Skip to content

GYEREKESÉLY

MTA GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM

Címlap
Biztos Kezdet programok szakmai összefoglalása

 A Biztos Kezdet program tartalma, célja és alapelvei

A Biztos Kezdet Program esélyt ad a programban részt vevő, általános iskolás kor alatti, különösen 0-5 éves korú gyermekek valamint családjaik számára, hogy a gyermekek életének legkorábbi időszakában segítséget kapjanak a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésükhöz. A problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, a gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás hozzájárul a programban részt vevő gyermekek sikeres iskolakezdéséhez, iskolai kudarcok csökkentéséhez.


A Biztos Kezdet programok háttere

Régóta ismert és az utóbbi években ismét előtérbe kerülő tény, hogy a korai életéveknek meghatározó szerepük van a későbbi életút szempontjából. Számos hazai és külföldi vizsgálat bizonyítja, hogy az iskolai pályafutás későbbi (középiskolai) szakaszaiban tapasztalható elmaradás elsősorban a kora gyermekkori feltételekkel, körülményekkel magyarázható.

A hazai iskolarendszerre vonatkozó felmérések egyértelműen alátámasztják, hogy a gyerekek iskolai teljesítménye erős összefüggésben van a gyerekek családi hátterével. A család kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetéből fakadó hátrányokat jelenlegi oktatási rendszerünk /óvoda-iskola/ nem képes ellensúlyozni. Ennek oka részben az iskolarendszer díszfunkcióiban keresendő, másrészt abban, hogy iskolás korra a kedvezőtlen családi háttérből érkező gyerekek hátrányai már túl nagyok. A nemzetközi gyakorlat egyértelműen a kora gyermekkorra helyezi a hangsúlyt, leghatékonyabban ebben az időszakban történhet meg a sikeres iskolakezdés megalapozása.

A Biztos Kezdet a Sure Start angol program magyarországi adaptációjaként 2003-ban kezdődött öt, a minisztérium által szerényen támogatott modellkísérleti program keretében: Vásárosnaményban és környékén, Csurgón és társult településein, valamint Ózdon, Győrben és Budapest, Józsefvárosban. 2006-ban a korosztályra irányuló szolgáltatásokat nyújtók együttműködését elősegítő és ösztönző programokat indított a minisztérium. 52 ilyen program került befogadásra, amelyek kvázi „önkéntes” alapon működtek, mivel központi anyagi források hiányában csak szakértői támogatásra volt lehetőség. A működő programok monitorozása az elért eredmények mellett rámutatott a változó szakmai tartalmakra, a rendelkezésre álló források szűkösségére, valamint a továbbfejlesztés főbb irányaira.

 


A Biztos Kezdet program tartalma, célja és alapelvei

A Biztos Kezdet Program esélyt ad a programban részt vevő, általános iskolás kor alatti, különösen 0-5 éves korú gyermekek valamint családjaik számára, hogy a gyermekek életének legkorábbi időszakában segítséget kapjanak a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésükhöz. A problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, a gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás hozzájárul a programban részt vevő gyermekek sikeres iskolakezdéséhez, iskolai kudarcok csökkentéséhez.


A Biztos Kezdet program célja:

A gyermekek testi, érzelmi, közösségi, értelmi, fejlődésének elősegítése, tanulási képességeinek javítása, alkalmazkodási és nyelvi képességeinek fejlesztése.

A családok, szülők támogatása a hátrányos helyzet ismétlődésének megakadályozása érdekében (pl. a szülő-gyermek kapcsolat, a gyermeknevelési kompetenciák erősítése, a szülők foglalkoztathatóságának elmozdítása, támogatása terén).

Az egészségkultúra fejlesztése, az egészségi állapot javítása.

A speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz (pl. speciális fejlesztési szükséglet) való hozzáférést.

A segítő szakmák koordinációja, a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése, a civil részvétel terepeinek bővítése.


A Biztos Kezdet programok alapelvei:

A gyermekek eredményes korai fejlesztése érdekében olyan elérhető és a helyi szükségletekre válaszoló, térítésmentes Biztos Kezdet programok kialakítása szükséges, amelyek:

A családot rendszerként fogják fel, építenek a szülők bevonására, aktív részvételére.

Együttműködésre késztetik és összehangolják a helyben található, a célcsoportra irányuló szolgáltatásokat.

Hátrányos helyzetű térségekre, településekre, településrészekre céloznak

Munkanapokon minimum napi 4 órában elérhetőek, folyamatosan az egész év során.

Szolgáltatásaik kialakításánál figyelembe veszik a helyi igényeket és a térség, település, településrész sajátosságait.

Hiányzó szolgáltatások létrehozását generálják, illetve közreműködnek hiányzó szolgáltatások pótlásában.

Segítik olyan helyi közösségek kialakulását, amelyek támogató környezetet nyújtanak pl. a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez, valamint a segítő szolgáltatásoknak.


Minden programban összeáll egy szakmai team, egy szakmai vezetővel az élén, aki részt vesz felkészítő szakmai tréningeken. A működés fontos eleme az önkéntesek bevonása, a problémával rendelkező gyerekek családjával való kapcsolatfelvétel, információk továbbítása, kapcsolattartás stb, (erre vállalkozó idősek, kismamák, továbbtanulók) részvételével.

A Biztos Kezdet programok munkaformáira, működési feltételeire vonatkozó szempontokat (hová telepíthetők a programok, milyen feltételekkel, milyen szakmai tartalommal, stb.) a módszertani megalapozás során ki kell alakítani.


A Biztos Kezdet programok indikátorai

Ha fokozatos kiépítéssel számolunk, akkor az MTA Gyermekesély Programiroda előzetes számításai szerint az első két évben kb. 50-50, a következő két évben 70-70, utána 100-100 program indulhat, azaz 2013-ra összesen 400-500 program működhet. (A programhelyszínek eltérőek lehetnek: település, mikrotérség, kistérség, településrész).

Az elfogadás előtt álló OGY határozat alapján kalkulálható halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben kb. 250-280 ezer 0-18 éves korú él. Ebből mintegy 60 ezer gyermek 0,1,2,3,4 éves korú. Ha azt feltételezzük, hogy egy-egy programban kb. 15 gyermek vesz részt rendszeresen, akkor 2013-ig közvetlenül kb. 10-12 ezer gyerek érhető el.

 

Fajlagos mutatók 2013-ra:

Programok száma: 400-500

Ellátó-képesség: évi 6000-7500 gyermek

Érintett gyermekek száma: 10-12 ezer gyermek

Ellátások száma: 25-30 ezer gyermek


Lehetséges további mutatók:

Rövidebb távon:

3-4 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatási arányai

az 5 éves korban óvodai fejlesztő foglalkozáson résztvevők száma/aránya

Hosszabb távon:

a 6 éves korban „iskolaérett” gyerekek aránya

napközbeni ellátásban részesülő 1-4 éves korú gyermekek aránya (különösen a 10 ezer fő alatti településeken

Még hosszabb távon:

f elsőtagozatos lemorzsolódás csökkenése

a hátrányos helyzetű gyermekek sikeres továbbtanulása


Az indikátorok teljes körű meghatározását az 5.2.1. kiemelt projekt keretében el kell végezni. (Pl. fentiek újra- és tovább gondolása; szülőkre, szakemberekre, együttműködésekre vonatkozó mérőszámok, horizontális mutatók stb.)


Hol induljanak Biztos Kezdet programok?

 

a) A Biztos Kezdet programot hátrányos helyzetű településeken, településrészeken, városrészekben kívánjuk indítani.

A megvalósítás során megfelelő képzésekkel kell felkészíteni a helyi szakembereket a kisgyerekek fejlődését biztosító/segítő munkára, és a szükségleteknek megfelelően kell biztosítani a külső fejlesztő szakemberek jelenlétét, segíteni a helyi humánerőforrások hálózatba szervezését. Biztosítani kell további, a szükséges szaktudással bíró szakemberek (elsősorban fejlesztő pedagógus) bevonását.

Fontos megoldani a térségi szintű koordinációt és szolgáltatás-szervezést is, mivel a kistelepülések számára közös térségi programokat célszerű biztosítani, a hozzáférés megoldásával (pl. összehangolás az ÖTM közösségi busz programjával, falugondnoki tevékenységgel).


b) Kiemelt célunk a 35 leghátrányosabb helyzetű kistérség bevonása a programba, mivel itt a jellemző leginkább a problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége. Ezért a leghátrányosabb helyzetű 35 kistérségben külön programot indítása a célunk. A program elsődleges színtere a hátrányos helyzetű térségek, települések köre, ahol nincsenek, vagy szűkösek a kisgyerekekre irányuló szolgáltatások, ahol bölcsőde nem működik, és óvoda sincs, vagy az óvoda férőhely-hiányos.

A leghátrányosabb helyzetű térségekbe irányuló Biztos Kezdet programok esetében a képzésen és a helyi munkára való felkészítésen túl fontos feladat a szakemberek toborzása, kiválasztása is.

A program egyúttal részét képezi a" Nem mondunk le senkiről" zászlóshajó programnak, ezért koordinációs egyeztetés szükséges, de a Biztos Kezdet programok indítását nem kell függővé tenni a zászlóshajó programtól.


Milyen szolgáltatásokat nyújtsanak a Biztos Kezdet programok? 

A programok szolgáltatásait a helyi szükségleteknek megfelelően kell kialakítani.

A programok lehetséges formáit, tevékenység tartalmát (szolgáltatási és minimumok, fakultatív szolgáltatási lehetőségek, szakmai programok és technikai feladatok, szakember háttér) a későbbiekben kell részletesen kidolgozni.

Az eddigi tapasztalatok és a közös gondolkodás alapján azonban már most az alábbi szolgáltatások fogalmazhatóak meg:

Érintett gyermekek és családok felkutatása és bevonása és bent tartása a programban.

A gyermekeknek és a szülőknek szolgáltatások biztosítása:

Gyermekek komplex képességfejlesztése életkoruknak megfelelő játéklehetőségek, különféle foglalkozások révén.

Gyermekek és szülők közös együttes tevékenységei, szülői kompetenciák fejlesztése.

Gyermekek egészségével kapcsolatos tanácsadás, gondozás, szűrés szervezése, stb.

Speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszervezését is.

Családok és szülők szolgáltatásokkal, tanácsadással történő támogatása, a szülők foglalkoztathatóságának javításával kapcsolatos tevékenységek Szülők bevonása pl. laikus segítőként, önkéntesként a program működtetésébe.

Tájékoztató anyagok, információk biztosítása pl. családi ellátásokról, továbbtanulási lehetőségekről, stb.

A segítő szakmák koordinációja, a gyermekekre és családjukra irányuló programok, szolgáltatások összehangolása.


Támogatni szükséges továbbá az alábbiakat:

Helyi program szakmai menedzsmentje, programkoordinációja.

A Biztos Kezdet programhoz kapcsolódó tervek készítése, az ehhez szükséges térségi erőforrások (gyerekintézmények, kapcsolódó humán kapacitások, szolgáltatások valamint az azokhoz való hozzáférés), és alapvető szükségletek (adott populáció gyermekszáma, rászorultsági mutatói) felmérése a térszerkezeti sajátosságok figyelembe vételével.

Folyamattámogatás, mentorálás biztosítása.

Fejlesztő szakemberek felkészítése, alkalmazása.

A bevont szakemberek számára a program idejére a személyi juttatások, bér, bérjellegű költségek biztosítása, egyéb költségtérítések, önkéntesek költségtérítése.

Roma asszisztensek bevonása.

A helyi szükségleteknek megfelelően további szakemberek alkalmazása a programban (pl. ellátatlan területeken védőnő).

Civil szervezetek bevonása.

Helyi és térségi hálózatépítés, együttműködések erősítése.

A térségből szakképzésben, felsőoktatásban tanuló fiatalok bevonása önkéntesként (pl. gyerekes családokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, fejlesztési munkába való bekapcsolódás, gyermekfelügyelet, rugalmas napközbeni ellátási formák kialakításában való közreműködés), későbbi lehetőséggel helyben maradásuk támogatására (pl. tanulmányaik befejezéséhez ösztöndíj biztosításával, a lakhatás támogatásával).

A programhoz hozzáférést segítő megoldások támogatása (pl. közlekedési támogatás, stb.)

A program működtetéséhez szükséges játékok, eszközök beszerzése.

Szükséges fejlesztő eszközök, egyéb háttérfeltételek biztosítása.

A program működtetéséhez a rendelkezésre álló tér alkalmassá tétele, stb.


Együttműködés

A koragyerekkori készségfejlesztés nem egyetlen szakma, egyetlen intézményrendszer kizárólagos feladata. A program megvalósítása, sikere több ágazat – a gyermekvédelem, egészségügy, szociális terület, oktatás összehangoltságán, együttműködésén múlik, mind ágazati, mind helyi szinten. Mindezen területek egyirányú, azonos elveken nyugvó közös munkálkodása szükséges ahhoz, hogy már a születést megelőző időszaktól kezdve a védőnő és gyermekorvos, bölcsődei és egyéb alternatív szakképzett napközbeni gyermekfelügyeletet nyújtók, illetve az óvónők, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, pedagógusok, nevelési tanácsadó munkatársai elsajátítsák, tudatosan alkalmazzák, a szülőket rávezessék e korai készségfejlesztés fontosságára.

A program egyik kulcseleme a koordináció, amit általában a program helyi szintjén a szakmai vezetésében erre kijelölt munkatárs végez.

A program kiterjesztése során alapvető fontosságú lesz a helyi önkormányzatok megnyerése, érdekeltté tétele, feladatvállalása a programmal kapcsolatban.

Az induló gyermekügyi, gyermekszegénység elleni programok tárcán belüli és a társterületekkel (kiemelten oktatás, egészségügy) való összehangolása, a szakmai konszenzusok kialakítása, valamint a programok megvalósításának nyomon követése érdekében koordinációs testület működtetése szükséges, amelynek munkájába a tárca delegáltjaink túl célszerű bevonni az egyes kulcsfontosságú területek szakembereit is. Lásd 3. fejezet 6. pont.


Előkészítési feladatok

A gyerekesély programok elterjesztése során kiemelt jelentősége van a program megfelelő szakmaiságának és hatékonyságnak, és a különféle szakterületek és szolgáltatások együttműködésének.

Ezek érdekében hálózati- és módszertani műhelymunkát, folyamatos szakértői támogatást, szakmai anyagokat, képzési-továbbképzési, és felkészítő programokat, folyamatkísérést, szükség szerint mentorálást, értékelő, elemző, döntés-előkészítő háttérmunkát kell biztosítani.


A programok lehetséges formáit és tevékenység tartalmának (szolgáltatási minimumok, fakultatív szolgáltatási lehetőségek, szakmai programok és technikai feladatok) kidolgozása.

A lehetséges Biztos Kezdet programhelyszínek beazonosítása.

A programok adatgyűjtési rendszerének, mérésük és értékelésük módszertanának kidolgozása.

Az önkormányzatok bevonásának, érdekeltté tételének megalapozása.

A programok előkészítése, helyi megalapozása, kapacitásépítés, különösen a kevés erőforrással rendelkező, de feltétlenül bevonandó területeken.


Képzési programok kidolgozása.

Szakemberek felkészítése, kiképzése a programra (helyi és „központi” szinten).

A szociális képzést folytató felsőoktatási intézmények bevonása a programba (pl. mentorálás, szükségletfelmérés stb. terén).

Az eljárásmódok részletes kidolgozása a helyi programok legcélszerűbb vitelére (GG, kiemelt projekt, pályázat,stb).

A helyi együttműködések kialakításának módszertana.

Differenciált támogatási intenzitás-számítások a különböző erőforrásokkal rendelkező területek számára.

A program fenntarthatóságának vizsgálata, javaslatok készítése a tartós fenntarthatóságra (pl. Biztos Kezdet tevékenységek további terjesztése, szakmai tudás karbantartása, továbbépítése, társágazati és saját szakmai képzésekbe való beillesztése, továbbá: ki és milyen forrásokból viszi tovább a programokat az eu-s forrásokat követően, a jelenlegi gyermekintézmények átalakítása, normatíva igény stb.)

Az ágazatokkal való együttműködés, a szabályozás összehangolása, elsősorban az oktatással és az egészségüggyel.