Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap Sajtó Rólunk, tőlünk
Kulcsszó keresése: Összesen 110 találat van.
Címke: Szécsényi kistérség Rendezés
Cikk
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)
Közösségi Ház (Bázis) - Magyargéc Cím: 3133 Magyargéc, Rákóczi út 62. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 09-16   Munkatárs: Laczkó Gyula (06-30-633-7409) Email: laczkogyuszi@freemail.hu Közösségi Ház - Rimóc Cím: 33177 Rimóc, Akácos út 1. Nyitvatartás: minden nap: 09-13.00 Munkatársak: BeneFerenc (06-20-242-3005) Email: beneferi@freemail.hu
2010 június 29. (kedd)
(Sajtó, nyilvánosság)

Szociális háló | Kovács Szilárdné, családgondozó | 2010. június 3.

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 2010. május 5-én szakmai tanulmányúton volt Szécsényben, a Nógrád megyei 6300 fős településen.

A teljes beszámolót itt olvashatja el: Újszász város honlapja

2010 június 03. (csütörtök)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Kétnapos nemzetközi szemináriumot szervezett a Szécsényi Gyerekesély Programról az EU nyitott koordinációs mechanizmusa keretében 2010. május 27-28-án a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, amelyen hat tagállam – a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Horvátország, Olaszország, Portugália és Szerbia – képviselői vettek részt.

Fotó: Komka Péter

A nemzetközi szeminárium első napján a Walter Wolf (EB, Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság), illetve José Manuel Fresno (témaszakértő) vezette nemzetközi csapat a szécsényi kastélyban megismerkedhetett a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiával (Vranesics Ágnes, a MEH Gyermekesély Iroda vezetője előadásában), a Szécsényi Gyerekesély Program hátterével (dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester bemutatásában), illetve a program szakmai elemeivel (Darvas Ágnes, az MTA GyEP összefoglalójában), és ellátogatott a program megvalósításának néhány helyszínére is – így az endrefalvai Biztos Kezdet gyerekházba, valamint Magyargécre és Nógrádszakállba –, hogy a gyakorlat terepein szerezzen személyes tapasztalatokat, benyomásokat arról, milyen szervesen egészíti ki egymást a szécsényi kistérségben végzett „körömközi” munka és az akadémiai gondolkodás.

Fotó: Komka Péter

A jó hangulatú terepszemlét követően – amelynek egyik állomásán a látogatók véletlenszerűen épp tanúi lehettek, hogyan vehették át bizonyítványaikat a sokak munkájával felkészített túlkoros gyerekek a 8. általános elvégzése után – a nemzetközi szeminárium résztvevői a tanácskozás másnapján megismerkedhettek az európai kulcsszereplők véleményével, azzal a nemzetközi vitaanyaggal, amelyet a Szécsényi Gyerekesély Programról a nemzetközi témaszakértők már előzetesen összeállítottak; majd a Program kapcsán részletesen megvitatták a gyerekszegénység elleni, illetve a romák befogadásával kapcsolatos tagállami és uniós megközelítéseket. Miután a nemzetközi szakértők levonták a fő tanulságokat, a kétnapos szeminárium Ferge Zsuzsa (az MTA Gyerekesély Program vezetője) záró megállapításaival és Kovarik Erzsébet (a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára) házigazdai zárszavával zárult.

2010 május 31. (hétfő)
(Szociális szövetkezet)
A szociális szövetkezet gondolata az országos program egyik fontos prioritásához: „a szülők foglalkoztatásának javítása” célhoz kapcsolódik. Önálló program (beavatkozási) területi „rangját” elsősorban a program fenntarthatóságában játszott fontos szerepe révén vívta ki. Elnevezése többször is változott. Kezdetben – mint „közösségi modell” – elsősorban a helyi erőforrások jobb kihasználásának eszközéül kialakítandó modell ötleteként foglalkoztunk vele. A közösségben (kistérségben) kielégítetlen szükségletek és a rendelkezésre álló erőforrások viszonya alapján három kategóriát különböztettünk meg: a belső (kistérségi) erőforrásokból helyi igényeket, a külső (állami) erőforrásokból helyi igényeket, és a belső erőforrásokból külső (piaci) igényeket kielégítő változatot. A laikus elnevezés ismeretlen volta túlzottan nehézzé tette a modellek megértését, s mivel a különféle nem piaci (vagy nem tisztán piaci) foglalkoztatásra és vállalkozási bevételre irányuló közösségi szerveződések (egyesületek, alapítványok, önkéntes szerveződések, társas vállalkozások stb.) legismertebb elnevezése a „szociális gazdaság”, a terület elnevezése is erre módosult. Sajnos ma Magyarországon a szociális gazdaság elnevezéshez a nemzetközi és az európai gyakorlathoz viszonyítva is egy meglehetősen leszűkített értelmezés társul. Furcsa, de – a kétes történelmi tapasztalatokra gondolva talán érthető módon – a szociális gazdaság más országokban legjellemzőbb, meghatározó szerveződése a „szövetkezet” nálunk szinte teljesen kimaradt a fogalomkörből. Ugyanakkor a klasszikus szövetkezet az évtizedek alatt kiérlelődött alapelveivel, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek egyidejű kielégítésére történő törekvésével ideális eszköz bizonyos piachibák korrekciójára, fenntartható társadalmi és gazdasági rendszerek kialakítására. Emiatt a szövetkezet, különösen a ma érvényes törvényi szabályozás szerint a „szociális szövetkezet” kiemelt szerepet játszhat a kistérségi gyerekesély programok fenntarthatóságának biztosításában is. A komplex program céljainak elérése szempontjából további fontos jellemzőkkel meghatározott  - kistérségi szinten lehetőség szerint egyetlen, speciális szabály elemekkel (működési modellel) rendelkező - szövetkezetet tartunk leginkább megfelelőnek. A szövetkezet egyik működési területe (pillére) éppen a gyerekprogram fókuszában álló (köz)szolgáltatások működtetése. Ezen szolgáltatások egy része normatívával rendelkezik, más részéhez nincs normatív központi forrás biztosítva. A sikeres szövetkezet reális lehetőséget jelent a szűkös erőforrások hatékonyabb kihasználására is, ami lehetővé teheti ezen szolgáltatások jobb működtetését is. A hatékonyság-növekedésre pl. „a tulajdonosi szemlélet” érvényesülése adhat reményt, mivel a szövetkezetben a szolgáltatást nyújtók nem csupán alkalmazottak, de tulajdonosok is (lehetnek). A magyarázó okok közé sorolható a szolgáltatásokat nyújtók belső motivációja is. A „szövetkezeti lét”, a „szövetkezeti modell” egyik lényege, hogy a munka értékmérője elsősorban a megbízhatóság és a minőség, nem pedig a pénz, illetve a pénzben kifejezett profit, ami különösen az említett szolgáltatások esetében általában torzított értékrendet, s evvel gyengébb munka-minőséget eredményez (pl. gyermekétkeztetés, közétkeztetés). A szövetkezet másik működési területének – a belső fogyasztási pillérnek – esetében olyan igények kielégítéséről van szó, amelyek esetében létjogosultsága van a szolidaritásnak, a szociális gazdaság egyik fontos alapelvének. Ezt érvényre juttatva, a szövetkezet – ha nem is díjmentesen, de – az  igények kielégítésének közösségi formában történő megszervezésével, mindenki (a közösség minden tagja) számára vállalható anyagi teher árán, a szolgáltatásokat elérhetővé teheti. E pillér egyes tevékenységei áttételesen  kapcsolatban áll(hat)nak a gyerekprogram más prioritásaival is. Az egyik ilyen például a lakáskörülmények javítása. A szövetkezet egyik, e körbe tartozó  lehetséges tevékenysége az építő- és szerelő munka, főként, ha a közösségi intézmények gazdasági-, műszaki fenntartási feladata is a szövetkezetre hárul. Erre (is) alapozva kiépíthető olyan kapacitás, amely a szövetkezeti tagok lakásépítési és -felújítási igényeinek kielégítésébre is felhasználható.Ugyanebbe a csoportba sorolható még sok olyan alapvető szükségletet kielégítő szolgáltatás, amely ma számos család esetében rosszul, szűkösen, rossz minőségben vagy egyáltalán nem érhető el. A szövetkezet harmadik működési területe a piacorientált termelés pillére. A három pillér mindegyike munkahelyeket teremt. A szülők foglalkoztatása szempontjából tehát a szövetkezet egésze bír jelentőséggel. A szövetkezet fejlődése, tevékenységeinek bővülése új munkahelyek létesítését, egyben a szülők foglalkoztatási helyzetének javítását biztosíthatja. A pillérek sok esetben nem különülnek el egymástól. Ahogyan a példaként említett építő(ipari) és élelmezési tevékenységek esetében is látható a közszolgáltató és belső fogyasztási pillérek lehetséges kapcsolódása, ugyanúgy a profittermelő pillérrel is átfedésbe kerülhet e két terület, hiszen az építőipari kapacitás is felkínálható külső (vállalkozási) piacokon, míg a közösségi és a közétkeztetés számára kialakított konyha is megjelenhet a „piacon”, például a vidéki turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokkal.A szövetkezet egyik (vagy a legfontosabb) sajátossága, az a kettősség, amellyel egyszerre leírható gazdasági vállalkozásként és civil közösségként is. A közösségiség jelentősége nem hangsúlyozható túl a szövetkezet esetében. Erre vonatkozóan a nyájas olvasónak is azt a filmet ajánljuk figyelmébe, amelyiket „közösségi oktatófilmként” szoktunk a szövetkezet iránt érdeklődőknek bemutatni.(http://www.youtube.com/watch?v=LU8DDYz68kM). Ha mégis egyetlen mondatban meg kellene fogalmazni azt, hogy milyen alapvető különbséget jelent a "közösségi modell" a világban ma általánosan ismert "piaci modellel" összehasonlítva, akkor azt válaszolhatjuk, hogy:a szövetkezet azok számára kedvező megoldás, akik a biztonságukat tartják legfontosabbnak.. A szövetkezet közösség,, amelyhez alkalmazkodni kell (ez csorbítja a szabadságot), de cserében képes biztos munkát és megélhetési biztonságot kínálni tagjainak. A szécsényi akciókutatás keretében megalakult szociális szövetkezet honlapja itt található: http://emulti.coop
2010 május 28. (péntek)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

„A tanulás hatékonyabb, ha nyitottak vagyunk mindenre, amiesetleg igaznak bizonyul" (Alison Gopnik)

A mezőcsáti kistérség pedagógusai a szécsényi kistérségbe, Endrefalvára látogattak 2010. május 14-én. Az óvodában, iskolában és a Csiri-Biri Gyerekházban gyűjtögettek életízű élményeket a Gyerekesély Program mindennapi csodáiról.

2010 május 15. (szombat)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

„Egy, ami sajnos nem nagyon sikeredik, ez a munkahelyteremtés; de hát ez nem az egyedi problémánk, hanem ez a térségnek a sajátossága…” (Iskolaigazgató, Szécsényi kistérség, 2008.)

A Szécsényi kistérség az Észak-Magyarországi Régióban található. Nógrád megye legkisebb statisztikai-területfejlesztési térsége, amely a legújabb besorolás szerint1  nincs ugyan az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége között, de fejlettségi sorrendben a 35. legrosszabb helyzetű. A kistérség – foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított – komplex mutatójának értéke 2,19 pont, amely jóval az átlag alatt marad (2,90 pont), ugyanakkor mindössze 0,2 ponttal magasabb, mint a 33 leghátrányosabb kistérség sorát záró lengyeltóti kistérség (2,17 pont). Kitekintve a kistérség határain túlra; mind a megye, mind a régió az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A megyék rangsorában Nógrádnál csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén rendelkezik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal.

1. ábra: A kedvezményezett kistérségek és a Szécsényi kistérség

Forrás: KSH, 2008.

A húszezer fős kistérség központja Szécsény város, amely 6359 fős népességével csak Rétságot előzi meg a hat nógrádi város sorában. A többi tizenkét község lakosságszáma 380 és 1900 fő között változik. Legkisebb az ófalujáról ismert Hollókő, legnépesebb a szintén a palóc centrumhoz tartozó Rimóc. A kistérség lakosságának ötöde gyerek (4088 fő), amely arány alig tér el a korcsoport országos arányától (19,3%).

1. tábla: A lakó-és az állandó népesség száma, a 0-17 évesek aránya a Szécsényi kistérség településein, 2008.

Forrás: KSH (TEIR)

Kevés munka – nagy szegénység

Ahogy a megye egészében és a régió nagy részében, úgy a Szécsényi kistérségben is súlyos gond a foglalkoztatási lehetőségek szűkössége, a magas munkanélküliség. Mindez egyértelműen meghatározza az itt élők jövedelmi helyzetét, életkörülményeit. A Nógrád megyei, elsősorban Salgótarján környéki bányászat, nehéz- és könnyűipar a rendszerváltáskor összeomlott, melynek következtében ezt a vidéket az átlagosnál nagyobb mértékben érintette a strukturális munkanélküliség. A segéd-és betanított munkások – köztük sok cigány – hosszú évek, évtizedek óta nem találnak munkát, de a jobban képzettek munkaerőpiaci helyzete sem sokkal kedvezőbb. A térség kistelepülésein az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, a számottevő munkaerőt felszívni képes munkáltatók szinte teljesen hiányoznak. A kistérségi munkanélküliségi ráta (15-64 évesek) tartósan és jelentősen rosszabb az országos átlagnál. Amíg az országban a munkanélküliség mértéke 2002 és 2008 között alig 2 százalékot emelkedett, addig a Szécsényi kistérségben 6,5 százalékot: a munkanélküliségi ráta (15,2 százalék) közel kétszerese az országosnak (7,9 százalék). A foglalkoztatottság szintje 2002-2008 között 3 százalékot emelkedett, így 2008-ban (48,2 százalék) 8,5 százalékkal maradt el az országos rátától (56,7 százalék)2.  Sokat elmond a munkalehetőségek hiányáról az is, hogy 2008-ban a gyerekes családok harmadában (34,1 százalék) egyáltalán nem volt foglalkoztatott; ez a 2007-es országos aránynak (14,4 százalék) több mint kétszerese.

A szegénység alapvetően a rendszeres munkajövedelem hiánya miatt alakul ki. A kedvezőtlen foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett nem meglepő, hogy a kistérségben élők jelentős része létbizonytalanságban él.  Egy 2008-as felmérés szerint a gyerekes családok 43,6 százalék él jövedelmi szegénységben, miközben 2007-ben az országos ráta 19 százalék volt. Ráadásul korábbi adatfelvételekkel összehasonlítva az látszik, hogy a Szécsényi kistérségben a szegénység mértéke az utóbbi években emelkedett (2004-ben a gyerekes családok 38,3, 2007-ben 40,4 százaléka volt szegény). Mindez nagymértékben meghatározza az életkörülményeket és életesélyeket: 2008-ban a családok közel negyedében fordult elő, hogy nem jutott elég pénz élelmiszerre, harmaduk (29,1 százalék) volt eladósodva, és mintegy tizedük (12,3 százalék) otthonában nem volt fürdőszoba.

A Szécsényi kistérség települései

Forrás: TEIR

 

1 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. Törvény, illetve a 311/2007. (XI.17.) kormányhatározat alapján.

2 ÁFSZ és KSH adatok alapján.

2010 április 29. (csütörtök)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Korai képességgondozás, Biztos Kezdet GyerekházakBK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.

Közoktatási integráció, a közoktatás fejlesztéseKözoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

IfjúságfejlesztésIfjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.

Információs társadalom fejlesztéseIT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.

Egészségesebb gyerekkorEgészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.

Szociális és közösségi munkaEgyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.

Szülők foglalkoztatásának elősegítéseA gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva.

Lakhatást javító szolgáltatásokA lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.

Szociális gazdaságA fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése.

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése.

A szociális gazdaság, ezen belül a korszerű szociális szövetkezet lehetőségeit az ország nem használja ki. A szociális szövetkezet (külföldi példák figyelembevételével) üzleti szemlélettel működő, de nem a profit maximálásra, törekvő gazdasági egységek. Céljai között van a belépő tagok biztonságos megélhetése foglalkoztatáshoz kapcsoltan, a helyi szükségletek új módon való kielégítése, a demokratikus, közösségi gyakorlatok terjesztése.  Jelentős előkészületek történtek jó egy évig egy kistérségi szintű szociális szövetkezet megalakítása érdekében (számos helyi fórum, tagok toborzása, üzleti tervek kidolgozása, új hitel terméktípusok kidolgozása). 2009-ben megalakult egy kistérségi szociális szövetkezet eMulticoop Szociális Szövetkezet néven, amely  három (hulladékgyűjtő, IT és szövetkezetfejlesztés) üzletágat már elindított,  és 2009-ben sikeres évet zárt.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.

A program komplexitásához hozzá tartozik a lakás és környezete, legalább annyi, hogy a család lakhatása valamennyire biztonságos legyen, és hogy a gyerekek társadalmilag elfogadható szintű lakásban és környezetben nőjenek fel. A kielégítetlen szükségletek jelentősek: 2008-ban a lakások 10 %-ában nem volt folyóvíz, 16 % volt zsúfolt,  25 %-a nem volt bekapcsolva a csatornahálózatba. A forráshiány súlyos akadálya annak, hogy a szisztematikus tervek készüljenek a szubstandard, komfort nélküli lakások javítására, illetve a leromlott környezetű településrészek rehabilitálására. Az EU új álláspontja, amely ilyen célokra is lehetővé teszi EU-s források elérését, remélhetőleg a továbbiakban segít e probléma kezelésében. Egyébként a helyzet és szükségletek felmérésén  túl a már említett adósságszolgálat és közösségi munkával kísért telep-program segítenek jelenleg a lakhatás javításában.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva.

Programunk alappillére a foglalkoztatás elősegítése, növelése. A program munkaerőpiaci tanácsadója  segíti a munkaügyi regisztrációt, egyéni kulcskompetencia méréseket végez, egyéni fejlesztési terveket állít össze tartós munkanélküliek számára, álláskereső klubokat generál, vállalkozói fórumokat szervez. Részt veszünk a foglalkoztatási tervek előkészítésében, a szociális kerekasztalok munkájában, az Út a munkához program minél sikeresebb bonyolításában. A foglalkoztatással kapcsolatos összetett tervezési és végrehajtási tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében még egy szakképzett fő alkalmazását tervezzük.

Koncepciónk szerint a piaci vállalkozások mellett nagy szükség van a szociális gazdaság közösségi modelljeinek alkalmazására, amelyre visszatérünk.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Egyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.

Az egyéni és közösségi szociális munka  radikális javításához egyelőre nincs elég erőforrás. Részterületeken vannak fontos előrelépések. A lakáshelyzet javítása érdekében elindítottunk egy teleprehabilitációs programot Magyargéc településen (mélyinterjú sorozat az érintettekkel igényeik felmérésére, interjúk döntéshozókkal, a szolgáltatások, intézmények képviselőivel és civilekkel, részletes helyzetelemző tanulmány,  épületek műszaki felmérése, tulajdonjogi viszonyok rendezése, személyi okmányok ügyintézése, teleprehabilitációs pályázat előkészítése, intenzív egyéni és csoportos szociális munka, valamint közösségfejlesztési programok). Megfelelő előkészületek s képzések után sikerült elindítani az adósságkezelési szolgáltatást (adósságállomány felmérése, közüzemi szolgáltatókkal való megállapodások megkötése, rendelettervezetek előkészítése, egyeztetése, szükséges képzettség megszerzése), egyelőre csak egy településen. Két további település készül csatlakozni. Emellett rendszeressé váltak a települési szakmaközi  megbeszélések a gyerekekkel foglalkozó szakemberek részvételével.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Egészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.

A gyerekegészségügyi terület kiemelt feladatai közé tartozik a gyerekek egészségi állapotának jobb felmérése, és annak ösztönzése, hogy  a szolgáltatások igazodjanak e szükségletekhez. Az összetett felmérés első lépéseként elindul a kistérségben jelenleg megoldatlan fogászati szűréshez és fogászati kezeléshez való hozzájutás javítása. Ugyancsak hangsúlyos terület a serdülőkori gyerekvállalással kapcsolatos munka, amely az ismert, elsősorban ismeretterjesztő megoldások mellett új, az érintett korosztály megszólítását jobban, hatékonyabban segítő módszerek alkalmazását kísérli meg. További feladat a   közétkeztetés tartalmi (egészséges táplálkozás) és formai (az étkezés körülményei) fejlesztése, valamint a helyi gazdasággal való összekapcsolása. A táplálkozással kapcsolatos programok a szülőket, gyerekeket az intézményeken kívül is célozzák. Az egészségügyi program célkitűzései közé tartozik a helyi települési jó-gyakorlatok kistérségi terjesztése, valamint a helyi, elsősorban iskolai egészség- és környezettudatos magatartásra nevelési kezdeményezések, programok támogatása. Képzésekkel segítjük a problématerületek iránti figyelem, érzékenység kialakulását a szakemberek és segítők körében.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

IT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.

A Szécsényi kistérségben az IT hálózati lefedettség, a számítógép ellátottság, a számítógép- és internethasználat mutatói mélyen az országos átlag alatt álltak.   A fejlesztési stratégia igazodott a térségben lakók anyagi lehetőségeihez.  A GYEP IT területének tartalma  főként közösségi terek, számítógépek és internet elérés biztosítása, továbbá IT mentorok kiképzése és az általuk nyújtott szolgáltatások körének bővítése.

Az Információs társadalmi pontok, (e-pontok, teleházak, közösségi internet hozzáférési helyszínek)  rendszeresen (meghatározott időben)  nyitva tartanak. Az IT-mentorok az e-szolgáltatások egész tárházával várják a kistérség lakosait: információkeresés, világháló-használata, informatikai tanfolyamok megszervezése, elektronikus könyvtár, virtuális jelenlét, irodai szolgáltatások (fénymásolás, iratszerkesztés), e-ügyintézés, álláskeresés-állásközvetítés stb. tartoznak a szolgáltatások  körébe. A látogatók mintegy fele gyerek.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Ifjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.

A kistérségben 2300 11-19 éves fiatal él. A fiatalok harmada-negyede nem jár rendszeresen iskolába, vagy lemorzsolódott. A kistérségben gyakorlatilag nem voltak ifjúsági intézmények, programok, szakértő segítők. A 13 településből kettőben működött ifjúsági klub. Felméréseink szerint a serdülők-fiatalok számára nagyon kevés a lehetőség szabadidejük tartalmas eltöltésére, kapcsolatteremtésre.

Ennek megfelelően a program célja kettős. Egyfelől különböző módszerekkel igyekszik megtalálni a lemorzsolódóban lévő fiatalokat  és számukra valamilyen visszailleszkedési lehetőséget nyújtani. Az egyik ilyen kísérlet egyéni élettervek kidolgozása és a megvalósulás szakértő segítése. A másik cél a szabadidős programok és lehetőségek szaporítása közösségi terek, ifjúsági klubok, kistérségi gyerek és ifjúsági találkozók, más élményt nyújtó programok révén.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

Közoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

A program az országos mozgásokat – pl. integrációs és esélyegyenlőségi központi  törekvések – figyelembe veszi.  Két nagy területre koncentrál. Az egyik a deszegregáció és az integrált nevelés elterjesztése a kistérségben, a másik a pedagógiai program és munka modernizálása. Része a programnak a lemorzsolódás csökkentése, továbbá a gyerekek-fiatalok életének tartalmasabbá tétele. A program által nyújtott szolgáltatások sokrétűek.

 

 

- 2008 ősze óta hiteles, magas szakmai presztízzsel bíró pedagógiai szakértők bevonásával továbbképzéseket, tanári mentorálást biztosítunk. Ez többféle módon – mintaadás, módszerek megbeszélése, stb.- tudja segíteni a pedagógiai módszertani megújhodást az iskolában.

- Különböző találkozási, továbbképzési, külső tapasztalatszerzési lehetőséget kínál a pedagógusoknak.

- Két településen nyílt korrepetálást és tartalmas iskola utáni elfoglaltságokat, szakköröket biztosító tanoda.

- A program szervez nyári táborokat, nyári napközit, segít a nyári napközis étkeztetésben, és  településen  kívüli  programokat, utazási lehetőségeket igyekszik biztosítani.

- A program által alkalmazott hat  iskolai koordinátor  az iskolák amúgy is nagyon szűkös munkaerő ellátottságán tud enyhíteni. Képzésüket a szakértők biztosítják, illetve segítik.  Feladataikhoz tartozik, képzettségüktől és az iskola igényeitől függően, a tanórai munkába való besegítés, a  család és iskola közötti hidak építése, amihez hozzátartoznak a családlátogatások és családokkal való információ-nyújtó beszélgetések, törekvés a hiányzások csökkentésére, a szülők iskolai képviseletére, stb. Feladataik  másik csoportja a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek szervezése. Részt vesznek – szervezőként is, kísérőként is – olyan eseményeken, amikor a gyerekeket, akiknek amúgy alig van lehetőségük akár a saját településük határán túljutni, sikerül utaztatnunk. Mindemellett munkájuk indirekt hatásaként hozzájárulnak az óvodai-iskolai szociális munka elfogadtatásához.

- A norvég pályázat további tanórán kívüli szolgáltatásokat és fejlesztő szakembereket nyújt a kistérség iskoláinak, a felsős. A középfokon tanuló gyerekeknek a tervek szerint egy a mentortanár program igyekszik megkönnyíteni a serdülőkor amúgy is problémás időszakát. A mentortanárok nemcsak a tanulásban, de a pályaválasztásban is segítséget fognak nyújtani a gyerekeknek. {phocadownload view=file|id=98|target=s}
2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

BK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.

A Biztos Kezdet gyerekházak szolgáltatásait a gyermekek egyedül is igénybe vehetik, de a szülők bevonása fontos cél. Az intézmények biztosítják a gyermekek korai képességgondozását, a korai fejlesztéshez kapcsolódó speciális szolgáltatásokat, valamint a szülői kompetenciák elsajátítására is lehetőséget nyújtanak, és támogatást biztosítanak a szülői munkavállalás elősegítéséhez. A gyerekházakban dolgozó munkatársak folyamatosan különböző képzéseken vesznek részt. A gyerekházakban számítógép és internet elérés biztosítja a szülők számára az álláskeresés, állásközvetítés lehetőségét. Jelenleg folyamatban van a gyerekházak foglalkoztatási információs pontokká történő minősítése és a szolgáltatások bővítése. Munkatársaink a szülők munkaügyi nyilvántartási rendszerben történő regisztrálásában folyamatos segítséget nyújtanak. A Biztos Kezdet filozófiájának alappontja az egyes szakmák összehangolt együttműködése a gyermekes családok felé nyújtott személyes szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében, ennek megfelelően a gyerekházban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársának folyamatos jelenlétére törekszünk.

{phocadownload view=file|id=98|target=s}

{phocadownload view=file|id=129|target=s}

{phocadownload view=file|id=278|target=s}

{phocadownload view=file|id=285|target=s}

{phocadownload view=file|id=299|target=s}

2010 április 19. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)
Az Alapítvány 2006 szeptemberében alakult. Elsősorban a névadó Magyar Szegénységellenes Hálózat kirekesztés és szegénységellenes akcióinak, munkáinak jogi személyiségű felületeként szolgált. Alapító okiratában szerepel az is, hogy forrásteremtő tevékenységet végez a Hálózat és a GYENP programok költségeinek fedezésére.Mint jogi személy az alapítási cél megvalósításához (így a GYEP számára is) Pályázik Pénzt kezel      forrásokat kap kiutalja felhasználásra dokumentálja és archiválja a dokumentumokat Felelősséggel elszámol a részfelhasználásokkal, a teljesítésekkel Munkáltat Dokumentál és archivál Adóbevallásokat készít, adót és járulékot fizet Éves terveket és elszámolásokat terjeszt elő a kuratóriumnak, a hatóságoknak, és egyéb adományozóknak beszerzett eszközök tulajdonosa (leltárszabályzattal is rendelkezik) Ennek szellemében az elmúlt 3 év alatt igen sok pályázat íródott, és többségében nyert. Kiemelkedik a norvég alap pályázat a támogatás összegének nagyságában. Az Alapítvány számon kérhető felelősséggel tartozik a Program során elköltött pénzek tekintetében. A támogatók által megkövetelt beszámolókon, elszámolásokon, folyósítási feltételek aktuális teljesítésén kívül minden pályázat a hosszú távú felelősséget is kiköti a fenntarthatósági követelménnyel.Az Alapítvány a Szécsényi Program kibontakozása óta 23-40 alkalmazottat foglalkoztat, 1-2 alkalmazott a Hálózat keretében is dolgozik. Az alkalmazottak munkáltatója a kuratórium vezetője, a munkavégzés körülményeit a Szécsényi GYEP Irodánál a Szécsényi GYEP alkalmazási kísérlet vezetője határozza meg, ellenőrzi és kéri számon.Az Alapítvány pénzügyi, munkaügyi, pályázat-elszámolási, iratkezelési, kuratóriumi teendőit az Alapítvány székhelyén végzi. {phocadownload view=file|id=275|target=s}

Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány honlapja

2010 március 29. (hétfő)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)

A Szécsényi Gyerekesély Program

bemutatkozó anyagát ld. itt:

{phocadownload view=file|id=415|target=s}

 

A szegénység újratermelődése olyan súlyos és növekvő probléma, hogy társadalmi cselekvést, közösségi beavatkozást igényel, éspedig a lehető legkorábbi életszakasztól: • A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak.• Bizonyított, hogy a korai életkorban történő beavatkozások (ha hatásukat további munka tartósítja) jóval hatékonyabbak, mint a későbbi kompenzáló programok.• Beavatkozás hiányában a gazdasági következmény a fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, szociális ellátásokra).• Beavatkozás hiányában a politikai és társadalmi következmény a fenntarthatatlan társadalom (társadalmi feszültségek, kettészakadó társadalom, reménytelenség, passzivitás, betegség, bűnözés és költségei).A fenti problémák megoldására tett javaslatként készült el kormányzati felkérésre a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program 2006 márciusában. Ez egyrészt olyan javaslatokat tartalmazott, amelyek a gyermekszegénység csökkentését, újratermelődésének korlátozását szolgálják, másrészt felvázolta a hosszú távra, legalább egy generációnyi időre (25 éves időszakra, 2007-2032.) tervezett program fő irányvonalait, harmadrészt részletesebben kidolgozta az első három év teendőit.A program alapján készült „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát az Országgyűlés 2007 májusában elfogadta. A „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia és egyben a program céljai:•    Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.•    Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.•    Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.Az MTA Gyerekszegénység elleni Nemzeti Programot kidolgozó irodájának (GYEP iroda) munkatársai a program továbbfejlesztése és a „Legyen jobb a gyermekeknek” hosszú távú Nemzeti Stratégia jobb megvalósítása érdekében kezdték meg a „Szécsényi alkalmazási kísérletet”, a program komplex alkalmazását a Nógrád megyei Szécsényi kistérségben, amely 2006-ban még a leghátrányosabb helyzetű kistérség-csoportban volt. A kísérleti program indulása óta együttműködik a kistérség vezetőivel, szakembereivel és egyre több polgárával. 2008 novembere óta a program keretét a „Norvég pályázat” biztosítja, ami felgyorsította az eseményeket. A kistérségi munka mind jelentősebb részét végzi a Szécsényi Gyerek Iroda.

A program céljai  azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. A cselekvés módszerei szükségképpen mások. Nincs mód jogszabályalkotásra, a források szűkösek, viszont a személyes szolgáltatások, személyes hatások lehetőségei sokkal nagyobbak, és tényleges lehetőség a civil társadalom – érintettek és nem érintettek – cselekvésbe bevonása. A Szécsényi Gyerekesély Program (SZGYEP) főbb kötelezettségei: •    A gyerekszegénység elleni program, illetve az NS céljainak és alapelveinek megfelelő fejlesztések megvalósítása.•    A fejlesztésekhez szükséges szolgáltatásszükségletek és forrásigények folyamatos felmérése.•    A kistérségben élő gyerekes családok helyzetének javítása, a szükséges szolgáltatások és támogatások kiépítésének elősegítése.•    A szolgáltatások kialakításához és működtetéséhez szükséges humánerőforrások megszerzésének támogatása. •    Az NS kistérségi szintű megvalósítását célzó programok szakmai, módszertani előkészítése és támogatása.•    A kistérségi megvalósítás tapasztalatainak folyamatos monitorozása, a következtetések visszacsatolása a helyi tervekbe (akciókutatás jelleg).A SZGYEP jellegzetességei:a)    Lokális program: a megvalósítás a kistérség összes települését, a teljes kistérségi társadalmat és annak fejlesztését célozza a helyi társadalommal való szoros együttműködésben. A szolgáltatásfejlesztés a helyi (települési) szükségleteket, a kistérségi identitás kialakításának szükségességét és a méretgazdaságossági szempontokat egyaránt figyelembe veszi.b)    Komplex program: bár a program meghatározott területeken jól körülírt fejlesztéseket (l. később), szolgáltatásokat hoz létre, illetve hosszabb távon generálja azok működését, az egyes szolgáltatások egymásra épülnek. Folyamatosan bővül a közös célokra irányuló, de eltérő szakterületek által megvalósított szolgáltatások köre, illetve több, különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatás közös térben működik.c)    Jelentős humánerőforrás bővítés jellemzi: a szolgáltatási ”sub” alapvető szükséglet a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását célzó programok kezdeti időszakában. A kistérségi komplex programok további lényeges eleme a hosszú, egymásra épülő folyamatok sora és ezzel párhuzamosan a helyi viszonyok, a szemléletmód változása.  Ehhez megfelelően felkészült szakemberek kellenek, akik gyakran nem találhatók meg a szegény térségekben. Az alapszolgáltatásokon és kötelező önkormányzati feladatokon túli szolgáltatások iránti szükséglet (pl. gyerekházak, iskolai koordinátorok, tanodák, szakmaközi műhelyek, közösségfejlesztők stb.) számos külső helyi szakértő folyamatos jelenlétét igényli. Ez a szakember szükséglet erre irányuló program és támogatás nélkül nem kielégíthető. d)    Akciókutatás jellegű: a kiinduló pontot a gyerekszegénység elleni ún. rövid program képezte. Ennek alapján történt az első beavatkozások megtervezése. A több mint három éve folyó programot a folyamatos értékelés, újratervezés és a program, ezen belül a szolgáltatások körének és tartalmának ehhez igazított fejlesztése jellemzi. A folyamat része a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetében bekövetkező változások folyamatos nyomon követése. e)    Program-, nem pedig projektjellegű: a szokásos projektkorlátoktól (rövid időtartam, menet közbeni változtatás nehézkessége, komplexitás hiánya) mentesen, viszonylag rugalmasan alakítja tevékenységeit, folyamatosan igazodva és reagálva a helyi társadalom változó igényeire f)    Kísérleti/modell-jelleg: alkalmasnak kell lennie további hasonló programok szakmai, módszertani és képzési alapjainak kidolgozására, a tapasztalatok átadására.A SZGYEP közreműködésével megvalósult helyi fejlesztések 2006 és 2009 között: •    Szolgáltatások beindítása az NS által kijelölt, és a 2006-os pályázatban megjelölt területeken.•    A célokat szolgáló új beavatkozási területek, új módszerek és eszközök meghatározása, kialakítása. •    A fejlesztéseket előkészítő és monitorozó kistérségi gyerekbizottság és szakterületenkénti albizottságok létrejöttének elősegítése.•    A fenntarthatóság új formájaként helyi szociális szövetkezet létrehozása.•    A helyi szabályozási rendszer egyes pontjainak módosítása.•    A helyi fejlesztésekhez szükséges forrásteremtés.A komplex gyerekprogramok további kistérségekre történő kiterjesztését is segíti a SZGYEP a kistérségi szükséglet- és helyzetfelmérés módszertani megalapozásával, valamint a kistérségi megvalósítás módszertani és megvalósítási tapasztalatainak folyamatos elemzésével.A program cselekvési területeinek rövid tartalma: •    Korai képességgondozás, Biztos Kezdet Gyerekházak: BK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.•    Közoktatási integráció, a közoktatás fejlesztése. Közoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.•    Ifjúságfejlesztés. Ifjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.•    Információs társadalom fejlesztése. IT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.•    Egészségesebb gyerekkor. Egészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.•    Szociális és közösségi munka alprogram: egyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.•    Szülők foglalkoztatásának elősegítése alprogram: a gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva. •    Lakhatást javító szolgáltatások alprogram: A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.•    Szociális gazdaság alprogram: A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése

2010 március 24. (szerda)
(MTA Gyerekszegénység Elleni Program)
MTA TK Gyerekszegénység Elleni Program Programiroda: H-1112 Budapest, Budaörsi út 45. Telefon: (36 – 1) 309 – 2627 www.gyerekesely.hu gyep@gyerekszegenyseg.hu     Szécsényi Gyerekesély Program Szécsényi Gyerekesély Programiroda: H-3170 Szécsény Dugonics út 1. Tel./fax: (36 – 32) 370 – 507 www.gyerekesely.hu www.szecsenykisterseg.hu
2010 március 10. (szerda)
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>