Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap
Kulcsszó keresése: Összesen 127 találat van.
Címke: tanulmány; publikáció Rendezés
Cikk
(Sajtó, nyilvánosság)

Közelről | 2011. május 12.

Tíz gyerekből nyolc olyan családban él, ahol legföljebb csak az apának vagy az anyának van munkája. Akkor esznek, ha éppen van mit, és a szerencsésebbek egyedül alszanak az ágyukban. Ma ilyen az élet az ország leghátrányosabb településein, és sokszor fővárosi lakótelepeken is, ahol egész generációk nőnek fel anélkül, hogy kapnának akár egyetlen esélyt is az életben.

A teljes cikket és a hangfelvételt itt találja meg: MR1-Kossuth Rádió

2011 május 12. (csütörtök)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Elkészült a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának második, egyben utolsó jelentése a magyarországi gyermekszegénység alakulásáról. A 2010. évi jelentés könyvbemutatójára 2011. május 11-én került sor.

 

A jelentést letöltheti a Gyerekmonitor honlapjáról: Gyerekesélyek Magyarországon - 2010

Az előző évi jelentést itt találja meg: Gyerekesélyek Magyarországon - 2009

A folytatásban megtalálja a konferencia programját, előadásait és sajtóvisszhangját ...

2011 május 12. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

Itthon | Kiss András | 2011. május 12.

Négy év alatt másfélszeresére nőtt a szegénységben élő gyerekek aránya 2009 végére – derül ki a Gyerekesélyek Magyarországon című kiadvány tegnapi bemutatóján. A kötetet szerkesztő Ferge Zsuzsa szerint a tervezett elvonások miatt legalább 25 százalékkal csökkennek a legszegényebbeknek jutó források, melynek felmérhetetlen következményei lesznek.

A teljes cikket itt olvashatja el: metropol.hu

2011 május 12. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

[origo] itthon | [origo] | 2011. május 12.

Az elvonások miatt 20-25 százalékos jövedelemcsökkenésre számíthatnak a legszegényebbek egy szakértő szerint, és ennek a következménye lehet bűnözés, rasszizmus és éhezés is. Az illetékes államtitkárság szerint indokolt, hogy például a gyermekszegénységnek legyen koordinációja a kormányon belül. A tervek között szerepel az is, hogy 25 év alatt megszüntessék a "gyermekszegénység bugyrait".

A videóinterjút itt tekintheti meg: [origo] itthon

2011 május 12. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

Hazai vonatkozású hírek | MTI | 2011. május 11.

Ferge Zsuzsa szociológus szerint míg Nyugat-Európában a gyermekszegénység főként városi, addig Magyarországon és Kelet-Európában elsősorban falusi jelenség.

A szociológus a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégia értékelő bizottságának tavalyi jelentését bemutató szerdai fővárosi sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy Magyarország a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét és az általános szegénységet tekintve Európa középső mezőnyében helyezkedik el. Ugyanakkor rendkívül nagy a különbség az átlagos szegénység és a gyermekszegénység aránya között, utóbbi mértéke több mint 10 százalékkal nagyobb.

A teljes cikket itt olvashatja el: Galamus Csoport

2011 május 11. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Belföld | MTI | 2011. május 11.

Ferge Zsuzsa szociológus szerint míg Nyugat-Európában a gyermekszegénység főként városi, addig Magyarországon és Kelet-Európában elsősorban falusi jelenség.

A teljes cikket itt olvashatja el: ZIPP

2011 május 11. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Belföld | BI | 2011. május 11.

A szegénységi küszöbön és az alatt élő mintegy 3 millió ember életszínvonala néhány éven belül 25 százalékkal csökkenhet – figyelmeztetett Ferge Zsuzsa szociológus, aki hozzátette, egy ilyen mértékű továbbszegényedés felmérhetetlen következményekkel járhat az országra nézve. A gyermekeket különösen sújtja a szegénység.

„A gyermek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába” – idézték szakemberek a WHO egy régi szlogenjét a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 2010. évi jelentése bemutatóján. A magyar állam, úgy tűnik, nem sokat fektet be a jövő társadalmába, ugyanis a gyermekek helyzete folyamatosan romlik, 2008 óta szinte minden vizsgált mutató ezt támasztja alá. A gyerekeket és családjaikat, a gyerekeseket és nem gyerekeseket megosztó egyenlőtlenségek 2009-ben minden fontos törésvonal mentén igen jelentősek voltak.

A teljes cikket itt olvashatja el: FN.hu

2011 május 11. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

OktpolCafé | Setányi János | 2011. március 27.

Amikor felsőoktatásunkról gondolkodunk, elsősorban a 90-es évek gyors hallgatólétszám-növekedése, és az azt kísérő kapacitáshiányok jutnak eszünkbe. A jobban tájékozottak az ezredfordulótól felgyorsuló, szinte kizárólag világbanki hitelből majd az európai forrásokból finanszírozott kapacitásbővítésre és tartalmi modernizációra asszociálnak. Már nem sokáig.

A teljes bejegyzést itt olvashatja el: OktpolCafé

2011 március 27. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Kende Ágnes | 2011. március 18.

(A szerző szociológus, az MTA Gyerekszegénység Elleni Program közoktatási szakértője)

Vannak olyan társadalmi változásokat előidézni akaró programok, például a szegénység ellenesek, amelyek eredményességéhez sok idő kell. És vannak olyan szerkezeti átalakításokért kiáltó nagy területek, mint például az oktatás, amihez szintén sok idő kell. A társadalmi változások pedig megvalósíthatatlanok a szerkezeti átalakítások nélkül.

A teljes cikket itt olvashatja el: Tagok vagyunk

2011 március 18. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

OktpolCafé | Radó Péter | 2011. március 7.

Mi várható a magyar oktatás átszervezésétől?

"Az irány tehát világos: Bulgária, majd Montenegró és Albánia. Ez persze eltarthat egy darabig."

A teljes bejegyzést itt olvashatja el: OktpolCafé

2011 március 07. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

2010. évfolyam: 4. szám | Kőműves Ágnes

Kőműves Ágnes összefoglalója a Szécsényi Gyerekesély Programról a Család, Gyermek, Ifjúság című folyóirat 2010. évfolyam: 4. számában jelent meg.

{phocadownload view=file|id=323|target=s}

2011 január 23. (vasárnap)
(Egyéb)

"... Ez az elemzés a 2009. évi EU-SILC- (Statistics on Income and Living Conditions) adatfelvétel nemzeti adaptációja, valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő modul alapján készült. Az EU-SILC-felvétel a jövedelmekre, a társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére, illetve a szegénységre vonatkozóan gyűjt adatokat. A 2009. évi kiegészítő modul célja a szegénység nem jövedelmi alapú vizsgálata volt, vagyis az életmód, életvitel területén megmutatkozó nélkülözést, ezen belül is a gyermekek nevelésének feltételeiben jelentkező nehézségeket tárta fel. Főbb megállapításaink:

- A gyermekszegénység összetett jelenség, ami a létbizonytalanság körén belül az elégtelen és egészségtelen táplálkozást, a rossz lakásviszonyokat és a kielégítetlen alapszükségletek sorát hordozza magában.- A hátrányos helyzet legfőbb okai a társadalmi egyenlőtlenségben keresendők. A gyermekek deprivációjának magyarázata főleg az őket nevelő család jövedelemszegénységének következménye, ami nem ritkán jár együtt a szülők negatív munkaerő-piaci potenciáljával.- A szülők az alapvető szükségletek kielégítése terén akár saját jólétük rovására is biztosítják gyermeküknek a megfelelő minőségi táplálkozást, a ruházatot, azonban a társas kapcsolatok esetében ez már nincs így.- A háztartás jövedelemszegénysége nagyobb eséllyel társul a javak halmozott nélkülözéséhez..."

A KSH internetes kiadványát letöltheti itt: Központi Statisztikai Hivatal

2010 november 18. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

Ónody-Molnár Dóra | Népszabadság | 2010. szeptember 21.

Egy kutatás eltorzított következtetései – Nem annyira ellenséges a közvélemény, ahogy azt állítják

Ahol bevezették az integrált pedagógiai programot, ott a mélyszegénységben élő nem roma és roma gyerek jobban felszerelt iskolába járnak, jobbak a továbbtanulási mutatóik, azaz nagyobb esélyük van a kitörésre. Ezt állítja Havas Gábor és Zolnay János, az a két szociológus, akinek a kutatására hivatkozva a jobboldal az integrációs politika csődjéről beszél.

A teljes cikket itt olvashatja el: Népszabadság online

2010 szeptember 21. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Kecskés Éva | 2010. augusztus

Közösségi szociális munka egy hátrányos helyzetű kistelepülésenA SZÉCSÉNYI GYEREKPROGRAM (SZGYEP) lakhatási programja

A szociális munka szakmai közéleti lapjának, a Hálónak 2010. augusztusi számában jelent meg munkatársunk, Kecskés Éva cikke a szécsényi gyerekprogram lakhatási programjáról.

{phocadownload view=file|id=292|target=s}

 

2010 szeptember 16. (csütörtök)

{phocadownload view=file|id=278|target=s}

{phocadownload view=file|id=285|target=s}

2010 augusztus 03. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Balogh Adrienne| Népszabadság | Vélemény | 2010. június 17.

Csalárd romaprogram

A kormány tavaly szeptemberben programot indított diplomás romák foglalkoztatására. Meghirdetése dicsérendő volt, végrehajtásának módja annál kevésbé. Célul tűzte ki, hogy évek óta munkanélküli, diplomás roma fiatalok a közigazgatásban kapjanak munkát. Beindításáról a televízióból értesülhettünk, azonban hosszas érdeklődés után tudtuk csak meg, hol kell jelentkezni.

A teljes cikket itt olvashatja el: Népszabadság online

2010 június 17. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

PONT 7 | atv.hu | 2010. május 23.

Bánó András beszélget Ferge Zsuzsával "Társadalmi áramlatok és egyéni szerepek" c. könyve kapcsán.

Az adást itt tekintheti meg: ATV

2010 május 26. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Belföld | Munk Veronika | 2010. április 23.

Szegény cigány nő és szegény nem cigány nő

Mélyszegénységben felértékelődik a nő szerepe, mert rendszeres jövedelmet hoz a családnak, és a hivatalos statisztikákhoz képest sokkal több szegény dolgozik, főként feketén vagy alkalmi munkában. Úgy tűnik, a bőrszín igenis számít: a mélyszegénységben élő a romák jövedelme kisebb, míg a nem cigányok adóssága nagyobb, ugyanakkor hatalmas kamattal számított uzsorahitelt szinte csak cigányok vesznek igénybe, derült ki abból a vizsgálatból, amit kis jövedelmű, gyerekes családoknál végzett egy szociológuscsoport az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézet vezetésével.

A cikket itt olvashatja el:  index.hu

2010 április 23. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)

Krónika | Kovács Anna | 2010.03.24.

Aki szegény, az még szegényebb

Tovább romlott a családok helyzete - derült ki a Szegénység Ellenes Hálózat jelentéséből. A megkérdezett családok felének van valamilyen közüzemi tartozása, ötödüknél pedig már meg is szüntettek valamilyen szolgáltatást.

Bővebben ld.:  mr1 Kossuth

Az adás meghallgatható itt (a 16. perctől): mr1 Kossuth

 

2010 március 25. (csütörtök)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>