok, hanem még rontották is az elmaradó szerkezeti átalakításokkal, a megszorításokkal, a belső piac legyengítésével. Az ország irányítói akkor sem tudtak élni a lehetőségekkel, amikor még növekedett a gazdaság, s megnyílt az út az európai uniós források lehívása előtt.

Bővebben ld.: Magyar Hírlap online

2010 március 26. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Hírek| 2010.03.24.

Kevesebb a gyerek, de kevesebb a halott is A KSH adatai szerint még 10 millió felett van Magyarország népessége.

Az EgészségMonitor hiánypótló új műfajként először készített összefoglaló tanulmányt a magyarok egészségi állapotáról.

Magyarország lélekszáma 10 millió 11 ezer volt január végén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslése szerint. A lakosságszám természetes fogyása 3377 volt, 631-gyel kevesebb az egy évvel korábbinál - olvasható az MTI-hez szerdán eljuttatott gyorsjelentésben.

Bővebben ld.:  Weborvos.hu

2010 március 24. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Gazdaság | MNO - FMM | 2010. március 21.

Húszmillió gyermek él szegénységben Európában

Az EU polgárai közül 80 millió él szegénységben, közülük 20 millió gyermek, és a szegénység alapvető hatással van életesélyeikre – mondta egy hétvégi londoni szakkonferencián Andor László EU-biztos.

Bővebben ld.:  Magyar Nemzet Online

2010 március 21. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Cikkek| MTI/Menedzsment Fórum | 2010. március 15.

A magyarok 15 százaléka fagyoskodik

Becslések szerint évente 1500-2000 ember veszti életét Magyarországon az energiaszegénység miatt, vagyis mert nem tud a létfenntartásához elegendő energiát vásárolni - ismerteti a Közép-európai Egyetem (CEU) Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ és a Védegyelet Együttműködésben a Környezeti Igazságosság Munkacsoport közös sajtóközleményében.

Bővebben ld.:  Menedzsment Fórum

2010 március 15. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Gazdaság| MTI/hvg.hu | 2010.03.15.

A magyar foglalkoztatottság az EU legrosszabbjai közt

Magyarországon tavaly a foglalkoztatottak létszáma sokkal alacsonyabb volt mint egy évvel korábban, a 15-64 éves korcsoportra számított 55,4 százalékos foglalkoztatási ráta jelentősen alulmúlta a 64,8 százalékos európai uniós átlagot - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából.

Bővebben ld.:  hvg.hu

2010 március 15. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Gazdaság | Varga Dóra | 2010. március 11.

Régen a drogtól, ma a munkanélküliségtől félnek a fiatalok Már a kilenc-tíz éves gyerekek is értik, mi az egzisztenciális bizonytalanság

Már a gyerekeket sem hagyja hidegen a munkanélküliség, igaz, ők egyelőre csak szüleik állása miatt aggódnak. A diákok vagy a fiatal munkavállalók azonban már saját jövőjüket is pesszimistán látják, ráadásul sem az iskolában, sem a családjukban nem tanulnak olyan stratégiát, amelyet egy krízishelyzetben követhetnének.

Bővebben ld.:  Népszabadság

2010 március 11. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

Karrier | 2010. március 03.

Munka 3 éven aluli gyerekkelő

Világszerte gondot jelent a dolgozó vagy dolgozni kívánó szülők számára, hogy gyermekeik számára megfelelő gondozást biztosítsanak - állítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb tanulmánya.

Bővebben ld.:  hvg.hu

2010 március 03. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Noller | 2010. február 18.

Már 9 hónaposan megkezdődik a leszakadás

Az ötéves korukban problémásnak számító gyerekek már kilenc hónaposan is kevésbé fejlettek - derül ki a Millenium Cohort Study felméréséből ...

Bővebben ld.:  nol.hu

2010 február 18. (csütörtök)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>