Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap Gyerekszegénység Elleni Program Támogatók, önkéntesek
Kulcsszó keresése: Összesen 7 találat van.
Címke: regionális Rendezés
Cikk
(Sajtó, nyilvánosság)

MNO | Belföld | 2010. október 17.

A leglátványosabb elmaradás a közbiztonság, köztisztaság és a szociális ügyek területén van. Ezekben komoly változtatásokra van szükség a IX. kerületben – mondta Bácskai János. Ferencváros frissen megválasztott fideszes polgármestere hangsúlyozta: felszámolják a dzsumbujszerű állapotokat.

A teljes cikket itt olvashatja el: MNO Magyar Nemzet Online

2010 október 17. (vasárnap)
(Sajtó, nyilvánosság)

Czene Gábor | Népszabadság | 2010. június 29.

Ahonnan nem lehet elmenekülni: falusi gettók az ország peremén

A gettósodott térségek társadalma jóval változatosabb képet mutat, mint az a statisztikai adatokból kitűnik. Elmenekülni azonban szinte lehetetlen. Az ellentmondások és a végletek világa ez: Virág Tünde szociológus járt olyan iskolában, ahol a gyerekek laptopokat használnak, a gázszámlát viszont nincs miből kifizetni.

A teljes cikket itt olvashatja el: Népszabadság online

2010 július 01. (csütörtök)
(Sajtó, nyilvánosság)

Itthon | ZZS | 2010. április 21.

A cigányok röghöz kötésénél még az ingázás is jobb

Illúzió, hogy a föld és a falu segít majd a cigányokon. A depressziós kistérségekben rekedt tartós munkanélküliek tömegei számára nem terem helyben megoldás, csak gettó.

Bővebben ld.:  hvg.hu

2010 április 21. (szerda)
(Sajtó, nyilvánosság)

Itthon | MTI | 2010.03.12.

A "gyerekvállalás-biznisznek" szabna gátat az MSZP

Az MSZP Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Tagozatának elnöke pénteken az MTI-nek elmondta: a családtámogatási rendszer újragondolásával jobban érvényesülhetne a szülő felelőssége és az egyén anyagi teherbíró képessége.

Bővebben ld.:  hvg.hu

2010 március 12. (péntek)
(Sajtó, nyilvánosság)
Forrás: hvg.hu Hova tűnnek a rehabilitációk és ingatlanfejlesztések nyomán a városokból kiszoruló szegények és cigányok? Mi várja őket, van-e esélyük a kitörésre? Ha nem tudnánk, a szociológusok megmondják nekünk. Kínos szembesülés.
2009 augusztus 17. (hétfő)
(Sajtó, nyilvánosság)

Varró Szilvia cikke a Magyar Narancsban 

Csökkentenék a segélyt, büntetnék a feketemunkásokat, ellenőriznék, mire fordítják a pótlékot a családok - a kormány nem mondott le arról, hogy a gazdasági fejlődés kerékkötőjének kiáltson ki egy 180 ezer fős csoportot. A következőkben az MSZP-n belül a szociális segélyezésről folyó, időnként szegény- és cigányellenes hangokkal tűzdelt vitákat próbáljuk rekonstruálni.

Mit tervez a kormány?

2009. január elsejével vezetnék be az új szabályokat, melyeket szeptemberben nyújtanak be a parlamentbe. A Narancsnál landolt, értelemszerűen még nem végleges tervek szerint ezek között szerepelne a rendszeres szociális segély és a pótlék természetben juttatható arányának növelése, a felajánlott közmunka alóli felmenthetőség szigorítása, és a feketemunkát végző segélyezettek szankcionálása. Az évi 180 ezer segélyezettből nyolcvanezer nem munkaképes, ám a fennmaradó százezret meg kell mozgatni. A következőképpen. A jelenleg közcélú munkára fordított összeget és a rendszeres szociális segély egyharmadát összevonnák, és megtoldanák egy 11,5 milliárdos, járulékmentességet biztosító összeggel: az így keletkezett 46,5 milliárdból egy éven át úgy 52 ezer főt foglalkoztatnának napi hat órában. A segély összegének tízszázalékos csökkentésével további pénzek szabadulhatnának fel, a hátrányos helyzetűeknek járó Start-kedvezménnyel és egyéb foglalkoztatási programokkal együtt pedig újabb harmincezer főt tudnának foglalkoztatni.

A tervezetről az általunk kérdezett szociálpolitikusoknak lesújtó véleménye volt. Minden természetbeni juttatás kétszer annyiba kerül, mint a pénzbeli - állították. Az sem világos, miért a szegények pótlékaival szórakozgatnak, ahelyett, hogy a középosztálytól vonnának el szociális támogatásokat. Mire lesz jó, ha évente újabb 46 milliárdot fordítunk alibifoglalkoztatásra? A főváros vagy a nagyobb városok még talán tudnak ennyi közmunkát biztosítani, de a kisebb települések nem. A feketén dolgozókat nem szabad büntetni, mert ők a legkiszolgáltatottabbak, az így szerzett jövedelemmel egészítik ki a segélyt. Érthetetlen az is - szól tovább a bírálat -, hogy a kormány miért nem azt firtatja, miért kontraproduktív a foglalkoztatási rendszer egésze, hogyan sorvadt el a korábbi, a 33 leghátrányosabb kistérséget megcélzó komplex programterv, vagy hogyan öszszegződnek az állami juttatások - van, aki egyszerre kap ápolási díjat és fogyatékosságit. Szakemberek szerint a kormány a legkönnyebb ellenállás felé mozdul el, amikor az egyes minisztériumokban korai nyugdíjat kapó köztisztviselők, a tárcáknál be nem jelentett dolgozók, vagy a 800 ezer rokkantnyugdíjas helyett épp a segélyeseket noszogatja munkára.

A szociális minisztérium stratégiai tervének egyik kommunikációs javaslata részletesen leírja, milyen eszközökkel kell megszerettetni ezen elképzeléseket a néppel. A meghívott újságírókkal folytatandó sajtóbeszélgetések meg a villáminterjúk mellett van egy külön rubrika is: Napkelte.

Mit mond a miniszter asszony? "A családi pótlék valóban a család alapvető szükségleteire fordítódjon" - indokolta lapunknak Szűcs Erika a pótlék egy részének természetben juttathatóságát. A május óta a szociális tárca élén álló volt miskolci alpolgármester szerint bizonyos élethelyzetekben, átmenetileg természetben kapja majd a juttatást a család, és a szülőknek tréningen kell részt venniük. A rendszeres szociális segély természetbeni juttathatósága azt tenné lehetővé, hogy a szülők szociális szakemberek segítségével pénzfelhasználási tervet készítsenek, így a támogatásokat ellenőrizetten a gyermekekre költenék. A később bevezetendő szociális kártya ezt a rendszert fejlesztené tovább. Az "Út a munkához" legfontosabb elemének a miniszter azt nevezte, hogy az önkormányzatoknak közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük, amelyben arra is ki kell térniük, hogy egyes csoportokat hogy tudnak egy éven túl is foglalkoztatni. Szűcs Erika szerint abszurd, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők vagy egynegyede 18-29 év közötti fiatal - elsősorban őket kellene foglalkoztatni. Kérdésünkre, vajon szerencsés-e, hogy egy kormány a szegények legprivátabb ügyeibe (pl. a sok gyerek vállalása) beavatkozik, Szűcs azt felelte: nőként, emberként is úgy véli, ha egy olyan életforma válik uralkodóvá, amely korán anyává teszi, ezáltal pedig környezetüknek egy életre kiszolgáltatottságba taszítja nők egyes csoportjait, akkor épp az a baloldali hozzáállás, hogy rajtuk segítsenek. Szűcs szerint növelnék a legális munkakínálatot, a gyerek sorsára koncentrálnának, hogy az ne a szülőtől látott életformát válassza, és fellépnének a mélyszegénység vámszedői (uzsorások) ellen. A munkaügyi és szociális adatok összekapcsolásával lehetőség lenne arra, hogy akit feketemunkán érnek, egy időre kizárjanak a segélyezés rendszeréből. A miniszter szerint a rendszerváltás sokkja következtében a roma és a nagyon alacsony iskolázottságú csoportok kiszakadtak a magyar társadalom szövetéből, megszűntek a mindennapos kapcsolatok. A hátrányos helyzetűek ezért megteremtették saját biztonságukat, és újfajta életvitelt alakítottak ki. Szűcs szerint a társadalom különféle rétegei közti életforma-, illetve magatartásbeli különbségek frusztrációt okoznak. Ezért a pénz- és a munkalehetőségek mellett a szociális szolgáltatások bővítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Szerinte a családi pótlék nem alkalmas a születésszabályozásra; a kulturális színvonal emelkedésével automatikusan csökkent a megszületett gyermekek száma.

 

2008 július 17. (csütörtök)
Dokumentumok